Digitális orvoslás az emberközpontú gyógyítás szolgálatában

– ezzel a címmel szervezett érdekes, gondolatébresztő tanácskozást november 22–24. között a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány a Studium Prospero Alapítvánnyal, az Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemmel, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetséggel és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel közösen, amelynek koronkai campusa volt a konferencia helyszíne, és fő támogatója a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága. A szervezők munkáját 38 önkéntes segítette, ritkán tapasztalt udvariassággal, figyelmességgel. 

Beláthatatlan ígéretek és következmények 

Hogyan szűrődött be, és milyen mértékben segítheti, illetve veheti át az orvos szerepét a digitális technika, amely más szakágak mellett egyre nagyobb teret hódít az orvostudományban, ma még szinte beláthatatlan ígéretekkel és következményekkel? Erre a kérdésre keresték az előadók – kutató és gyakorló orvosok, mozgásterapeuták mellett mérnökök, informatikusok, jogászok, lelkészek – a választ, és mutattak be rengeteg pozitív lehetőséget. Ugyanakkor megszólaltak az aggodalmak is, hogy az emberközpontú orvostudomány elgépiesedése hogyan hat vissza arra, akinek az érdekeit kell szolgálnia, és művelőjére is, akinek, bár egy humán szakot választott, egyre több műszaki ismeretet kell elsajátítania ahhoz, hogy lépést tartson a haladással. 

Mi akarjuk a technológiát alakítani, vagy hagyjuk, hogy a technológia alakítson bennünket? – vezette be a kétségeinek megosztására vonatkozó kérdéseket dr. Szabó Mónika belgyógyász, diabetológus főorvos, a MOGYTTE tanára, a szervezőbizottság elnöke. 

Dr. Kelemen András, a Sapientia Marosvásárhelyi Karának dékánja a digitális technológia előnyeiként az óriási számítási kapacitást, adatátviteli sebességet és az adattárolási kapacitást említette. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy „egy sok kapcsolódási ponttal, sok kondicionálással ellátott rendszerben vagy minden jól működik, és akkor a rendszer rendkívül magas színvonalat, minőséget biztosít, vagy teljes csődöt mond bármilyen elemi hiba esetén”. 

A háromnapos konferencián elhangzottakat lehetetlen egy tudósítás keretében részletezni. A könnyebb áttekintés érdekében három nagy csoportba soroltuk az előadásokat: az általános elméleti tudnivalókról, a digitális technológiának a kórismézésben betöltött szerepéről és a mesterséges intelligenciának a gyógyításban való felhasználásáról szólókra. 

A mesterséges intelligencia 

Sokféle meghatározása közül dr. Lefkovits László és dr. Lefkovits Szidónia, a Sapientia EMTE műszaki informatikusainak az előadásából idézzük John McCarthy 1956-ban megfogalmazott definícióját: a mesterséges intelligencia az intelligens gépek tudománya és készítése. Ezek az intelligens gépek az orvostudományban már okos és hasznos diagnosztikai eszközökként vannak jelen, és felhasználhatók a bőrrák felismerésében, a kómából való felépülésben, az ideghártya-betegség kimutatásában, gyógyszerek fejlesztésében, depresszió felismerésében, járványok előrejelzésében és műtő robotok formájában. Innen már nem nehéz elképzelni „a robot orvost” sem, aki a betáplált adatok alapján a konkrét feladatok megoldásában túltesz a szakemberek egy részén, de teljesítménye mégsem minden esetben százszázalékos, mivel csak jól meghatározott, alkalmazásorientált feladatokat tud megoldani. Bár a robot nem lesz beteg, és nem megy szabadságra, iszonyú mennyiségű energiát fogyaszt, és nem képes újratervezni sem a hardverét, sem a szoftverét, amihez a műszaki szakemberek mellett az orvosok szakmai hozzáértése is nélkülözhetetlen. Bár gyorsan tud nagy mennyiségű adatot kezelni, hiányzik belőle a társas intelligencia, a másik ember iránti megértés és a szeretet – hangzott el több hasznos ismerettel együtt a már említett előadás mellett dr. Buza Krisztián, az ELTE műszaki informatikusának és Kiss Ulrich jezsuita szerzetesnek az előadásában. 

