Ajánló: két útvonalon is megközelíthető a Felső-Nyárád mente. Az egyik: Marosvásárhely – Nagyernye – Székelykál – Iszló, a másik Jedd – Székelysárd – Nyárádszereda. Egy-egy tartalmas napot tölthetünk Nyárádremetén, illetve Nyárádmagyaróson és környékén, ne hagyjuk ki a Bekecs-tetőt. Mikházán is van látnivaló. Érdemes a csűrszínházi kulturális programmal összekötni az odalátogatást. Akik a gyalogtúrát kedvelik, Vármezőről több egynapos laza és közepesen nehéz útvonal is indul.
Nyárádremete – Vármező, Köszvényes, Mikháza, Deményháza
Elhelyezkedésének köszönhetően a községben van a Nyárádmente legtöbb turisztikai látványossága. A községközpontban található az Urunk mennybemenetele plébániatemplom. A települést már az 1567. évi regestrumban Remete néven jegyzik, Nyárádköszvényes fíliája volt. 1781-ben saját pappal rendelkezik, 1783-tól önálló plébánia lett. A templom 1804–1812 között épül Nyulas Ferenc orvos támogatásával. Feszületét Apafi Mihály rendelte meg 1486-ban Weit Stosstól. Újabb vélemények szerint a Weit Stoss szerzősége bizonytalan. 1783-tól katolikus iskolája volt, melyet 1948-ban államosítottak. Érdemes megállni a községközpontban, a rendezett parkban álló millenniumi emlékoszlopnál, amelyhez közel turisztikai információs központ működik. Remetétől a turistaösvényen (piros sáv) érdemes felkeresni a mintegy 800 méter magas dombtetőn a középkori (11-12. sz.) királyi határvédelmi rendszer részeként épített Vityal várának romjait. Érdekessége, hogy a vár területén levő gödröket kincskeresők ásták. Innen az útvonalon eljuthatunk a Tompa-mezőre (964 m) és a Likas-kőhöz (mindkét helyről szép kilátás nyílik a Görgényi-havasok magaslataira), majd a Meleg-Súgó völgyén a Vulkáni bombát (a vulkáni tevékenység nyomaként megmaradt szikla) megtekintve beereszkedhetünk a vármezői útra. A községközpontból déli irányba haladva szintén a piros sávon juthatunk fel a Bekecs-tetőre.
Vármező
A Nyárád felső szakaszának csendes völgyében fekvő falu ma turistaparadicsom. Mindamellett, hogy az utóbbi évtizedekben nagyon sok üdülő épült itt, érdemes pisztrángvacsorára beugrani a központban levő tó melletti panzióba (a halat a vendég foghatja ki). Az itt felállított 0-s kilométerkőtől több turistaösvény is indul. Pár órás sétával, a piros pontot követve, szép körutat lehet tenni az Égerfás-tóhoz és a két Nyárád közötti dombon levő vármezői várhoz. A falu hatá-rában két római őrtorony is állt. A hosszabb túrát kedvelők a Kis-Nyárád völgyén kék ponttal, majd kereszttel jelzett útvonalon a Nagymezőhavasra is felmehetnek. Az út egy része gépkocsival is járható.
Mikháza
Mikházán áll a Nyárádmente egyik sok szempontból legkiemelkedőbb egyházi műemléke, a ferences kolostor, amelyet 1634-ben kezdtek építeni. A 17–18. század folyamán, de a későbbiekben is a székelység művelődési életének egyik gócpontjaként irányító, oktató, papi utánpótlásképző szerepkört látott el, termékeny szellemi és művészettörténeti központként gazdag könyvtára volt. Kriptájában helyi előkelőségek nyugszanak. Néhány éve a Maros Megyei Múzeum feltárja a falu határában álló római várat (castrum) és a hozzá tartozó települést (vicus). Két idődobozt is felállítottak, ahol az érdeklődők visszautazhatnak az időben a római korig. A falu történelmi hagyatékának felelevenítéséért öt éve augusztus második hétvégéjén római és a kolostorhoz kapcsolódó reneszánsz fesztivált szerveznek. Kiemelt célpont a néhány éve felépült, a hasonló nevű egyesület által működtetett Csűrszínház, ahol májustól szeptemberig színházi előadásokat, filmfesztivált, gazdanapot és sok más kulturális eseményt szerveznek. Mikházán érdemes felsétálni a temetőbe, ugyanis ott áll az 1728-ban épített Keresztelő Szent János fakápolna, a mellette levő hárs Erdély legöregebb élő fája.
Nyárádmagyarós – Nyárádselye, Torboszló
Nyárádselye – Bekecs: a bekecsalji kis falu már a tatárjárás előtt létezett. A hegyoldalban levő Vészmezeje talán arra utal, hogy ide húzódtak vissza a lakosok, és itt mészárolták le őket a betörő seregek. Határában a Bekecs-tetőn egykor kápolna állt. Állítólag a szomszédos Körtvélyes-tetőn vár állott, a Súgó-patak bal partján levő Palota-dombon pedig kolostor, amit a tatárok elpusztítottak. A falu házai között még találunk régi, hagyományos nyárádmenti székely tornácos épületeket és a tájegységre jellemző csűröket. E faluból lehet a legkönnyebben megközelíteni gyalog és gépkocsival is a Bekecs-tetőt (1080 m), ahol 2011. október 28-én új kápolnát avattak. A tetőn kereszt és egy kopjafa, valamint egy fedett asztal és pad áll. Az utóbbi a Bekecs kutatójának, a korán elhunyt Kocsis Hobo Lászlónak állít emléket. Érdemes felkeresni az Írott kőt és az első világháborúban elesett katonák sírjait. 1916. augusztus 27-én a román csapatok a Kárpátok 18 hágóján átlépték az Osztrák-Magyar Monarchia határát. Szeptember 11-én elfoglalták Csíkszeredát, majd 15-én bevonultak Székelyudvarhelyre is. A hadjárat utolsó, mindent eldöntő hadműveletére Parajd-Szováta térségében került sor szeptember 26-a és október 3-a között. Véres csata folyt a stratégiai fontosságú Bekecs-tető birtoklásáért. Október 3-án zajlott az utolsó roham, a román csapatoknak nem sikerült áttörniük a védelmi vonalat. Október 5-én is voltak harcok, amikor a visszavonulást fedező utóvéd egységeket rajtaütésszerű rohamokkal számolták fel.
Torboszlón hagyományőrző székely kopjás alakulat működik.
Székelyhodos – Ehed, Iszló, Jobbágytelke
A hivatalos dokumentum által a XIV. században először említett településen 1839-től hetivásárokat tartanak. 1857-ben mezővárosként említik. Egykori hírnevét a határban levő vásártér őrzi, ahol néhány évig rendszeresen lóvásárokat tartottak. A községben falumúzeum van.
Jobbágytelke a mai napig is híres a szalmakalapfonásról. Balla Antalnak köszönhetően fellendülhetett a sajátos néptáncmozgalom. Az egykori népművelőnek emlékházat állítottak. Tizenkilenc éve júliusban itt szervezi meg a Folk Center Alapítvány az igen nagy népszerűségnek örvendő marosszéki népzene- és néptánctábort.
