Beszélgetés szenátorokkal és parlamenti képviselőkkel

• 2026-09-08 14:00:00

• Szeredai Vivien

Maros megye érdekképviselete Bukarestben

A 13. Vásárhelyi Forgatag keretében, a Pulzus by RMDSZ Maros sátornál augusztus 29-én, szombaton délután a Mit csináltok Bukarestben? című kerekasztal-beszélgetésen arról esett szó, hogy miként képviseli az RMDSZ Maros megyei küldöttsége a megye érdekeit a fővárosban. A beszélgetés meghívottjai Császár Károly és Novák Levente szenátorok, illetve Csép Éva Andrea, Kolcsár Károly és dr. Vass Levente parlamenti képviselők voltak. A résztvevőket Farkas István újságíró kérdezte.

A beszélgetés elején felvetődött a kérdés, hogy sok esetben miért nem ismerik a választópolgárok kellőképpen a szenátorok és képviselők munkáját. 

Kolcsár Károly kiemelte, hogy részben a politikum felelőssége is, ha a választópolgárok nem tudják pontosan, hogy mivel foglalkoznak a politikusok, hiszen megtörténhet, hogy nem kommunikálnak elég hatékonyan a munkájukról. Hozzátette, hogy bár napjainkban a kommunikáció jelentős része az online platformokon és a közösségi médiában zajlik, továbbra is rendkívül fontos a politikusok és választópolgárok közötti rendszeres, szemtől szembeni kapcsolat fenntartása. Mint mondta, az ilyen találkozókon az érdeklődők közvetlenül tehetik fel kérdéseiket, amelyekre konkrét válaszokat is kaphatnak. 

Ehhez kapcsolódva Császár Károly a csapatmunka fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a szakterületükön kiemelkedő munkát végző szakpolitikusok remekül kiegészíthetik egymás tevékenységét, ezáltal pedig minden téren hatékonyabbá válhat a munkavégzés.

Csép Éva Andrea többek között úgy fogalmazott: „Soha nem fogunk tudni eleget dolgozni ahhoz, hogy mindenkinek a kérésének megfeleljünk, és mindenkinek jó legyen. Ezt meg kell tanulni. A közösségért végzett munka azzal jár, hogy nem mindennap fognak megdicsérni a munkádért”.

Dr. Vass Levente kiemelte, hogy „a számonkérés, a rákérdezés aranyat ér a politikus számára”, hiszen ezek révén válik egyértelművé, hogy a választópolgárok ténylegesen érdeklődnek a munkájuk iránt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy rendkívül fontos az, hogy a politikus megőrizze a munkájába vetett hitet – hogy jól végzi a dolgát, és rendíthetetlenül a közösségért tevékenykedik –, hiszen ez a legfontosabb bizalmi kapocs, ami a választó és a politikus között kialakulhat.

Szereti-e a politikus a munkáját?

Csép Éva Andrea kiemelte, hogy bár a politikusi munka sajátos hozzáállást igényel – hiszen előfordul, hogy még a boltban is „fogadóórát tartanak” –, ő ennek ellenére nagyon szereti a munkáját. Mint mondta, foglalkozása révén az emberek segítségére lehet, a velük való találkozások pedig sok esetben egy-egy közösségi problémára is rávilágítanak. 

– Ha valaki egy problémával fordul hozzám, mert bízik bennem, én pedig ott helyben megoldást tudok neki ajánlani, akkor az azt jelenti, hogy elvégeztem a dolgomat. De a következő kérdés, ami feltevődik bennem, mindig az, hogy vajon hány embert érint még ugyanez a probléma? – mondta. 

A képviselőnő kiemelte, hogy a munkája szerves részét képezi az, hogy tud-e egy adott problémáról, be tudja-e azonosítani azt, tud-e szakemberekkel beszélni róla, és meg tudja-e hallgatni az érintetteket. Emellett mindig fel kell térképezni a meglévő jogszabályi kereteket, és megnézni, hogy ezek működnek-e vagy sem. Csak ezt követően lehet élni a rendelkezésre álló eszközökkel, például a törvénytervezet vagy a törvénymódosítás kezdeményezésével. 