Dr. Germán-Salló Zoltán villamosmérnök a tudományként az orvoslást segítő digitális jelfeldolgozás szerepét taglalta, ami az EKG felfedezése (1903) óta rengeteget fejlődött, és ahhoz kiváló magyar kutatók, Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus és Rényi Alfréd matematikus is hozzájárult. 

A gyógyszerfejlesztés alapvető kutatási feladatáról, a hatóanyagok és farmakológiai támadáspontok közötti kapcsolatfeltárásra bevezetett gépi tanulási eljárásokról a már említett dr. Buza Krisztián műszaki informatikus beszélt. 

„Ma már az ún. posztgenetikus korszakban élünk, a lexikális megismerésen túl a működés, szabályozás, a gének funkcióinak feltárása… zajlik.” A teljes rendszer áttekintését célzó rendszerbiológia egy teljesen új, „csapatfüggő” világot nyitott meg a kutatók, orvosok, biotechnológusok, matematikusok számára – hallottuk dr. Falus András immunológus, emeritus professzor Genomika és informatika: egy „szerelmi házasság” története című előadásában. 

2017-ben világviszonylatban négymilliárd ember fért hozzá az internethez, Romániában a lakosság 70 százaléka. Egy orvos által hetente megvizsgált 100 páciensnek az 51 százaléka néz utána a betegségének, három megváltoztatja a gyógyszereit anélkül, hogy szólna az orvosának. Az e-páciens teljes mértékben részt vesz a gyógyításában, de meg kell tanulnia felismerni a megbízható weboldalakat – hallottuk két hatodéves orvostanhallgató, Kasza Dalma és Kiss Konrád-Ottó sok egyéb érdekes adatot bemutató előadásában. 

A prevenció és rehabilitáció intelligens eszközei

Dr. Kozman György villamosmérnök, a veszprémi Pannon Egyetem Egészségügyi Informatikai K+F Központjának emeritus professzora előadásában az egyetem kutató-fejlesztő központjából kiindult kutatásokat foglalta össze. Ezek alapján széles körű lakossági és egészségügyi alkalmazásokra kifejlesztett okostelefon-termékeket hoztak létre, amelyek az egészséges táplálkozásban, az agyvérzés kockázatának felmérésében segítenek az okostelefon tulajdonosának, egy másik alkalmazás pedig a fizikai erőkifejtés megfelelő mértékét jelzi. 

Az agyműködést kísérő bioelektromos jeleket regisztráló és rögzítő EEG (elektroenkefalográfia) elsődleges felhasználási területe az epilepszia. Az EEG görbéinek elemzése továbbra is a leletező orvoshoz kötött, aki ezek alapján állapítja meg a diagnózist. Dr. Fabó Dániel neurológus főorvos a budapesti Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben folyó koponyán belüli makro- és mikroelektródákkal végzett epileptológiai kutatások eredményeiről beszélt. Ezek célja az EEG-módszer fejlesztése, hogy érzékenyebb és a leletező személyétől függetlenebb diagnosztikus eszközzé váljon a jövőben (EEG biomarkerek fokális epilepsziában: van-e kiút a konvencionális EEG-ből?).

A Parkinson-kór előrehaladásával elkerülhetetlenül jelentkező motoros, illetve pszichiátriai szövődmények drámai módon rontják a betegek életminőségét, és behatárolják a kezelési lehetőségeket. Annak a dilemmának a megoldásában, hogy mikor tekinthető „előrehaladott” Parkinson-kórnak a beteg állapota, ami indokolttá teszi az eszközös terápia bevezetését, a kezelőorvosnak különböző mozgáskövető eszközök használata nyújt segítséget – hangzott el dr. Szász József Attila és dr. Szatmári Szabolcs neurológus főorvosok előadásában.

