Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A parlament szerdai ülésén jóváhagyta az „ingatlanmaffiát” kivizsgáló közös bizottság létrehozását, ugyanakkor az elnöki hivatal 2014–2024 közötti költekezéseit vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását is. Egy nap két olyan bizottságot is felállítottak, amelyek munkája most, a választási kampány hajrájának végén nem sokat vizet zavar, hiszen ennyi idő alatt eredményeket elérni nem igazán lehet. A két kormányzópárt a bizottságosdival éppenséggel jó szándékáról akarja meggyőzni a közvéleményt, bár a határozattervezetet a Nemzeti Liberális Párt terjesztette elő, és 256 támogató és két elutasító szavazattal fogadták el. Egyébként a PNL és a PSD közötti viszony elmérgesedése kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, a liberális vezér, Nicolae Ciucă tisztesség és felelősségérzet nélküli személynek, hazug csalónak nevezte közösségi oldalán Marcel Ciolacu miniszterelnököt, akit állítólag a botrányt kiváltó Nordis ingatlanfejlesztő cég „vakációztatott”. Egyesek szerint a két államfőjelölt között csupán „kirakatháború” zajlik, kérdés, hogy az érintettek egy ilyen játszmába belemenve felmérték-e, hogy az államfőválasztás második fordulóját milyen mértékben befolyásolhatják a két, szerdán megalakított bizottság munkájának az eredményei.
A 15 tagú ingatlanbizottságnak a Nordis-ügyből kiindulva fel kell tárnia azokat a törvénytelen módszereket, amelyekkel az ingatlanfejlesztők ugyanazt a lakást több vevőnek adják el, majd „elsikkasztva” vállalkozásaik vagyonát, csődeljárást kérnek cégeik ellen, a jóhiszemű vásárlók pedig maradnak a kárral. Ugyanakkor remélhetőleg azt is kivizsgálják, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság miért nem lépett fel az ingatlancsalók ellen, hiszen a károsultak közül többen panaszt tettek.
A második, szintén a parlamenti pártok képviselőiből álló 15 tagú bizottságnak az államelnöki hivatal 2014–2024 közötti költekezéseit kell vizsgálnia. A bizottság létrehozásának előzménye, hogy az elnöki hivatal kiadásaira vonatkozó dokumentumokat titkosították, így az érdekeltek, akik igényelték a közérdekű adatokat, nem kaptak információt Klaus Iohannis síüdüléseinek költségeiről, külföldi és belföldi utazásaihoz használt luxus-magánrepülőgépek bérlésének, szállásainak költségeiről, az utazásai során felmerült egyéb kiadásokról, valamint a két protokollvillában a golfpálya kialakításáról, a felújított villa költségeiről.
Tapasztalatból azt mondhatnánk, hogy ezzel a bizottságosdival is sikerül jó mélyre elásni ezeket a kényes információkat, hiszen a választások lejárta után politikai vonatkozásban semmi tétje nincs a fenti ügyeknek. A szállóige nem véletlenül született: ha Romániában valamit el akarnak tussolni, bizottságot alakítanak a kiderítésére.