– Ez jelenti szerintem azt, hogy jelen legyél, a közösséget képviseld, és azoknak legyél a hangja, akiknek csendes problémáik vannak – fogalmazott Csép Éva Andrea. 

Novák Levente szintén a közösségért végzett munka fontosságára mutatott rá. Mint mondta, őt az motiválja, hogy munkájával hozzájárulhat a Maros megyei közösségek fejlődéséhez. 

– Én azért csinálom, mert úgy érzem, hogy tudok tenni a közösségünkért, és hasznos tudok lenni mind a marosvásárhelyi, mind a Maros megyei közösségnek. Addig, amíg építeni tudjuk a közösségünket, és jobb életkörülményeket tudunk teremteni a munkánk adta lehetőségek által, addig ezt kell csinálni. Amikor úgy fogom érezni, hogy már nem vagyok hasznos, nem fogom tovább csinálni – mondta. 

Helyi érdekek, konkrét eredmények

Arra a kérdésre, hogy miért hasznos a Maros megyeieknek az, ha helyi politikusok képviselik a térséget a parlamentben és a szenátusban, Novák Levente egy konkrét esetet hozott fel.

– Néhány évvel ezelőtt a marosvásárhelyi nemzetközi repülőtér két projektet nyert, összesen közel 40 millió euró értékben. Mivel a kolozsvári repülőtér folyamatosan próbál akadályozni minket a fejlődésben – ki kell mondani, hogy a kolozsvári repülőtér igazgatója személyes ambíciót csinált abból, hogy a vásárhelyit elnyomja annak érdekében, hogy a kolozsvári haladni tudjon –, bár a nyertes projektet odaítélték Marosvásárhelynek, a szerződéseket mégsem írták alá, hanem 30 naponta kiigazításokat kértek. Amikor olyan miniszter került a Szállításügyi Minisztériumhoz, akivel baráti kapcsolatom volt, egy hét után sikerült elérni, hogy aláírják a finanszírozási szerződést – mondta.

Kiemelte továbbá, hogy a kivitelező cég késlekedése miatt elvesztett több tízmillió euró értékű európai uniós támogatást az RMDSZ-es miniszterek, Tánczos Barna és Cseke Attila közbenjárásával sikerült állami költségvetésből pótolni annak érdekében, hogy a beruházást be tudják fejezni. 

Császár Károly rámutatott arra, hogy jelenleg számos technikai nehézséget okoz az, hogy Romániának nincs teljes erejű kormánya. Mint mondta, a Maros megyei csapatnak megvannak a saját célkitűzései, amelyeket el kell érni, ugyanakkor nemcsak a megyei, hanem az országos célokat is figyelembe kell venni. Hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a politikai tevékenység és a szakmai munka között, a jelenlegi politikai helyzet pedig mindkét területen számos nehézséget eredményez. 

– Bukarestben az RMDSZ-es szenátorok és képviselők nagyon elismertek szakmai téren. Mindig kikérik a véleményünket, ennek ellenére becsúszhatnak olyan apróbb hibák, amik annak tudhatók be, hogy néha – mint a jelenlegi kormányhelyzetben is – nincs idő átnézni millió aktát, és odafigyelni minden apró bejegyzésre, ami normál körülmények között természetes lenne – mondta. 

Erdélyi szemléletmód a bukaresti törvényhozásban

Csép Éva Andrea kiemelte, hogy törvényhozóként minden jogszabály esetében fontos megvizsgálni, hogy egy-egy módosítás hányféleképpen értelmezhető, illetve milyen lehetőségeket teremthet a visszaélésre. Mint mondta, egy jó szándékú kezdeményezés is könnyen ellenkező hatást válthat ki, ha a jogszabály szövege nem kellően egyértelmű. 

