Az újjászületés metamorfózisa

Azt hiszem, nem állítok hihetetlen dolgot akkor, amikor azt mondom, az európai orgonaépítészet egyik bölcsője Erdélyben található. Anélkül azonban, hogy ennek részletezésébe most mélyebben belemerülnék, csak arra térnék ki, hogy műemlék hangszereink két nagy csoportra oszthatók.

Azt hiszem, nem állítok hihetetlen dolgot akkor, amikor azt mondom, az európai orgonaépítészet egyik bölcsője Erdélyben található. Anélkül azonban, hogy ennek részletezésébe most mélyebben belemerülnék, csak arra térnék ki, hogy műemlék hangszereink két nagy csoportra oszthatók. Egyik részük a történelmi Magyarország és Európa más területein működő műhelyek alkotásai, a másik részük az erdélyi mesterek, hivatásos és nem hivatásos orgonaépítők által készített hangszerek, amelyek hordozzák földrajzi és történelmi sajátosságaik jellegzetes vonásait és az újító zsenialitás különleges jegyeit. Számunkra ez a fontosabb, a megismerés és megismertetés örömét hordozó érték. Erdélyi zenekultúránk és művelődéstörténetünk hiteles tárgyi emlékeinek túlnyomó része kisméretű falusi orgonákból áll és igen jelentős kultúrtörténeti értéket képviselnek.

Marosvásárhely templomaiban kisebb és nagyobb orgonák hirdetik a liturgia zenei részeiben a boldogság, az öröm, a szépség sugárzó hangján Isten dicsőségét s az élet diadalmát az elmúlás felett. Újjászületett kisebb és nagyobb orgonák.

A Marosvásárhely környéki templomok kisebb vagy nagyobb gyülekezeteinek hitet, örömöt sugárzó énekét – sok helyen – többnyire esetlegesen megszólalva, vagy pirulva hallgatja a többre hivatott, elhanyagolt hangszer. Pirulva azért, mert mellette bizony jól érzi magát a nyugatról bevándorolt elektromos szerkentyű.

Kibéd közössége nem akar erre a sorsra jutni. Már évekkel ezelőtt felhívta magára figyelmünket a zenei életben is jeleskedő szülötteinek emlékét ápoló ünnepi rendezvényeivel. Seprődi János és Madaras Gábor neve mélyen kötődik a szülőföldhöz, most meg Bodor Péter, a székely ezermester 165 évvel ezelőtt épített orgonáját szeretné felújíttatni a református templomban. Íme, a zenekultúra elhintett magvai itt sem hullottak terméketlen talajra, pedig „Szűköl-ködünk nagy mértékben segedelem nélkül”. Talán ezen az orgonán is játszta ezt Seprődi.

Van segedelem. A Rotary Téka Club meghívottjaként február 11-én, szombat délután 5 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota hangversenytermében egy széles kulturális látókörű, nagy műveltségű és nemes törekvésű művész siet zongoraestjének bevételével a kibédi orgona felújításának költségeihez járulni. A világ bármely közössége imába foglalná nevét. Bogányi Gergelynek hívják.