Bodor Péter igazi arca

Pál Antal Sándor tálcán kínálja a témát. Az általa összeállított Bodor Péter-életrajz egy forgatókönyv magját képezheti, amelyből érdekes, izgalmas, romantikus kalandfilm készíthető. Ez lehetne a székely ezermesterről szóló kötet méltó utóélete – hangzott el a közismert és közkedvelt marosvásárhelyi történész, főlevél-táros, az MTA külső tagja frissen kiadott könyvének péntek délutáni bemutatóján a marosvásárhelyi Bernády Házban. 

A Mesterségem címere: Bodor Péter – egy zseniális székely elme című könyv hosszú évek munkájának a gyümölcse. Bevallása szerint a szerző azért fogott ebbe a kutatásba, hogy a Bodor Péterrel kapcsolatos tévhiteket eloszlassa. Tette ezt a történész és levéltáros alaposságával és pontosságával, s amint a könyvből kiderül, a legendáknál érdekesebb, színesebb valóságot tárt az olvasó elé. 

A könyv az új Mentor Könyvek Kiadó nyolc kötetének az egyike – jegyezte meg Király István, a kiadó vezetője, aki köszönetet mondott a kötetet szerkesztő Gálfalvi Ágnesnek. A továbbiakban a szerkesztő méltatta Pál-Antal Sándor munkáját, aki a tudomány eszközével, a fellelhető dokumentumok alapján írta meg Bodor Péter életét és munkásságát, dilemmáit is megosztotta az olvasóval. Ugyanakkor a humanista szemlélet által vezérelve a sokszor vétkező emberben meglátta a zsenialitást, aminek a kiteljesedését külső és belső okok és körülmények akadályozták meg. A marosvásárhelyi zenélő kút megalkotójának életéről szóló legendák, mondák kapcsán pedig elhangzott, hogy egy kötetre valót lehetne összegyűjteni belőlük. Bodor Péter ugyanis a székely ember tulajdonságainak (tehetség, kiváló kézügyesség, furfangosság, találékonyság stb.) a megtestesítőjévé vált, akinek törvénytelen tetteit sokkal inkább virtuskodásnak tekintették.

A róla született tudományos elméleti munkák közös vonása, hogy a mesékhez hasonlóan kerekítették a történetet, ahelyett hogy a fellelhető dokumentumokat kutatták volna, s ennek alapján rajzolták volna meg jellemét. 

Pál-Antal Sándor több évtizedes munkájából előbb egy tanulmány született a Teremtő életek című életrajzi antológiában, majd a szerző a Népújság hasábjain ismertette a nagyközönséggel a valós Bodor Péter-képet. Most pedig elkészült a több mint 300 oldalas könyv, amely három részből áll: a székely ezermester élete és tevékenysége, válogatás a legfontosabb dokumentumokból, szép színes illusztrációk alkotásairól: a Bodor-kútról, a Maroson átívelő fahídról, a kibédi, a vámosgálfalvi és a mezőbodoni Bodor-orgonáról. 

Az értékelést követően Király István provokálta a szerzőt, értékelve azt, hogy a kiválasztott 63 dokumentumból sok új fogalom kerülhet az olvasó tudatába, így például halálának oka, az epemirigy is, ami kolerát jelent. A válaszokból kiderült, hogy a dokumentumok összegyűjtésére fordított idő alatt a szerző megírhatott volna egy könyvet. Mint sokan mások, Pál Antal Sándor is már iskolás korában hallott Bodor Péter tetteiről, s levéltárosként éveken át bosszankodott azon, hogy a székely ezermesterről szóló írások tele vannak tévedésekkel. A bukaresti televízió munkatársainak kérésére kezdett komolyabban foglalkozni a témával, egy dokumentumfilm összeállítása érdekében. Az összegyűjtött anyagból született meg 2009-ben az említett tanulmány. A szerző érdekességként említette, hogy a marosvásárhelyi tanács 1800-as évek végén kiselejtezett levéltárának lapjait Kelemen Lajos, a helybeli születésű neves kolozsvári levéltáros gyűjtötte össze a vásárhelyi kofáktól, akik a kakas árusításához szükséges csomagolóanyagnak vásárolták meg az iratokat. A Bodor Péterről szóló dokumentumok egy iratcsomóban végül a kolozsvári levéltárba kerültek. Ezek, illetve a Budapesten talált dokumentumok mellett további ösztönző erőt jelentett a szerzőnek néhai Józsa Gerő magyar szakos tanár kézzel másolt dokumentumgyűjteménye. Ezek birtokában döntötte el, hogy füzetet ad ki az összegyűlt anyagból. A dokumentumok feldolgozása közben derült ki, hogy bővíteni kell a keretet. A tervezett 30 oldalas életrajz 150 oldalasra bővült, és elkészült az összefogottabb élettörténeti bevezetővel ellátott forráskiadás. 

A kutatások során tisztázódott, hogy pénzhamisítás miatt Bodor Péter összesen 18 évet töltött fogságban, ebből három évet a marosvásárhelyi városi tanács fogdájában. Ez idő alatt szerzett nemzetközi hírnevet is a kút és a fahíd megépítésével, tehát valójában a pénzhamisítás miatti helyzete is hozzájárult tehetségének a kibontakozásához, miközben a város is arra törekedett, hogy minél jobban kihasználja a fogságban levő ezermester képességeit. A fogdában töltött idő alatt foglalkozott újabb két újabb találmánya, egy önműködő szekér és egy zenélő doboz kivitelezésén, amelyeket mielőtt befejezhetett volna, az adósság behajtása érdekében többszöri árverésre bocsátottak. 

A dokumentummelléklet közlését azért tartotta fontosnak, hogy állításait igazolni tudja – jegyezte meg a szerző, aki több mint 800 szómagyarázatot is közöl a kötetben. A bemutatón elhangzott, hogy a 40 éves korában Vásárhelyen megtelepedő, házat vásároló és szórakozóhelyet kialakító Bodor Péter túlköltekezte magát, s valószínűleg azért keveredett pénzhamisításba, mivel a munkálatok befejezésére felvett kölcsönöket nem tudta időben visszafizetni. Tovább rontotta helyzetét, hogy a korabeli törvénykezés értelmében a raboknak biztosítani kellett saját ellátásukat, ami sokba került, s Bodor a házát is elveszítette. 

Bár a levéltárban őriztek arcképet róla, ma már csak a leírásokból lehetne rekonstruálni, hogyan is nézett ki. 

A héten kezdődő könyvvásáron egy másik Bodor-könyvet is meg lehet vásárolni, Dávid Antal 1969-ben megjelent regényes életrajzának újrakiadását, amely a három megjelent életrajz egyike – jelentette be Király István.

Két zsenije volt Vásárhelynek, Bolyai János, a tudós és Bodor Péter, az ezermester, akik koruknál fél évszázaddal később valószínűleg nagyszerű karriert futhattak volna be, megváltoztatva a város életét is – mondta ki a végszót