– Az erdélyi szemléletmódot, az erdélyi magyarságnak a szemléletmódját be kell vinni a bukaresti törvényhozásba. Az, ami minket jellemez, minket meghatároz, ott kell legyen. Az RMDSZ-nek van egy cselekvési terve, és amikor kormányra kerülünk, több kormányprogramot is írunk, ami az úgynevezett szamárvezetőnk. Nagyon konkrét dolgokat tudunk belefogalmazni, de ezekhez a célokhoz meg kell néznünk, hogy milyen eszközeink vannak. És ez egy hosszú folyamat. Sokszor úgy adjuk el Bukarestben a törvénytervezeteinket, hogy ami a magyarnak jó, az a románnak sem fog ártani. Olyan közösséget érintő kérdések vannak, amelyekről nem mondhatjuk azt, hogy csak Maros megyében jelentenek problémát. Én azt látom, hogy az, hogy Maros megyei parlamenti képviselőként felszólalsz, egyben a szövetségnek is a képviselete. Mi mindannyian nemcsak Maros megyét, hanem az RMDSZ-t is képviseljük – mondta. 

Mire büszkék a politikusaink?

A beszélgetés zárásaként Farkas István arra kérte a képviselőket és szenátorokat, hogy osszák meg, melyek azok a személyes eredmények, amelyekre a legbüszkébbek. 

Novák Levente három uszoda (Erdőszentgyörgyön, Nyárádszeredában és Szovátán) és egy sportcsarnok (Erdőszentgyörgyön) létrehozását emelte ki. Mint mondta, ezeket a projekteket személyes baráti kapcsolatoknak köszönhetően még azelőtt sikerült elindítani, hogy az RMDSZ kormányra került volna. 

Csép Éva Andrea a saját szakterületén, elsősorban a családon belüli erőszak visszaszorítása érdekében végzett munkáját emelte ki.

– Én azt gondolom, hogy egy képviselőnek nincs annál nagyobb büszkeség, mint amikor beérik a sok munka, amin dolgozik: megmentesz egy életet, egy családot, vagy tudod, hogy egy gyereknek biztos családot tudtál biztosítani. Ha magam mögé nézek, tudom, hogy például a családon belüli erőszak áldozatainak komolyabb védelmet tudtunk biztosítani, a bántalmazóknak pedig szigorúbb büntetést,  és én erre nagyon büszke vagyok. Azt érzem, hogy ha egy életet meg tudtam menteni, ha egy ember azt mondta, hogy köszönöm, akkor megérte a munkát elvégezni – mondta. 

Kolcsár Károly a vállalkozások támogatására tett erőfeszítését emelte ki. Mint mondta, olyan törvénytervezettel sikerült segítséget nyújtania, amely egyszerűsítette a könyvelést: ennek köszönhetően a vállalkozásoknak ma már tíz év helyett csak öt évig kell kötelezően megőrizni a feleslegessé vált iratokat.

Császár Károly saját célkitűzésének megvalósítását tartotta a legnagyobb sikernek. 

– Én jegyzőként kezdtem a pályafutásomat, és azt tapasztaltam, hogy a birtoklási jog bejegyzése a telekkönyvbe nagy probléma. Többévi munkába telt, amíg úgy meg tudtuk oldani, hogy gyakorlatban is működjön. Úgy gondolom, hogy ez nagy hatással volt az emberek tulajdonjogának tisztázására. A tavalyi, legutolsó számadatok szerint 800 ezren éltek országos szinten ezzel a lehetőséggel, ennek felénél többen erdélyi, magyarlakta településeken – mondta. 

Dr. Vass Levente az Ifjúsági és Sportbizottságban folytatott tevékenységét emelte ki, emellett pedig azt, hogy a személyes politikai pályájával be tudta bizonyítani, hogy az RMDSZ-en belül hittel és hűséggel a nehézségeken is végig lehet menni.