2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Újabb szuperprodukció helyszíne lesz a csíksomlyói nyereg és a szabadtéri hármas oltár. Augusztus 18-án este 20 órától a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójaként ingyenes előadáson bemutatják a Csíksomlyói passiót.

Fotók: https://nemzetiszinhaz.hu/passioanyeregben


Újabb szuperprodukció helyszíne lesz a csíksomlyói nyereg és a szabadtéri hármas oltár. Augusztus 18-án este 20 órától a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójaként ingyenes előadáson bemutatják a Csíksomlyói passiót, amelyet 18. századi csíksomlyói passiójátékok és Szőcs Géza Passió című műve alapján a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezett, koreográfusa a szintén Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán. 
„A Nemzeti Színházban az elmúlt öt évben végzett munkánk eredményeként a csíksomlyói nyeregben fog valóságossá válni, a maga teljességében megnyilvánulni az általunk képviselt gondolat, miszerint: a Nemzeti Színház a nemzet színháza” – ezzel a gondolattal vállalta fel Vidnyánszky Attila igazgató és rendező, hogy „haza” hozza, és – határon inneni és túli művészek együttműködésével – bemutassák a Csíksomlyói passiót. A nagyszabású előadásban a Nemzeti társulata, a Táncegyüttes táncosai és zenészei mellett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék táncegyüttes, a Mereklye táncegyüttes (Csíkmadéfalva), a Borsika táncegyüttes (Csíkszereda), az Ördögborda táncegyüttes (Balánbánya) táncosai, a  Marosszéki Kodály Zoltán gyermekkar (Szováta), a Marosszéki Kodály Zoltán gyermek- és ifjúsági kórus (Sóvidék és Nyárádmente) is fellép. Egyszeri alkalommal beáll a produkcióba Molnár Levente operaénekes is, akinek a szerepe egyszeri és megismételhetetlen lesz. 
Az alkotók szerint a Csíksomlyói passió keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, miközben új színpadi nyelvet teremt, hiszen több művészeti ágat egyesítő totális színházban a költői és prózai szövegekkel egyenrangú szerepet kap a tánc és a zene. 
Vidnyánszky Attila rendező szerint „a Csíksomlyói passió szövegei a magyar színjátszás kezdeteinek gyönyörű dokumentumai. Nagyon fontos ezeket újrafogalmazni. Újrafogalmazni magunkat, magamat, erre gyönyörűen alkalmas a Csíksomlyói passió. Lehet, hogy színházi pályafutásom legfontosabb turnéja következik. Nem tudom, hogy van-e valahol hely a világon, ahol fontosabb számomra játszani. Ha megtörténik az, hogy egy közösséggé tudunk összekovácsolódni a két óra alatt, akkor a Nemzeti Színház missziójának leglényegibb aktusa történik meg (…) Az előadás mindenképpen meg kell érintsen, hiszen ez egy kitárulkozás a részünkről, hitvallás, elköteleződés. Nagyon aprólékosan, nagy igyekezettel összerakott érzelmi út, amit bejárunk a színpadon.” 
Zsuráfszky Zoltán koreográfus szerint „Csíksomlyó az összmagyarságnak, a világ magyarságának emblematikus, kultikus helye (…). A történet az emberiség legizgalmasabb története, amelyet hazahoztunk. Nemcsak mi szerepelünk, hanem mi képviseljük az egész világ magyarságát ezzel a produkcióval.” 
Zsuráfszky szerint nem táncos történetet látnak majd a nézők, de minden apró mozzanat aprólékosan meg van komponálva úgy, hogy tükrözze a történet szellemiségét, ugyanakkor székely táncot is belevitt a produkcióba, hiszen ennek szimbolikus értéke, üzenete is van a csíksomlyói nyeregben, mert a nemzeti táncegyüttes mellett erdélyi táncegyüttesek is lesznek, de eljönnek a környékbeli falvak lakosai, a székelyek is, akikkel így együtt ünnepelnek az előadók. 
Olyan gyönyörű történetet látunk, amibe érdemes belegondolni. A magyarságnak, a szellemiségünknek, a hazaszeretetnek, a hazának, az emberszeretetnek ad sokat, és ezen fognak a nézők sokat gondolkodni majd – mondta többek között a koreográfus. 
