Cigánysors Erdélyben

A konferencia első napján Böjte Csaba plébános tartott áhítatott, csütörtökön Jakab István, a Maros megyei EMNT elnöke köszöntőjével indult a nap, majd Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.

Fotó: Vajda György

Kinek a dolga megoldást keresni a romániai, illetve erdélyi magyar ajkú cigányság helyzetére, milyen szerepet vállalhat mindebben az állam, az oktatás, az egyház? Ez volt a témája a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága, a Csibész Alapítvány, illetve a Lazarenum Alapítvány szervezésében a marosvásárhelyi Bod Péter központban tegnap és tegnapelőtt zajlott ülésszaknak. A konferencia első napján Böjte Csaba plébános tartott áhítatott, csütörtökön Jakab István, a Maros megyei EMNT elnöke köszöntőjével indult a nap, majd Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel.

A legutóbbi négy népszámlálás adatai szerint az elmúlt évtizedekben megháromszorozódott a roma lakosság száma Romániában, ez Maros, Szatmár, illetve Szilágy megyében a leglátványosabb. A roma hívők leginkább a neoprotestáns, ezen belül a pünkösdista gyülekezetekbe tömörülnek, Maros megyében viszont többen a református, Hargita megyében a katolikus vallás felé fordultak. A becslések szerint Romániában jelenleg 150 ezer magyarul beszélő roma él, az egyes megyék között nem érzékelhető migráció – derült ki Toma Stefánia és Fosztó László, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai előadásából. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolák új – idén ősztől érvénybe lépő, diákszám szerinti – finanszírozási rendszere miatt az elkövetkezőkben „hadjárat” indul majd a Székelyföldön a roma tanulókért. Kali Attila, a Hargita megyei kisebbségi oktatásért felelős szaktanfelügyelő az egyház szerepét hangsúlyozta a roma diákok iskoláztatásában.

– Vannak közösségek, ahol az egyház hatására a roma felnőttek is igénylik az oktatást, mégpedig azért, hogy el tudják olvasni a Szentírás tanításait – mondta a szaktanfelügyelő. Szász Tibor András felsősófalvi református lelkipásztor a más etnikumúakkal szemben toleráns protestáns erdélyi magyar falvak vonzerejéről szólt. Nem véletlen, hogy a statisztikák szerint ezeken a vidékeken nagyobb a romák száma – hangsúlyozta a lelkész.

Székely János, az Esztergom–budapesti Főegyházmegye segédpüspöke a magyarországi romákat célzó munkahelyteremtő programokat, az oktatás, illetve a katolikus egyház kezdeményezéseit ismertette, majd az egyik templomban helyet kapott – minden misére 10-15 romát odavonzó – cigány zászló, illetve egy roma kisfiút naponta iskolába kísérő tanító néni történetét mesélte el, akinek egykori diákja ma már egyetemista.

Balog Zoltán, a magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság képviselője arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy a roma lakosság alacsony életszínvonala, illetve a korlátozott munkalehetőségek miatt ketyeg a bomba Kelet-Európában.

– A ’80-as években a cigányság 80 százalékának volt munkahelye, ez az arány mára 15 százalékra csökkent. A romaügyben nemcsak a problémát, hanem a lehetőséget, az erőforrást kell látni. Ha a roma lakosság foglalkoztatási szintje elérné az összlakosság foglalkoztatási szintjének átlagát, az 3, 4 százalékos gazdasági növekedést eredményezne.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarországon a roma gyerekek 95 százaléka kijárja a nyolc osztályt, legtöbbjüknek azonban nem sikerül munkát találni. Ezért van nagy szükség a munkaerőpiac valós igényeinek megfelelő szakképzőkre.

– Nyugat-Európa nem akarja, hogy a romaügy európai ügy legyen, de ha ezt Brüsszelben nem tudjuk közösen megoldani, akkor mit akarunk megoldani? – tette fel a kérdést Balog Zoltán, majd hangsúlyozta, hogy az állami segélyeknél fontosabb és eredményesebb a roma közösség önszervező erejének fenntartása, szükség esetén megteremtése.