Családon belüli erőszak

Az agresszor nem lehet jogosult gyermekpénzre

Újabb előrelépés történt a családon belüli erőszak áldozatainak védelmében. A napokban döntéshozó fórumként fogadta el a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely kimondja: ha az egyik szülő családon belüli erőszak áldozata, az agresszor nem kaphatja meg a kiskorú gyerekének járó pénzügyi juttatást. Csép Éva Andrea parlamenti képviselő lapunknak elmondta, számos visszajelzés érkezett az érintettektől, hogy a gyermekpénzt a bántalmazó fél vette fel, és nem utalta át az anyának, akinél a gyerek maradt, hogy azt a kiskorú ellátására költhesse, hanem megtartotta.

A megszavazott jogszabály értelmében ezentúl nemcsak gyámhatósági vagy bírósági végzéssel, hanem a távoltartási végzés alapján is igényelhető a gyermekpénz odaítélése, így az agresszor nem kapja azt meg, a juttatásra az a szülő vagy gyám lesz jogosult, aki a gyereket neveli, a legtöbb esetben a bántalmazott édesanya.

– Családon belüli erőszak vagy bántalmazás esetén általában az édesanya az, aki a gyerekről gondoskodik a továbbiakban, és sok esetben arra kényszerül, hogy gyermekével együtt elhagyja az otthonát. Kilátástalan élethelyzetbe kerül, legtöbbször nincs saját keresete, de felelőssége a kiskorú gyerekről tovább gondoskodni. A Kifizetési és Szociális Ügynökség számos esetben visszautasította a kérelmét a gyermekpénz folyósítására, mert nem volt bírósági döntés arról, hogy ő felel a gyermekért a továbbiakban, így továbbra is a bántalmazó fél kapta, a kiskorú nem részesült belőle. A megszavazott törvénymódosítással sikerült elérnünk, hogy ilyen esetekben a gyermekpénzt az a szülő kapja meg, aki a gyerekről gondoskodik. A távoltartási végzéssel a Szociális Kifizetési Ügynökséghez kell kérvénnyel fordulni, és ennek alapján azontúl az anyának fogják átutalni az összeget, amit majd a gyerek étkeztetésére, oktatására használhat fel, hiszen a gyermekpénz a gyermekek biztonságát kell szolgálja – hangsúlyozta Csép Éva-Andrea Maros megyei parlamenti képviselő, a munkaügyi és szociális védelmi bizottság alelnöke.

Mint mondta, több olyan édesanya kereste meg, akik családon belüli erőszak áldozataiként menekülni kényszerültek, akár védett házakba, akár rokonokhoz, ismerősökhöz költöztek, hogy megvédjék a saját és gyerekeik életét. Ezekben az esetekben egyértelmű, hogy a kiadásaik is nőttek, hiszen nem az otthonukban élnek, a gyerekekről gondoskodni kell, tehát minden banira szükségük van, beleértve a juttatást is, ami a gyereknek jár. – Azon esetekben, amikor megkerestek az édesanyák, az apa számlájára érkezett a gyermekpénz, és miután menekülésre kényszerült a nő, az apa felvette a pénzt, de nem adta át az anyának, akivel a gyerek maradt. Tudni kell, hogy a bántalmazott nők nem is mernek kapcsolatba lépni az agresszorral, örülnek, hogy megszabadultak tőle, nemhogy a gyermekpénzt kérni merjék. Sokan elmondták, kerülik a találkozást az agresszorral, inkább hagyják veszni a pénzt. Ugyanakkor gyakori a bántalmazó kapcsolatokban a társtól való gazdasági függőség, éppen amiatt, hogy a nő nem tudja a saját pénzügyi biztonságát megteremteni, így sok esetben visszatér az agresszorhoz. Ezekben a kapcsolatokban jelen van a megfélemlítés, gyakori, hogy jóval többet keres az agresszor, és az áldozat retteg attól, hogy jövedelem hiányában, vagy mivel csekély a jövedelme, elveszik tőle a gyereket, holott ez nem így van – mutatott rá a képviselő, aki az elmúlt években a parlamenti munkássága során arra törekedett, hogy olyan törvénymódosítások lássanak napvilágot, amelyek az áldozatok védelmét szolgálják. Óriási előrelépésnek számít, hogy a riasztás esetén helyszínre kiszálló rendőr ideiglenes távoltartási rendeletet állíthat ki, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy az áldozat élete veszélyben van, azonnal eltávolíthatja a bántalmazót a lakásból, akkor is, ha az a saját tulajdona. Ugyanakkor Maros megye egyike azoknak a megyéknek, ahol tavaly ősszel gyakorlatba ültették az elektronikus nyomkövető rendszert, amely nagyobb védelmet biztosít az áldozatoknak.

Ennek ellenére tavaly novemberben, a családon belüli erőszak elleni küzdelem világnapja alkalmából a Csép Éva Andrea képviselő által szervezett tanácskozáson a Maros megyei rendőrség képviselői arra világítottak rá, hogy a mindennapok tapasztalata az, hogy az áldozatok közül kevesen élnek ezzel a pluszbiztonságot nyújtó lehetőséggel.

A rendszer ugyanis úgy működik, hogy az áldozatnál is kell legyen egy kis mobil eszköz, amely hangjelzéssel adja tudtára, ha az agresszor a közelben tartózkodik, ugyanakkor automatikusan jelez a rendőrségnek is. A rendőrök felveszik a kapcsolatot telefonon mindkét féllel, illetve a legközelebbi rendőr vagy csendőrcsapat azonnal elindul az áldozathoz.

Gabriela Pâncă, a megyei rendőrség bűnmegelőzési osztályának felügyelője szerint felkiáltójel kell legyen az a tény, hogy az áldozatok fele visszautasítja a távoltartási rendeletet, és ennél sokkal többen az elektronikus nyomkövető igénybevételét, ezért meg kell találni a módját, hogy tudatosítsák az áldozatokban: az elektronikus nyomkövető „nem ördögtől való”, azáltal, hogy beleegyeznek a használatába, nem juttatják automatikusan rács mögé agresszív párjukat, az eszköz csupán a védelmüket szolgálja. Az áldozatok nagy része nincsen tisztában a nyomkövető rendszer működésével, az előnyeivel, valószínűleg ez áll a visszautasítás hátterében.

A tanácskozáson elhangzott, hogy akárcsak országszerte, Maros megyében is aggasztó méreteket ölt a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma. Tavaly az év első tíz hónapjában 790 bejelentés érkezett a hatóságokhoz, ami öt százalékkal több, mint a 2021-es év hasonló időszakában. Ugyanebben az időben 250 távoltartási végzést bocsátott ki a bíróság, ami 42 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, illetve a riasztások nyomán a helyszínre érkező rendőrök 312 ideiglenes távoltartási rendeletet állítottak ki, ami 66 százalékkal több, mint a 2021-es év ezen időszakában – ismertették az adatokat a megyei rendőrség képviselői.