Bogányi Gergely: Életem a zene

A Rotary Téka Klub meghívására jótékonysági hangversenyt tart ma délután Bogányi Gergely zongoraművész. Az előadás után bált szervez a klub, amelyre a vártnál többen, 320-an jelentkeztek. A bál és a tárgyaukció bevételét a Bodor Péter által épített kibédi orgona javítására fordítják. Pénteken a klub tagjai sajtótájékoztatót szerveztek, amelynek meghívottja Bogányi Gergely volt.

Fotó: Vajda György

A Rotary Téka Klub meghívására jótékonysági hangversenyt tart ma délután Bogányi Gergely zongoraművész. Az előadás után bált szervez a klub, amelyre a vártnál többen, 320-an jelentkeztek. A bál és a tárgyaukció bevételét a Bodor Péter által épített kibédi orgona javítására fordítják. Pénteken a klub tagjai sajtótájékoztatót szerveztek, amelynek meghívottja Bogányi Gergely volt.

A zongoraművész elmondta, a Duna-kanyarban ismerkedett meg a marosvásárhelyi dr. Lőrincz Kálmánnal, aki felvetette a koncert lehetőségét a Kultúrpalotában. 2000-ben jött el először a Maros-parti városba, és azóta évente többször is koncertezett nálunk. Ma már második szülővárosának tartja Marosvásárhelyt. A koncert műsorán két zseni zeneszerző művei szerepelnek. Mivel 2010-ben Chopin-, 2011-ben pedig Liszt-év volt – mindkét művész születésének 200. évfordulójára emlékezett a világ –, az ő műveikből állította össze az egy és negyedórás hangversenyét Bogányi. Ugyanakkor a zenekedvelőknek először mutatja be 13 CD-lemezből álló sorozatát, amelyen Chopin összes műveit tolmácsolja – ezeket a helyszínen meg is lehet vásárolni, s egy dedikált példányt a bálban is elárvereznek.

Az újságírók kérdésére válaszolva Bogányi Gergely többek között elmondta, attól függetlenül, hogy a New York-i Carnegie Hallban vagy a marosvásárhelyi Kultúrpalotában zongorázik, mindegyik koncert egyedi, rendkívüli élményt nyújt számára, a felkészülés minden alkalommal újabb kihívás, hiszen ugyanúgy át kell élni mindazt, amit a zeneszerző hangjegyekbe foglalt és ezt kell hitelesen átadni a hallgatóknak.

– Egy tökéletes alkotáshoz még mit adhat hozzá a zongoraművész?

– Semmit sem kell hozzáadni, csak azt kell eljátszani, ami nagyon nehéz. Hiszen egy-egy zeneművet újra életre kell kelteni. A kottakép egy csontváz. Ehhez kell adni a húst, a lényeget, és csak egy olyan ember tudja visszaadni, aki megfelelően bele tud bújni az alkotó bőrébe, lelkiállapotába, s újraéleszti azoknak az érzelmeknek a lelki gazdagságát, ami a műben alkotásakor megfogalmazódott. S ez a nagy feladat. Technikailag sem könnyű egy-egy ilyen művet eljátszani, de ez csak az első lépés. Az igazi kihívást az jelenti, hogy előadáskor a műbe zárt érzelmeket is át kell adni a hallgatóknak. Az a néhány zseni, alig 10-12 zeneszerző, aki az elmúlt 200-300 évben született, annyira nagyszerűt alkotott, hogy nekünk, zongoraművészeknek az a nagy feladatunk, hogy felérjünk az érzelmi világuk gazdagságának a szintjére, s ezt hitelesen tudjuk tolmácsolni. Nem szabad önkényeskedni, megmásítani az alkotást – mondta Bogányi Gergely, majd hozzáfűzte, mindkét végén égő gyertyának képzeli magát, hiszen nagyon sok energiát igényel egy zenemű mélységeinek az átélése, ugyanakkor a szépsége nagyon sok energiát ad is, így egyfajta lelki egyensúlyt teremt számára a zongorázás. „Nekem nemcsak a szakmám, ez az életem is” – mondta, majd hozzáfűzte, azért lazításként szokott néha teniszezni és sakkozni, és van egy kilencéves kislánya, akinek a nevelése odafigyelést igényel, a zene világából való „kikapcsolódást” is jelent.