Az egészségügyi minisztérium újabb nagyszabású prevenciós kampányra készül. Tulajdonképpen a kormányprogramot szeretnék megvalósítani.
Az egészségügyi minisztérium újabb nagyszabású prevenciós kampányra készül. Tulajdonképpen a kormányprogramot szeretnék megvalósítani, aminek kissé ellentmond az a miniszteri nyilatkozat, hogy a betegségmegelőző kampányt több civil, például az HIV/AIDS-betegeket képviselő, illetve betegjogokkal foglalkozó szervezet kezdeményezte, a szaktárca pedig támogatja. A lényeg, hogy az ígéretek szerint ismét kezdődik a „nagy” szűrőprogram (screening), aminek lebonyolítását főként önkéntes orvosok, nővérek vállalták. Elsősorban a vírusos májgyulladást, a tuberkulózist, a méhnyakrákot szűrő, valamint a mellrák- és a magzati szűrővizsgálatokról van szó.
Florian Bodog tárcavezető szerint nemcsak Bukarestben, hanem több regionális egészségügyi központban teszik lehetővé az egészségpolitikában kiemelt szerepet játszó betegségmegelőzés célját szolgáló szűrővizsgálatokat, amelyek költségeit uniós alapokból fedezik. Persze mindezt majd, valamikor. Ugyanis még csak készítik a pályázatot, amivel 191 millió eurót szándékoznak lehívni. Ebből 14 ezer szakember képzése valósul meg, illetve – a nyilatkozatok szerint – a screening programokra költik a pénzt.
Ha a közölt statisztikai adatokat nézzük, igencsak drámai a helyzet: minden ötvenedik lakos C típusú hepatitiszvírussal fertőzött, azonos az arány a B típusú májgyulladást okozó vírus esetében is. A következmény: évi 350 ezer elhalálozás krónikus májbetegségek miatt. A probléma még ennél is súlyosabb, hiszen a hepatitisz B- vagy C-vírussal fertőzöttek háromnegyede nem is tudja, hogy vírushordozó, tehát könnyen megfertőz másokat. A fertőzöttek a HIV-vírushoz hasonló módon adják tovább a fertőzést. Ezért lennének igazán fontosak a szűrőprogramok. És nemcsak a hepatitisz, hanem a fent említett betegségek megelőzése céljából.
Azt ugyan nem tudjuk, hogy konkrétan milyen módszertan alapján történik majd a szóban forgó, kormányprogram részét képező prevenciós program lebonyolítása, és azt sem, hogy milyen költséghatékonysági elemzéseket végeztek a tervezett kampány esetében, illetve a korábbi megelőző programok (például a volt egészségügyi miniszter, Eugen Nicolăescu idejében kiosztott „kötelező” ingyenes laboratóriumi vizsgálatokra jogosító szelvény esetében) milyen valós eredményekkel végződtek. Érdekes lesz figyelni, hogy a rendelkezésre álló összegből (feltéve, hogy sikeresen pályáznak) mennyit fordítanak médiakampányokra, iskolai egészségfejlesztési programokra, egészségtudatos nevelésre, illetve a tulajdonképpeni prevenciós beavatkozásokra. Ezek együttesen eredményezhetnek egészségnyereséget, és lehetnek költséghatékonyak, feltéve, hogy megfelelő arányban történik a finanszírozás és jó a kiválasztott módszertan. Már ha tényleg ez a cél. És azt is jó lenne tudni, hogy mindez mikor valósul meg.
