A kötelező lakásbiztosítások ügye már első perctől sántított. Először is amiatt, hogy ennek önkéntes alapon kellene működnie (és sok esetben működik is), másodsorban pedig nem tesz különbséget a biztosított ingatlanok között.
Bár híreink szerint a kötelező lakásbiztosítások megkötése idén augusztus 6-án kezdődhet és 2012. augusztus 12-én jár le, egyes sajtókiadványokban továbbra is 2011. július 15-ét tartják határidőnek, ami után borsos bírságokat róhatnak ki az önkormányzatok. Hazai viszonyokhoz híven a fenti szöveg már indulásból ködös, hiszen feltételes módban megfogalmazott jogszabályok mindig a kiskapuzás lehetőségét hordozzák. Mert nem mindegy, hogy valami kezdődik vagy kezdődhet.
A kötelező lakásbiztosítások ügye már első perctől sántított. Először is amiatt, hogy ennek önkéntes alapon kellene működnie (és sok esetben működik is), másodsorban pedig nem tesz különbséget a biztosított ingatlanok között. Például miért kötne biztosítást árvízkárokra az, aki a tömbház 10. emeletén lakik, vagy aki árvizet okozható vízforrástól távol lakik? Inkább az lehet a dolgok hátterében, hogy a katasztrófakárok elleni biztosításokra szakosodott, 13 biztosítót tömörítő kereskedelmi társaság kezdeményezése nem érdekmentes. E társaság már akkor megkezdte a kötelező lakásbiztosítási szerződések kibocsátását, amikor a törvény még csak tervezet formájában a parlamentben hevert.
Nyugodtan kimondható, hogy a jogszabály átgondolatlan, elnagyolt, szinte kivitelezhetetlen. Valószínűleg emiatt is halasztották immár két ízben is el, meglehetősen fura módon: először egy államtitkár kijelentéseiből, majd a Biztosítási Felügyeleti Tanács tagjának nyilatkozatából értesülhettünk róla. A Biztosítási Felügyeleti Tanács honlapján mellesleg sokáig keresgélve sem találunk információt a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó rendelet alkalmazásának elhalasztásáról. Lehet, hogy ott van, de jól elrejtve…
A bizonytalanságot kihasználva és az önkormányzatok által kiróható 100-500 lejes büntetésekre hivatkozva a biztosítótársaságok szóróla-pokkal árasztják el a lakástulajdonosokat, így próbálva növelni szerződéseik számát. Csakhogy az önkormányzatok nem rendelkeznek pontos adatbázisokkal (ha rendelkeznének, máris büntetnék a második, harmadik stb. ingatlan bejelentését elmulasztókat, illetve az ezekre kivetett pluszadó befizetésének elmaradását, amire szintén törvény van), sem pedig azzal a 6,6 millió euróval, amit ők kellene a szociális ellátottak helyett kötelező lakásbiztosítás címen fizessenek. Elsőként tehát magukat bírságolhatnák meg…
Annak a bizonyos kereskedelmi társaságnak a képviselői szerint 2011-ben a 8,3 millió lakástulajdonos 65 százaléka köti meg a kötelező lakásbiztosítást, 2012-re ez az arány százszázalékosra emelkedik. Ehhez képest 10 százaléknál tartunk, és nem úgy tűnik, hogy változna a lakosság biztosításkötési kedve.