A következő szereposztásban követhetik végig a nézők a történetet. Vándor: Berecz András m.v. (aki saját maga által összeállított dalokkal, mesékkel vezeti fel a jeleneteket), Mária: Tóth Auguszta, Mária Magdolna: Barta Ágnes, Krisztus: Berettyán Sándor, Péter apostol: Rátóti Zoltán, Júdás apostol: Rácz József, Pilátus: Molnár Levente m.v., Pilátus felesége: Vass Judit Gigi m.v., Annás főpap: Schnell Ádám, Zsibárus: Farkas Dénes, Jeruzsálemi: Tóth László, Barabás: Bordás Roland, Tanítvány: Berettyán Sándor, Lázár: Szabó Sebestyén László, Pilátus fia: Horváth Mátyás, Gyermek Jézus: Haszon Ákos. Továbbá a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai: Deus Pater: Benedek Attila, Ráfáel arkangyal: Csicsmann Dániel, Gábriel arkangyal: Barka Dávid, Hit: Kovács Gábor, Halál: Tókos Attila, Első ördög: Fekete Bence, Második ördög: Juhász Sándor, Szeretet: Rab Edina, Irgalmasság: Tapolczai-Zsuráfszky Lilla, Igazságosság: Orbán Amanda, Bizonyságtétel és Veronika: Oltárczy Mária, Bölcsesség: Rencz Norbert, Ártatlanság: Molnár Sarolta, Ádám: Bordás Barnabás, Noé: Bordás Barnabás, Ábrahám: Valach Gábor, Dávid király: Szeverényi Barnabás, Pásztor: Hajdú Flórián, Erősség: Juhász Zsombor, Mértékletesség: Payer Dóra, Állhatatosság: Tóth Melánia. 
Zenészek: Papp István Gázsa (prímás), Szabó Dániel (cimbalom, gardon), Takács Ádám (hegedű), Tóth Sándor (brácsa, dob), Csávás Attila (klarinét, furulya), Liber Róbert (bőgő).
Művészeti vezető és koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, díszlettervező: Székely László, jelmez- tervező: Bianca Imelda Jeremias. dramaturg: Szász Zsolt, szakértő: Medgyesy S. Norbert, néprajzi szakértő, táncdramaturg: Zs. Vincze Zsuzsa, rendezőasszisztens: Herpai Rita. Társrendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, rendező: Vidnyánszky Attila. 
A főbb szereplők a következőképpen vallanak a produkcióról. A Vándor (Berecz András) szerint „Jézus fejlődésén keresztül egyfajta lelki fejlődésen is keresztülmegyek, csak csetlek-botlok és zöldségeket beszélek, egyre inkább közeledek a megváltáshoz. Mi a megszentelt bolondság, amit elvisel a műfaj, és mi a Jóisten mosolya ebben a figurában?” Ezt kell keresni szerepében. 
Tóth Auguszta többször járt Erdélyben, láthattuk Marosvásárhelyen és a mikházi Csűrszínházban is. „…A nyeregben még nem voltam, kíváncsi vagyok, hogy egyszerű halandóként érzékelem-e annak a helynek az energiáját, és olyan minőségben szeretném interpretálni Máriát, amely méltó legyen a hely szelleméhez. Szeretném, hogy ha a nézők a játéknak részesévé válnának, ha érzékelnék az idősíkokat, amelyeket megmozdítunk.” 
Barta Ágnes erdélyi születésű színművésznő, őt is láthattuk már mindkét korább említett helyszínen. A kaposvári egyetemet nemrég végző, igen ígéretes tehetségű színésznő Mária Magdolnát alakítja. Szerinte igen különleges élmény lesz szabadtéren, többezres közönség előtt játszani, izgatottan várja a produkció csíksomlyói előadását. 
Berettyán Sándor is az ifjú színésznemzedék közé tartozik, nemrég fejezte be az egyetemet. A Pszichében és a János vitézben már kipróbálta, milyen szabadtéren játszani. „Az mindig különleges élményt jelent, mindent adaptálni kell a helyhez, a térhez, az időjáráshoz, van egy új izgalma ennek. A hegytetőn emberként várom az élményt, amely nem tudom, hogy milyen hatással lesz a lelkünkre. Jézus története és az evangélium egy örömhír, boldogságot hoz, és remélem, azt is nyújtunk majd mindenkinek az előadással” – mondta a színművész, akit Jézus szerepében láthatunk majd Csíksomlyón. 
Augusztus 15-én 13 órától nyílt próba lesz. Az előadás augusztus 18-án este 8 órától látható a nyeregben levő színpadon. 
Összeállította: Vajda György 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató