Charta és alkotmány
2012-08-02 16:28:21
- Bodolai Gyöngyi
Mint már beszámoltunk, a felvételi vizsga lejártával évzáró kiértékelőt tartott szerdán Azamfirei Leonard professzor. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora az elmúlt hónapok eseményeiről és az egyetem szervezési és működési szabályzata körüli igazságügyi határozatokról számolt be.
Mint már beszámoltunk, a felvételi vizsga lejártával évzáró kiértékelőt tartott szerdán Azamfirei Leonard professzor. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektora az elmúlt hónapok eseményeiről és az egyetem szervezési és működési szabályzata körüli igazságügyi határozatokról számolt be.
A román tagozaton több volt a jelentkező
A felvételi vizsgát nem befolyásolták az egyetemen zajló viták és a gyenge érettségi eredmények sem – nyugtázta a rektor, aki elmondta, hogy különféle módon igyekeztek népszerűsíteni az intézményt. Meglepetésünkre a meghirdetett 960 (440 tandíjmentes és 520 tandíjköteles) helyre 1325-en jelentkeztek.
– A viták után arra számítottunk, hogy kisebb lesz a román felvételizők száma, mivel a környéken több egyetem is működik. Ennek ellenére sokan érkeztek az ország más megyéiből is, ami azt jelzi, hogy a MOGYE iránti érdeklődés nem csökkent.
A sajtótájékoztatót megelőzően többen is elégedetlenségüket fejezték ki, hogy a tandíjmentes helyekre jók a magyar hallgatók, mert több támogatást kap utánuk az egyetem, a tandíjas helyekre viszont csak a román jelentkezőket vették fel.
Ezekre válaszolva a rektor arra hivatkozott, hogy a vonatkozó kormányhatározatban a szakminisztérium csak a tandíjmentes helyek számát tünteti fel. A 440 hely arányos elosztásáról a szenátus döntött. Arra azonban semmilyen törvényes előírás nem kényszerítheti az egyetemet, hogy a tandíjas helyekre is fele-fele arányban vegyenek fel román és magyar hallgatókat, miközben az előbbiek jobb eredményt értek el – szögezte le. A román tagozaton magasabb volt a jelentkezők száma és átlagosan egy jeggyel volt nagyobb az utolsó bejutó diák eredménye, ami a rektor véleménye szerint már eleve a pozitív diszkriminációt bizonyítja a magyar hallgatók irányában.
Azamfirei Leonard kifejtette, hogy a múlt évihez képest miért voltak kisebbek a felvételi jegyek. Míg a tavaly minden kérdést a 100 feladatot tartalmazó tesztkönyvből adtak, a felvételizők közül sokan nem a tananyagot, hanem csupán a válaszokat tanulták meg. Az idén a 100-ból 25 kérdést a vizsga előtti napon állítottak össze, ami természetes eredményekhez vezetett. Az angol szakra ősszel tartják a felvételi vizsgát.
– Azt mondják, hogy a román hallgatók azért jöttek nagyobb számban a MOGYE-re, mivel könnyebb volt a felvételi vizsga, mint például az A kategóriás kolozsvári egyetemen, ahol két tantárgyból, biológiából és kémiából kellett vizsgázni, míg Marosvásárhelyen választani lehetett a két tantárgy között.
– Minden egyetem a saját stratégiája szerint dolgozik. Ha mindkét tantárgy szerepel, körülményesebb lett volna a felvételi vizsga. Marosvásárhelyen tovább bonyolítja a helyzetet, hogy meg kell találnunk azt a tankönyvet, amelynek létezik a magyar nyelvű fordítása is. Véleményen szerint nagyon tisztességes vizsga volt. Szóba jöhet, hogy a jövő évben bevezetjük mind a két tantárgyat, de amíg nincsenek pontos előírások, nem érdemes kísérletezni a hallgatókkal. Az sem kizárt, hogy jövőre megváltozik a közoktatási törvény, és mindent újra kell kezdeni.
A továbbiakban Azamfirei professzor beszámolt arról is, hogy szeptember 17-én, a második érettségi vizsga után pótfelvételit szerveznek a gyógyszerészeti, a gyógyszerész-asszisztensi, az egészségügyi asszisztensi valamint a táplálkozástan-dietetika és a sport szakon üresen maradt tandíjas helyek betöltésére.
Három állás a magyar oktatóknak
Szeptemberben 43 oktatói állásra (legtöbb az adjunktusi) versenyvizsgát tartanak. Az előlépésre elsősorban az egyetem jelenlegi oktatóinak van lehetősége, de kívülről is lehet jelentkezni. Az üres állások betöltése azért fontos, mert a jövő tavaszra várják a egyetemi oktatás minőségéért felelős ügynökség, az ARACIS látogatását, amely külön-külön újravizsgálja a román, a magyar és az angol nyelvű oktatás helyzetét, a táplálkozástan és a fizioterápia szakon pedig az akkreditálást szeretnék elérni. Egyetemi szinten az állások 70 százaléka van betöltve, ami megfelel az előírásoknak – mondta a rektor. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy valójában több oktatóra lenne szükség, de a törvény szerint az alkalmazások száma nem haladhatja meg az utolsó évben megürült helyek számát. Ahhoz, hogy folyamatosan megtartsák a szakmai előrelépés lehetőségét, nem lehet minden tisztséget betölteni.
– Rektor úr, a magyar tagozaton 70 üres állást emlegetnek. Meg tudná mondani, hogy a 43-ból hány szól a magyar tagozatra? Az egyetem honlapján olvasható adatok szerint ugyanis mindössze háromról van szó.
– A 43 állásra szabadon lehet iratkozni. Minden katedrától azt kértük, hogy közöljék az üres helyek számát. Amelyiktől választ kaptunk, a kért állásokat meghirdettük. A tanársegédi állásoknál nem számít, hogy román vagy magyar a jelentkező, de a fertőző betegségek szakon vagy az intenzív terápián két-két adjunktusi állást hirdettünk meg. Arra kértem a magyar oktatókat, hogy vegyenek részt az egyetem vezetésében, a tanév kezdetén ki kell jelöljük a magyar prorektort s a dékán-helyetteseket is.
Minden betöltetlen állást meghirdetünk, ha lesznek jelentkezők, akik eleget tesznek a feltételeknek. A tavaszi ellenőrzéskor az ARACIS valószínűleg az oktatókkal való lefedettség alapján fog dönteni. Eddig egyetemi szinten számoltak, az új törvény szerint külön-külön határozzák meg a helyek számát minden tanítási nyelven, figyelembe véve az oktatók és a hallgatók arányát. A szeptemberi vizsga után világosabban fogunk látni, s reméljük, hogy novemberben és decemberben újabb versenyvizsgát is meghirdethetünk.
Ősszel szervezik meg a diplomavizsgát minden szakon, a mesteri dolgozatok megvédését, a mesterképzésre és a doktori iskolába való felvételit. Az idéntől a fizioterápia szakkal bővül a mesterképzés, ami jelenleg a táplálkozástan, egészségügyi menedzsment és a gyógyszerellenőrzés szakokon működik.
Feltételek nélkül hagyták jóvá a chartát
A továbbiakban „a törvényes rendelkezések útvesztőiben” igazította el a résztvevőket a rektor.
– A magyar tagozat létrehozására vonatkozó 2012. évi 230-as kormányhatározatot május 4-én felfüggesztette a Fellebbviteli Bíróság, amely döntés ellen az Ungureanu-kormány fellebbezett, majd a Ponta-kormány visszavonta a rendeletet, amiről néhány hete kapott írásbeli értesítést az egyetem. A tárgyalást pedig nem decemberre, hanem 2013 áprilisára tűzték ki.
Az egyetem szenátusa által 2011. december 7-én jóváhagyott szervezési és működési szabályzattal kapcsolatosan két per indult. A másodikban május 11-én hozott döntést a Fellebbviteli Bíróság. Ebben törvényesnek minősítette a chartát, és arra kötelezte az oktatásügyi minisztériumot, hogy 2012 januárjában feltétel nélkül hagyja jóvá azt. Attól kedve a szabályzatot semmilyen tekintetben nem módosítottuk. Június 22-én az oktatásügyi tárca elküldte a charta törvényességét igazoló jóváhagyást, amely nem szab semmilyen feltételt az egyetemnek – jelentette ki a rektor. Mindezek alapján a 2011 decemberében elfogadott charta szerint működött és működik a MOGYE – tette hozzá. Mivel azóta történtek jogszabályi változások, ősszel áttekintik és módosítani fogják a szabályzatot.
A kérdésre, hogy mikor fejeződik be a charta körüli vita, a rektor azt válaszolta, hogy megalakult a chartavizsgáló bizottság, és az egyetem minden tanára javaslatokat tehet a MOGYE honlapján, majd a szenátus dönti el, hogy milyen pontokban fognak változtatásokat eszközölni. Ezek közé tartozik a rektorhelyettesek feladatkörének a meghatározása, megváltozott a 65. évüket betöltött egyetemi tanárok nyugdíjazására vonatkozó törvény – sorolta a példákat.
– Az egyetemi chartában szó sem esik a magyar oktatási vonalról, ami ily módon hivatalosan nem is létezik. Mi erről a véleménye? – kérdeztük a rektort.
– Az igazságügyi szervek azt az állításunkat vették figyelembe, hogy a chartának nem kell kötelező módon minden részletet tartalmaznia az egyetem működéséről. Az első cikkely leszögezi, hogy három nyelven folyik az oktatás, s szerepel a vezető tisztségek leosztása is. Márciusban a szenátus határozatot hozott, hogy az egyetemen van magyar oktatási vonal, amit az idei felvételi vizsga lebonyolítása és a jövő évi tevékenység megszervezése is igazol. Amikor egy igazságügyi szerv eldönti, hogy a chartában minden benne van, ami a törvényesség szempontjából szükséges, mi, akik amatőrök vagyunk a jogi ügyekben, az igazságügyi szervekre kell hallgassunk, vagy törvényes úton támadhatjuk meg, amit határoztak – felelte a rektor, majd a klinikavezetők és az egyetemi intézményvezetők összeférhetetlenségéről szóló véleményét kifejtve bezárta az újságírókkal való találkozót.