Dr. Mártha Orsolya urológus főorvos, a MOGYTTE professzora az urológia eszköztárának a fejlődését tekintette át a lyuksebészettől az extrakorporális kőzúzásig, majd részletesebben szólt a hólyagban kialakuló nyomást a telítődés és a kiürülés fázisában rögzítő urodinámiás vizsgálatok szerepéről a hólyagbántalmak pontos megállapításában, ami alapján eldönthető, hogy szükség van-e a műtéti beavatkozásra, vagy más módszerrel kell kezelni a beteget. 

A patológiában alkalmazható digitális képelemző módszerekről dr. Mezei Tibor patológus főorvos beszélt. 

A röntgensugarat és röntgenfilmet követően a korszerű képalkotó vizsgálatok, mint a CT, MR lehetővé teszik a pontos és gyors diagnózist. A számítógépek, az internet, a digitális képi információk megjelenése a radiológián belül egy új területet, a teleradiológiát hozta létre. A vizsgálatok értékeléséhez azonban jól képzett szakemberekre van szükség – hangzott el többek között a dr. Baróti Beáta radiológus főorvos által vezetett műhelymunkán (A változó radiológia).

Bár még sokba kerül, a hagyományos gipsz lenyomatanyaggal készült mintavétel helyét a fogászatban átveszi a szájban mozgatott szkennerrel készülő képek alapján készülő digitális lenyomat, a fogazat élethű másolata három dimenzióban, amit a fogorvos egy kattintással a fogtechnikai laboratóriumba továbbít, ahol a fogak digitális modelljére készül el a fogpótlás. A módszer előnyeiről műhelymunka keretében dr. Fehérvári Tamás fogorvos beszélt. 

Digitális technológia a gyógyításban 

Az idegsebészet ma már elképzelhetetlen az információs technológia nélkül. A diagnosztikában óriási előrelépést jelentett az agy anatómiájának három dimenzióban való megjelenítése, továbbá, hogy a radiológiai képalkotás terén a CT- és MR-vizsgálat már négy dimenzióban is készülhet. Az elektrofiziológiai, azaz az éren át történő vizsgálatok elemzéséhez szoftveres feldolgozásra van szükség, bonyolult agyműtétek során az idegsebész munkáját a neuronavigációs rendszer segíti, ami lehetővé teszi, hogy nagy pontossággal végezzék el az előre megtervezett műtéteket – számolt be dr. Valálik István idegsebész főorvos a szakterületén alkalmazott információs technológiáról. A mozgászavarok kórismézése során a mozgáselemzés, a sztereotaxiás műtéti tervezés háromdimenziós megjelenítéssel rutinná vált. A 4D funkcionális MR az agykéreg aktivitását mutatja, a diffúziós tenzoros (DTI) MR az agyi anatómiai kapcsolatrendszerek feltérképezésére, az idegpályák vizsgálatára alkalmas. A remegés és a Parkinson-kór kezelésére beültetett mély agyi stimulációs eszközök, valamint a szoftveres orvosi és betegprogramozók által történő neuropacemaker-szabályozás a hatékony műtéti kezelés eszközei. A 3D virtuális modellezés és 3D nyomtatás nagy segítséget jelentett a fejüknél összenőtt bangladesi ikrek agyi anatómiájának megértésében, a szétválasztó műtét tervezésében, modellezésében és elvégzésében – mondta a műtétet elvégző csapat tagja. 

Forradalmi változások a rák gyógyításában

A halálokok között a második helyen álló daganatos betegségek gyógyításában zajló forradalmi változásokról rendkívül érdekes előadásában dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója számolt be. A ráktípusok eddigi szövettani besoroláson alapuló kezelését fel fogja váltani az újabb, mutációtípusokon alapuló megközelítés, amelynek alapját a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok képezik. A daganatgének elemzésén alapuló gyógyszerhaté- konysági vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a megfelelő gyógyszert a megfelelő beteg kapja. A kihívás nagy, de a személyre szabott kezelés eddigi sikerei több mint biztatóak. Már a közeljövőben nagyon sok új, modern rákgyógyszer fog megjelenni, és a kutatások további, célzottan ható molekulák kifejlesztését teszik lehetővé – hangsúlyozta az előadó.

