Az uniós támogatások méltányosabb elosztásáért

Mezőgazdasági cenzus májustól

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság határozata szerint, az Európai Unió közös agrárpolitikájának megfelelően – a mezőgazdasági támogatások méltányosabb elosztásáért – általános mezőgazdasági cenzus lesz a tagországokban. Romániában az összeírást ez év május 10-e és július 31-e között szervezi az Országos Statisztikai Intézet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Belügy- és a Közigazgatási Minisztérium támogatásával. Az összeírásról Ioan Mateijal, a Maros Megyei Statisztikai Igazgatóság ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. 

– Ki döntötte el, hogy mikor legyen, és miért fontos a mezőgazdasági cenzus? 

– Tízévenként tartanak mezőgazdasági összeírást. Romániában 2010-ben volt legutóbb, az egyéves késés a világjárvány miatt van, azonban az Európai Parlament és a Bizottság úgy döntött, hogy az új uniós költségvetés kialakítása miatt, az agrártámogatások országonkénti, szakterületenkénti méltányosabb elosztásáért egyszerre szervezzenek cenzust a tagországokban. Erről az uniós szabályzatoknak megfelelően a kormány 2020. február 4-én kibocsátotta a 22-es számú sürgősségi rendeletet, amelyet némi módosításokkal elfogadott a 177/2020-as törvénnyel, így ez a jogszabály rendelkezik az összeírásról. Elrendelték, hogy uniós szinten háromévente gyűjtsenek mezőgazdasági jellegű adatokat. Az idei cenzus referenciája a 2020-as mezőgazdasági év, naptár szerint a földművelők és a mezőgazdászok esetében a 2019. október 1. és 2020. szeptember 30. között megművelt területet veszik figyelembe, az állattenyésztők esetében a 2020. december 31-i állatlétszámot és állattartó létesítményeket, a trágyatárolásnál a 2020-as naptári évet, míg a vidékfejlesztést érintő kérdéseknél az utóbbi három évben elért eredményekről kell beszámolni. Az összeírás célja olyan megbízható, pontos és fontos mezőgazdasági, vidékfejlesztési adatok szolgáltatása, amelyek alapján meghatározhatják Románia agrárpolitikáját, részvételét a közös uniós folyamatokban, illetve azt is vizsgálják, milyen szektorokban kell fejleszteni, hogy felgyorsítsák a felzárkózást. Továbbá ez szolgáltatja majd az országos vidékfejlesztési program alapját. A különböző mutatók alapján követni lehet majd az előrehaladást, illetve az információk az élelmiszer-biztonsági, kutatási és az üzleti szférának szolgáltatnak fogódzót, illetve azt is vizsgálják, milyen szerepe van a nőknek a mezőgazdaságban, hogyan lehetne felszámolni a vidék elmaradottságát. Románia köteles a cenzus után 15 hónapon belül közölni az adatokat az Eurostattal, az unió statisztikai hivatalával, ellenkező esetben szabálysértési eljárást kezdeményeznek az országgal szemben. Ugyanis az adatok az unió tagországai között összehasonlítási alapként is szolgálnak majd. És nem utolsósorban ennek megfelelően döntik majd el az unióban, hogy mit mennyivel támogatnak, gyakorlatilag az uniós pályázati rendszert, a keretösszegeket is eszerint szeretnék leosztani. 

– Pontosabban miről gyűjtenek adatokat? 

– NAGYON FONTOS, hogy a megművelt területet írják össze, és eszerint a területeket HASZNÁLÓKAT és nem a tulajdonosokat keresik fel. Összeírnak minden 15 árnál nagyobb mezőgazdasági területet, továbbá a tíz szárnyasnál több haszonállatot, a gazdaság területén (farmon) levő, állattenyésztésre használt épületeket, lejegyzik, miként kezelik, tárolják a trágyát, milyen mezőgazdasági gépekkel, eszközökkel rendelkezik a gazda, továbbá arra is kíváncsiak a kérdezőbiztosok, hogy végzett-e a megkérdezett valamilyen vidékfejlesztési beruházást. Fontos kérdések vonatkoznak majd a környezetkímélő mezőgazdálkodásra, arra is, hogy hányan dolgoznak a mezőgazdaságban, miként értékesítik a termékeket, van-e saját feldolgozóegységük a háztáji gazdaságban, rendelkeznek-e más mellékjövedelemmel. Természetesen a kérdések sokkal bonyolultabbak, de a kérdezőbiztosok eligazítják a válaszolókat. 

– Milyen mezőgazdasági területekről kell majd beszámolni?

– Amint említettem, azokat, amelyeket megdolgoznak. A következőket veszik figyelembe: a 15 árnál nagyobb háztáji kerteket, kül- és/vagy beltelkeken levő szántóföldeket, gyümölcsöseket, zöldségeseket (kültéri és fólia vagy üvegházi), szőlőst, bokros termőket (málna, áfonya, ribizli stb.), kaszálókat, legelőket, gombatermesztő területeket, mindazokat, amelyek szerepelnek a polgármesteri hivatal mezőgazdasági jegyzékében. Megjegyzem, hogy az összesítésben eltérés mutatkozik majd a kataszteri nyilvántartásban levő területektől, hiszen itt kizárólag a felhasznált terület számít. A parlagon hagyottak – akkor is, ha ismert a tulajdonos – nem képezik az összeírás tárgyát. 

– Hogyan történik majd az összeírás?

– A mezőgazdasági minisztérium és az Országos Statisztikai Hivatal több mint egy éve dolgozik a cenzus előkészítésén. Megalakultak az országos, majd a megyei bizottságok, amelyek elnökei a prefektusok. Ők koordinálják, felügyelik a folyamatot. A kérdezőbiztosokat és a felügyelőket a mezőgazdasági igazgatóságok, illetve a helyhatóságok (polgármesteri hivatalok) ajánlatával választottuk ki, gyakorlatilag szakemberek, illetve helyi szinten megfelelő felkészültséggel, erkölcsi tartással rendelkező személyek lesznek, pontosan azért, hogy meglegyen irántuk a kellő bizalom. Az összeírásra alkalmas adatokat a polgármesteri hivataloknál levő mezőgazdasági jegyzékek alapján végezzük. Az előzetes felmérés alapján megyénkben 86.000 helyszínre kell menjünk az egyéni gazdálkodótól a mezőgazdasági nagyvállalatokig. Megyénkben 502 cenzor (kérdezőbiztos) és 109 főcenzor (felügyelő) dolgozik majd. A megyét 502 szektorra osztottuk be, arányosan. A polgármesteri hivataloknak kötelezően értesíteniük kell a lakosságot, hogy az adott településen melyik időszakban lesz az összeírás. Természetesen a kérdezőbiztosok előzetesen egyeztethetnek az érintettekkel. FONTOS, hogy az adatokat nem papírra gyűjtik. Minden biztosnál lesz egy típusigazolvány, amelyet kizárólag erre a célra bocsátanak ki. Ennek és a kérdezőbiztos személyazonossági igazolványának a felmutatása kötelező. Emellett kizárólag – a szavazáskor is használt – táblagépen rögzítik az adatokat. Papíron is meglesznek a kérdések egy formanyomtatványon, amelyet kérdezés közben az adatszolgáltató követhet, de ez nem maradhat az illetőnél. Továbbá a mappában lesz még az összeírás szabályzata is. A táblagépet és az adattovábbítást a Belügyminisztériumhoz tartozó különleges telekommunikációs szolgálat (STS) biztosítja. A számítógépes program csak abban az esetben hagyja jóvá a kérdőív elektronikus úton történő továbbítását, ha megfelelő a válasz. (Sz.m.: A táblagépen zöld jelzés jelenik meg, ellenkező esetben piros.) A kérdőívek első körben a megyei statisztikai hivatalhoz kerülnek, ott a főcenzorok (felügyelők) ellenőrzik őket. Amennyiben nem megfelelő valamelyik válasz, rosszul pipálta ki a biztos az adott kérdést, a főbiztos azonnal visszaküldheti a biztosnak az ívet, megjegyzésével együtt. A kérdezőbiztos csak akkor távozhat, ha mindegyik kérdésre megadták a helyes választ. Becslésünk szerint – a mezőgazdasági egység nagysága szerint – egy-egy kérdőív kitöltése egy órát is tarthat, nyilván, ha csak háztáji gazdaságról van szó, kevesebb területtel, állatállomány nélkül, akkor hamarabb is elvégezhető az összeírás, de ez természetesen függ a kérdezőbiztosok gyorsaságától is. Ezzel, reméljük, nem lesz gond, hiszen hamarosan – a prefektúrán – megkezdjük a felkészítőket. A táblagépen pedig már eleve rajta lesznek a kérdések, amelyeken a biztosok gyakorolhatják a válaszadási lehetőségeket, hogy megfelelő rutint szerezzenek a terepmunkához. 

– Kik használhatják fel az adatokat?

– Amint említettem, az ADATOK SZIGORÚAN TITKOSAK, nem szolgáltathatjuk ki őket a polgármesteri hivataloknak, adóhivataloknak, de még a törvényszéknek és más intézménynek sem, csak az unió által megadott célnak megfelelően. Az adatok azonnal a megyei statisztikai hivatalhoz jutnak, majd innen, miután ellenőrizték a főcenzorok, a bukaresti központi intézetben levő szerverbe kerülnek. Minden táblagépet felhasználónévvel és jelszóval lehet megnyitni, és ezt kizárólag a használója tudja. A táblagépen szerepel a szektorában levő – felkeresendő – alanyok neve és címe is, eszerint oszthatja be, hogy kihez mikor kopog be. Hangsúlyozom, hogy az összeírásra vonatkozó jogszabály szerint (10. cikkely) a mezőgazdasági egység vezetője (vagy magánszemély) köteles teljes és korrekt információt (11. cikkely) szolgáltatni, és segíteni a kérdezőbiztosokat munkájukban. A kérdezőbiztosok a mezőgazdasági igazgatósággal szerződést kötnek, ennek alapján kérdőívenkénti juttatásban is részesülnek, így munkájuk követhető. Ha valahol akadozik a munka, akkor a főbiztosok intézkednek, hogy elháruljon az akadály. 

– Tekintettel arra, hogy különleges évben készül a felmérés, hiszen még mindig tombol a világjárvány, milyen egészségvédelmi óvintézkedéseket kell betartani?

– A kérdezőbiztosoknak kötelezően be kell tartaniuk az érvényben levő egészségvédelmi szabályokat: védőmaszkot, kesztyűt, fertőtlenítőszert kell használjanak. Abban az esetben, ha a felkeresendő személy fertőzött, otthon ápolják, vagy karanténban van, egyeztetés alapján, a fertőzésveszély lejárta után keresik majd fel. Elég hosszú a cenzus időszaka, így a karantén miatti eltolódás belefér. Reméljük, hogy a polgármesteri hivatalok jelzik majd az eseteket a biztosoknak, és így elkerülhetők lesznek a kellemetlen helyzetek.

– Mi történik akkor, ha a kérdezőbiztos megbetegedik, munkaképtelenné válik?

– Vannak tartalékbiztosaink is, akik helyettesíthetik kollégáikat, mi több, tartaléktáblagéppel is rendelkezünk, így meghibásodás esetén kicserélhetjük az eszközöket. Ha leáll a gép, a továbbított adatok akkor is megmaradnak, csak a folyamatban levő kérdőív kitöltését kell majd esetleg elölről kezdeni. Ez nem jelent különösebb kiesést. 

– Számítanak-e a rendőrség, csendőrség segítségére, hogy elkerüljék az esetleges kellemetlen helyzeteket?

– Természetesen a hatóságok is követik majd az összeírás menetét. Elsősorban a polgármesteri hivatalok hathatós segítségére számítunk. Bár előállhatnak különböző helyzetek, az embereknek meg kell érteniük, hogy ez a cenzus a mezőgazdászok érdekeit szolgálja, hiszen az adatok alapján döntik el az uniós agrárpolitikával foglalkozók, hogy mennyi pénzt és mire ajánlanak fel Romániának az elkövetkezendő finanszírozási periódusban, így mindenkinek az érdeke az, hogy pontos, megbízható adatokat szolgáltassunk, mert ez gyakorlatilag hozzájárulhat a romániai mezőgazdaság és vidék fejlesztéséhez.