Ezt hangsúlyozta megnyitóbeszédében Kopacz Imola pszichológus, a klub vezetője: „Hivatásomnál fogva Istentől két feladatot kaptam, a lelkileg sérült emberek gyógyítását és az egyedül maradottak felkarolását.” Emlékezett a klub megalakulására, mely a nincstelenség és a tapasztalatlanság ellenére is már a kezdetben kilencven tagot toborzott.
Fotó: Popescu Ilona
A Magányosok Klubja megalakulásának XXI. évfordulóját ünneplő résztvevőknek átnyújtottak egy emléklapot, melyen Cicero gyönyörű mondása állt:
„Adj tüzedről lángot annak, aki kér.”
Ez az idézet fémjelezte azt a tevékenységet, mely a közösség munkáját megalakulásától fogva éltette.
Ezt hangsúlyozta megnyitóbeszédében Kopacz Imola pszichológus, a klub vezetője: „Hivatásomnál fogva Istentől két feladatot kaptam, a lelkileg sérült emberek gyógyítását és az egyedül maradottak felkarolását.” Emlékezett a klub megalakulására, mely a nincstelenség és a tapasztalatlanság ellenére is már a kezdetben kilencven tagot toborzott.
Az elmúlt két évtized alatt összeforrottá vált ez a közösség, s bár szociális szempontból sehova sem sorolható, sikerült kivívnia a társadalom elismerését – nyugtázta az elnöknő.
A klubtagok részéről Herman Ilonka elnök mondott köszönetet Imolának a huszonegy évi áldozatos munkájáért és a társaság nevében egy virágkosarat nyújtott át. Német Ibolya és Székely Árpád mint alapító tagok szólaltak fel, majd Császár Teréz klubtag is háláját és szeretetét tolmácsolta a klub „szülőanyjának”. Rámutatott arra a pozitív hatásra, mely megérintette e közösség magányosait.
Nagy Rozália, a klub titkárnője arról beszélt, hogy mit jelentett az ő életében az, hogy aktív tagja a Magányosok Klubjának.
A meghívott vendégek közül Kisgyörgy Júlia magyar szakos tanárnő leleményesen kapcsolta össze ezt az ünnepséget a Bálint-nappal, emlékeztetve arra, hogy bizonyára minden jelenlevő volt valamikor szerelmes, ezért felolvasta Páskándi Géza Változatok virágénekekre című hangulatos versét. Pataki Ágnes szavalóművész, aki az év folyamán szép balladákat mondott el nekünk, most egy Reményik-verssel örvendeztetett meg. Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere, akit klubunk már jól ismer, kedves, közvetlen szavakkal szólt és vendégkönyvünkbe bejegyezte, hogy hálát ad Istennek e közösség létéért.
A felszólalások után Imola egy-egy szál piros szegfűvel köszöntötte a még élő tagokat: Német Ibolyát, Demeter Irénkét, Gyepesi Rozáliát, Székely Árpádot, Szász István leghűségesebb tagunkat, aki nem vehetett részt az ünnepségen, továbbá a kuratórium nyolc tagját.
Kis ünnepi műsor következett, melynek keretében verset mondott Menyhárt Margit, Cziprián Irénke, Pécsi Ágnes, Császár Teréz, Nagy Margit és Berei Árpád. Szólót énekeltek: Viola Margit, Varga Irénke, Német Ibolya és Székely Árpád. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárult, ahol minden klubtag házigazda volt.
Akik ezen az ünnepségen részt vettek, azzal az őszinte kívánsággal távoztak, hogy Cicero lángja még sok-sok évig éltesse ezt a közösséget.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
