Csatorna az információkhoz és a döntésekhez

Megválasztották a diákképviselőket az orvosi egyetemen

A marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetemen lezajlottak a diákképviselő-választások. A frissen megválasztott diákképviselőknek – a minisztériumi rendelet értelmében – 25%-os beleszólásuk van az egyetem szenátusának, illetve kari tanácsainak a döntéseibe. 

A fenti arány nem elég ahhoz, hogy képesek legyenek kieszközölni változásokat, hogy meglegyen az egyszerű többség, viszont információkat tudnak átadni a többi hallgatónak, és megtapasztalni azt, hogy milyen az, amikor nyilvánosság előtt kell kiállni és érvelni, méghozzá nem anyanyelven, emelte ki Czink Gergő diákképviselő, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) elnöke.

A diákvezető lapunknak azt is elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszonylag kevés az a téma az egyetem szenátusában vagy a kari tanácsokban, amely nagyban meg tudná változtatni a hallgatók helyzetét. Hiszen számos adminisztratív döntést kell meghozni, mint például azt, hogy felvesznek-e új embereket, és ha igen, hányat. Ezek a tényezők ugyan érintik a diákokat, de nem feltétlenül az ő feladatuk érdekképviselőként beleszólni ebbe, így általában támogatják a döntést. Természetesen megvannak azok a tematikák is, amelyek érintik az egyetem diákjait, ezek esetében egyetértés szokott lenni a diákképviselők között. Ha van egy olyan, akár a szenátushoz, akár a kari tanácsokhoz benyújtandó felterjesztés, amely kiveri a biztosítékot a hallgatók körében, akkor egy emberként szavaznak a diákképviselők, mutatott rá Czink Gergő, aki azt is kiemelte, hogy a román és magyar diákképviselők egyetértenek, nem jellemző a széthúzás.

Január 10-én volt a diákképviselő-választás, amely kapcsán mindenképpen pozitív eredmény, hogy az összes magyar diákképviselői helyet betöltötték. A román tagozaton maradtak üres helyek, amelyeket majd újra meghirdetnek.

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke úgy vélekedett a diákképviselők kapcsán, hogy nem a szavazás pillanatában van nekik a fő feladatuk, hanem az előtte levő folyamatban, amikor hangot tudnak adni a véleményüknek, az egyetem diákjai véleményének. Jó hír, hogy általában figyelembe szokták venni az érvelést, legalábbis azokban az esetekben, amikor az nem megy teljesen szembe az egyetem vezetőségének akaratával. Viszont már abban is megmutatkozik, hogy mennyire felelősségteljes munka a diákképviselőké, hogy nem egyszerű felállni a vezetőséggel szemben, és érvelni egy döntés mellett, amely nem minden esetben egyezik meg a tanárok és vezetők álláspontjával, mindezt pedig a magyar diákképviselők nem is az anyanyelvükön kell megtegyék – húzta alá Czink Gergő. Ez viszont egy olyan tapasztalat, amelyet az emberek nagy többsége nem él át.

A diákképviselő-választással azonban az MMDSZ háza táján sem állt meg az élet. A szervezet ugyanis már most gőzerővel dolgozik a februári eseményükön, a Febru(t)álison, és most készítik elő a tavasszal esedékes 31. Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK) és a 25. Marosvásárhelyi Diáknapokat. Párhuzamosan a felsoroltakkal pedig további képzéseket is terveznek, olyanokat, amelyek a kommunikációs készségeket érintik. 

– Orvostanhallgatóként úgy érzem, hogy nagyon kis hangsúlyt fektetnek arra, hogy miként is kellene beszélni egy pácienssel, amikor tényleg párbeszéd alakul ki, és nem egy monológ – mondta az MMDSZ elnöke. A kommunikációs készségek fejlesztése érdekében már volt egy próbálkozás októberben, egy úgynevezett vezetőképző, amelyen a diákszövetség szakosztályvezetői és eseménykoordinátorai vettek részt. Ezen az eseményen a kommunikáció mellett a testbeszédről, a menedzseri kérdésekről és a pénzügyi adminisztrációról is szó volt. 

– A diákszövetségnek be kell töltenie az állami intézmények által hagyott űrt, próbálunk ebbe az irányba lépéseket tenni – nyomatékosította Czink Gergő.

Az idén is lehet számítani ilyen eseményekre, ahova várják az egyetemistákat, hiszen ezek a képzések nekik szólnak elsősorban. Az MMDSZ-nek vannak olyan rendezvényei, amelyek iránt nagy az érdeklődés, ilyen például a sítábor is, ahova sokan szeretnének eljönni, és mindenkit szívesen is látunk, ha maradnak üres helyek, azonban elsőként az aktív tagoknak szeretnénk részvételi lehetőséget nyújtani. A diákszövetség elnöke arról is beszélt, hogy a rendezvényeik számát nagyban befolyásolják az anyagi lehetőségek, éppen ezért azon is keményen dolgoznak, hogy minél több pályázati pénzt tudjanak szerezni. A diákszövetségi elnök tervei között szerepel egy képzéssorozat, amely hasznosítható tudást, nem csak információt adna át a diákoknak, hiszen meglátása szerint a frontális oktatás már túl ingerszegény ahhoz, hogy hosszabb távon fenntartsa a figyelmet, ezért is van szükség egy másfajta, interaktívabb képzési módszerre.