Az elődöktől örökölt emberközpontú orvoslás szellemében a Procardia cégcsoport országosan elsőként vezette be az infarktuson átesett betegek átfogó és teljes körű rehabilitációját – hangzott el dr. Kikeli Pál szívgyógyász professzor és Kikeli Szabolcs mérnök előadásában. Az elmúlt 27 évben a rehabilitáció mellett a megelőzés terén is szélesebb közösségekhez szóltak a Procardia által szervezett tevékenységek. Több ezer páciensük utánkövetése érdekében fejlesztették ki a MedPrax adatbázist az integrált egészségügy számára. Húsz évvel ezelőtt elsőként vezették be a digitális rendszereket a vérnyomás 24 órás utánkövetésére, a perctérfogat meghatározására, valamint a keringési rendszer digitális állapotfelmérésére. A kardiológiai rehabilitációt az utóbbi években sikerrel terjesztették ki az agyi történéseken átesett, idegrendszeri károsodást szenvedett páciensek gyógyítására a robotizált neuro-rehabilitáció legkorszerűbb eszközeivel, amelyeket Kovács Tibor kinetoterapeuta mutatott be.  

Az állkapocsízület digitális axiográfiás vizsgálata lehetővé teszi a megfelelő időben alkotott pontos diagnózist, a fogpótlások tökéletes egyénre szabását, a vizsgálat eredményei pedig jól használhatók a graduális és posztgraduális képzésben – mutatott rá előadásában dr. Jász Máté, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa. 

Az elmúlt időszak orvostechnikai fejlődése szembetűnően van jelen az anesztézia és intenzív terápia területén. A komputervezényelt anesztézia az altató- , fájdalomcsillapító és izomlazító szerek pontos adagolásával egyre inkább teret hódít. Lehetővé vált a betegek keringésének, légzésének, vérnyomásának, szívperctérfogatának, az artériás vérgázoknak, a testhőmérsékletnek és az agyi aktivitásnak a folyamatos követése és feldolgozása, a fejlett többrendeltetésű gépekkel pedig a szervek működésének fenntartása, illetve helyettesítése. A telemedicana lehetővé teszi, hogy egy szakorvos otthonról hét-tíz intenzív terápia szakorvosait lássa el tanácsokkal. Annak ellenére, hogy a gépek tökéletesen elvégzik feladatukat, a betegek egységes felmérésére és komplex ellátására nem képesek – hallottuk dr. Kovács Judit aneszteziológus, intenzív terápiás főorvos és Veres Mihály intenzív terápiás szakorvos előadásában. 

Siket Szász Edit Finnországból érkezett szoftvermérnök egy forradalmian új adaptív sugárterápiás alkalmazást mutatott be, amely a kezdeti tervezéstől, a kezelések egyénenkénti adaptációján, áttervezésén át a kapott sugárdózis méréséig betegközpontú és személyre szabott. 

Az okostabletta

Az első törzskönyvezett okostablettát, az aripirazolt a pszichiátria területén használják – derült ki dr. Kolcsár Melinda farmakológus, endokrinológus főorvos előadásából. A tabletta bevonatát szenzor képezi, ami a gyomornedv hatására aktiválódik, és jelzést küld egy hordozható érzékelővel, okostelefonnal rendelkező személynek arról, hogy a beteg bevette-e a gyógyszerét. Erre azért van szükség, mert a páciensek betegségtudata csökken, és nem tartják fontosnak a gyógyszer bevételét, holott a terápia elhagyásának súlyos következményei lehetnek. Mivel az adatok továbbításában lehetnek időbeli csúszások, így a valós időben történő gyógyszerbevétel ellenőrzésére csak korlátozott mértékben alkalmas. Bár új lehetőségeket nyitott a beteg-együttműködésben, az aripirazol nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azonkívül nagyon drága. 

Az 1-es típusú cukorbetegségek kezelését, amelyet bizonyos tényezők függvényében állandóan újra kellett tervezni, forradalmasította a mesterséges hasnyálmirigy, amely a mesterséges intelligencia révén, a beteg vércukorértékeinek alakulását folyamatosan megtanuló program segítségével képes a pumpában levő inzulininfúziót közvetlenül irányítani. A gépek teljesítménye azonban elmarad az elvárásoktól, ezért továbbra is szükség van a beteg, az orvos és a gép együttműködésére – hangsúlyozta dr. Szabó Mónika belgyógyász, diabetológus főorvos.

Jogszabályok, alkalmazások, fejlesztési projektek

Bálint Ákos marosvásárhelyi szoftverfejlesztő bemutatta, hogy abból kiindulva, miszerint a lúdtalp kezelésére alkalmas gyógytorna – amelyet hosszú távon, rendszeresen kell végezni –, unalmas a gyermekek számára, egy olcsó, az otthoni terápiában alkalmazható játékos eszközt fejlesztettek ki, amely a helyesen elvégzett gyakorlat után jutalmazza a gyermeket.

Dr. Derzsi Zoltán marosvásárhelyi gyermeksebész szakorvos a veleszületett dongaláb véges elemes modellezését és a technika gyakorlati felhasználását mutatta be.

Dr. Ilyés Hunor fogorvos műhelymunka keretében kínált betekintést egy minimálinvazív implantációs technikába, amely 3 D-s nyomtatás és 3 D-s tervezés segítségével lebenyképzés nélkül helyezi be az implantátumokat, és azokra azonnal fogpótlás készül. 

Simon János református lelkész a digitális sértés, megbocsátás témakörében váltott ki hosszas vitát ugyancsak egy műhelymunka keretében. 

Az orvosi adminisztrációs jogszabályok előírják az orvosi dokumentumok digitális menedzs- mentjét a romániai rendelőkben is, a rendelkezésre álló IT technológiák és eszközök képesek helyettesíteni a klasszikus adminisztrációt mind a hivatásos orvosok, mind a páciensek számára – foglalta össze előadásának lényegét Palotás Tibor, a dROTT szoftverfejlesztő mérnöke. 

Dr. Bálint Bálint László, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének adjunktusa, a Genomi Medicina és Bioinformatikai Szolgáltató Laboratórium vezetője a sikeres orvosbiológiai fejlesztési projekt megvalósításához szükséges feltételekről, lehetőségekről és kihívásokról beszélt (Tudásból termék: az orvosi eszközfejlesztés és engedélyeztetés útvesztői).

Dr. Feith Helga, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának jogász szociológusa az egészségügyben megjelenő digitalizáció jogi vetületeiről tartott előadást, az alapvető jogoktól kezdve az egészségügyi szolgáltatók felelősségéig. 

Dr. Vass Levente parlamenti képviselő, a Képviselőház egészségügyi szakbizottságának titkára szerint nem túlságosan ígéretes a digitális egészségügy helyzete Romániában, ahol egy törvény egyetlen sora szól erről. A világon elérhető innovációk 40 százaléka Romániában nem is ismert, akkor hogyan lehessen jó döntéseket hozni? – kérdezte többek között Vass Levente, aki a romániai egészségügy egy sor problémáját is felvetette. 

Dr. Zsigmond István, a kecskeméti Neumann János egyetem pszichológusa az információs társadalom „online nemzedékével” kapcsolatosan gyakran felvetett problémára utalt, miszerint az online felületeken eltöltött idő miatt a fizikai és mentális egészség fenntartására irányuló tevékenység elmarad. Ugyanakkor pontosan az online eszközök kínálnak számos lehetőséget a rendszeres kardio- és erősítő edzéseken való részvételre ösztönzésben, és biztosítanak lehetőséget arra, hogy a rendszeres sportolás egy társadalom szintjén normakövető viselkedéssé váljon.