A biztonságról és a védelemről tanácskoznak az uniós külügyminiszterek
A védelem és a biztonság kérdése mellett a terrorizmus elleni küzdelemmel, valamint a migrációval foglalkoznak az uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn luxembourgi tanácskozásukon, továbbá előkészítik a Keleti Partnerség novemberre tervezett brüsszeli csúcstalálkozóját.
Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint az ülés alkalmával a tanácskozó miniszterek közel egy évvel az után, hogy az Európa védelmét és biztonságot megerősítő uniós globális stratégiát bemutatták az Európai Tanácsnak, áttekintik annak végrehajtását.
A tanácskozás részleteit ismerő uniós diplomata arról tájékoztatott, hogy Európa biztonsága szempontjából a védelem külső dimenzióit tekintve a miniszterek áttekintik a partnerországok ellenállóképességét, valamint a védelem belső dimenzióinak összefüggésében a hibrid védekezés stratégiáját. A tájékoztatás szerint a hibrid hadviselés során a nyílt katonai agressziónál burkoltabb eszközök széles kelléktárát alkalmazzák: a gazdasági zsarolást, a megtévesztő propagandát, az informatikai rendszerek elleni támadásokat, a célterületre beszivárgó saját erők álcázását, helyi önkéntesként való feltüntetését, az azonosító jelzést nem viselő „zöld emberkék” zavarkeltő tevékenységét, a helyi szimpatizánsok szélsőségesség felé terelését, katonai kiképzését.
Az európai védelem kérdéskörét tárgyalva a miniszterek megerősítik a NATO-val való partnerség fontosságát. A tanács Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közös jelentése alapján át fogja tekinteni az EU és a NATO közötti együttműködést, amely összefüggésben áll a terrorizmus elleni küzdelem külső vonatkozásaival is. A tárgyalási témát a közelmúltban az EU-ban és az EU-n kívül elkövetett támadások teszik időszerűvé.
Ezzel összefüggésben, az Európai Tanács jövő héten esedékes ülésének előkészítése céljából a külügyminiszterek megvitatják a migráció külső vonatkozásait és áttekintik a partnerségi keret terén – különös tekintettel az unió és Törökország között létrejött megállapodásra – elért eredményeket.
Várhatóan szóba kerül majd az az elképzelés is, amely szerint Szenegáltól, Líbia déli határait érintve a Dzsibutit és Szomáliát jelentő „Afrika szarváig” védelmi vonalat hoznának létre a migráció megállítására. Az elképzelés magában foglalja az uniós határokon kívül létrehozandó migrációs befogadó központokat is, noha ezek jogi és humanitárius feltételei még nem adottak. A tanács megvitatja az iraki helyzetet is, különös figyelmet szentelve az ország jövőjének, a közel-keleti állam egysége megőrzése mellett, amelynek egyik feltétele a védelmi és kormányzati képességek javítása.
Ezek mellett a külügyminiszterek munkaebéd keretében tárgyalnak majd a Perzsa-öbölben kialakult diplomáciai válságról. Összegzik a legfrissebb fejleményeket és a folyamatban lévő közvetítési erőfeszítéseket.
A tanács ülésének alkalmával végezetül sor kerül a keleti partnerség miniszteri ülésére, amely az EU és a keleti partnerség hat országának – Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna – külügyminiszterei a keleti partnerség november 24-re tervezett brüsszeli csúcstalálkozóját készítik elő.
