Kinek higgyünk?
A koronavírus-járvány terjedéséről szóló katasztrófahírek egyre gyakrabban végződnek azzal a biztató ígérettel, hogy immár több oltóanyag is az engedélyeztetés utolsó szakaszába érkezett, és az Európai Unió oltóanyag- stra- tégiája lehetővé teszi, hogy egy éven belül minden állampolgár hozzájusson a SARS-CoV-2 vírus elleni biztonságos oltóanyaghoz. Nelu Tătaru egészségügyi miniszter szerint az első adag oltóanyag december végén érkezik meg Romániába, és januárban elkezdik az oltásokat, először is a megfertőződésnek leginkább kitett egészségügyi személyzet körében.
Az ígéret nem mindenki számára tűnik biztatónak, a közösségi médiában gyakoriak az elrettentő hírek, amelyek a védőoltás káros hatásáról szólnak, valamint olyan összeesküvés-elmé- letekről beszélnek, miszerint a világot vezető elit ily módon akarja eltenni láb alól az idős személyeket, és engedelmes bábokká változtatni az emberiséget. Ennek hatására vagy egyéb okokból, bár elkezdődött már a listák készítése, az orvosok és laikusok között is vannak olyan személyek, akik elzárkóznak attól, hogy koronavírus elleni oltást kapjanak.
A védőoltásokról dr. Imre Mihály belgyógyász szakorvost, kutatóorvost, a MOGYTTE belgyógyászat- és kutatásmódszertan-tanárát kérdeztük, akinek jóslatai az iskolakezdés kapcsán is beigazolódtak.
– Amíg egy hatóanyag bevizsgálásához és engedélyeztetéséhez évekre van szükség, hogy gyógyszerként forgalomba hozzák, hogyan lehetséges ilyen rövid idő alatt biztonságos oltóanyagot előállítani? – hangzik el gyakran a kérdés.
– Akik jártasak a klinikai vizsgálatokban (ahogyan a gyógyszereket bevizsgáló kutatásokat nevezik), azok tudják, hogy addig, amíg egy molekulából gyógyszer lesz, körülbelül tíz év telik el. Ebben sok tényező játszik szerepet. Többek között az is, hogy egy új molekulát nagyon sok különböző szakaszon kell átvinni. Először állatokon kell tesztelni, azután egészséges önkénteseken, majd rövid hatással betegeken, azt követően hosszú hatással betegeken, és mind több és több kutatást kell végezni, egyre nagyobb betegcsoportokon, hogy kimutassák a gyógyszer hatékonyságát és biztonságosságát. De ez a gyógyszerekre igaz, például ha egy rákos beteget akarok kezelni, a gyógyszer hatását két-három évig is követnem kell.
A védőoltásoknál más a helyzet. Gondoljuk csak el, hogy az influenza elleni vakcinát évről évre elkészítik. Változtatnak rajta, és mire lejárt a járvány, a kutatók felmérik, hogy milyen vírustörzsekre kell számítaniuk a következő évben, és abból készítenek egy vakcinát. A technológia már ismert, amit változtatnak rajta, azok a vírusrészecskék, amelyeket az oltóanyagba beletesznek (próbálom a folyamatot laikusoknak szólóan magyarázni), és februártól októberig meg is jelenik az új vakcina. Ezt nem kell annyi sok fázison keresztülvinni, nem kell olyan nagy embercsoportot bevizsgálni vele, hiszen már vannak olyan részei a kutatásnak, amelyeket bejárattak. Az oltóanyag előállítására viszont más szabályok vonatkoznak, és más folyamatok jellemzőek, ilyen szempontból nem hasonlíthatók össze a gyógyszerkutatással.
Szintén különbözik a jóváhagyási folyamat és az időtartam. A gyógyszerek esetében sok idő eltelik azzal, hogy a gyógyszergyártó cég a kutatási eredményeknek megfelelően összeállítja a dokumentációt, amit elküld a gyógyszerügyi hatóságoknak, Romániában az ANMDMR-nek, az Európai Unióban pedig a román hatóságok fölött álló szervnek, az EMA-nak (European Medicines Agency – Európai Gyógyszerügyi Hatóság). Ezen szervezetek szintjén a jóváhagyás hosszadalmas folyamat, akár egy évig is elhúzódhat.
Ezzel szemben a koronavírus elleni vakcina gyorsított eljárással megy át, mindenki ezen dolgozik, és ahogy egy kutatási eredmény, jóváhagyási kérés beérkezik a gyógyszerügyi hatóságokhoz, az elsőbbséget élvez. Ha december 1-jén készen van a vakcina, és 2-án beküldik az illetékes hatóságnak, nagy valószínűséggel december közepére, végére meg is lesz a jóváhagyás és a piacra helyezési engedély, mivel a helyzet ezt követeli. A gyorsított eljárástól tehát nem kell megijedni, a vakcinák esetében rövidebbek, pörgősebbek a kutatások. Emiatt nem aggódnék, ugyanis a gyógyszer-, a vakcina-, a víruskutatás világviszonylatban az egyik legszigorúbb szabályzatnak van alávetve. Valószínű mindenki hallott a FDA-ról (egyesült államokbeli Élelmezés- és Gyógyszerügyi Hivatal), amelynek az EMA-val együtt rettenetesen szigorú törvényei vannak, ezeknek betartását minden gyártótól megkövetelik. Semmiféle kihágást nem engednek meg, minden gyógyszergyártó céget büntetnek, és be is zárhatnak, ha nem tartják be a törvényes előírásokat. Ehhez hozzátehetjük azt is, hogy a koronavírus-oltások jóváhagyási folyamata (a szokástól eltérően) az FDA-nál nyilvános lesz, és élőben közvetítik majd, pontosan azért, hogy ezeket a rémhíreszteléseket ellensúlyozzák.
– Többféle oltóanyagról beszélnek; ezekről mi a véleménye?
– Tudomásom szerint körülbelül kétszáz körül van a fejlesztés alatt álló vakcinák száma. Ebből kettőről-háromról tudunk többet, az amerikai Pfizer és a német BioNTech cégek oltóanyagáról, amelyhez magyar kutatók neve is kötődik, a másik a Moderna, ami hasonló technológiával szintén az Egyesült Államokban készül, a harmadik az AstraZeneca cégnek az oxfordi kutatóközponttal közösen készülő vakcinája, amelynek más a technológiája a többihez képest. Azt is tudjuk már, hogy a Pfizer oltóanyagának 94-95, a Modernáénak 90, az AstraZeneca oltóanyagának 70 százalékos a hatásfoka.
Bár a közösségi médiában magam is láttam a rémhíreket, amelyek terjesztői a Pfizer és a Moderna oltóanyagától vannak megijedve, annak kapcsán, hogy ki tudja, milyen új technológiákat használnak ezek a gyártók. Holott egyáltalán nem új, sőt több mint negyvenéves technológiáról van szó, amelyet az 1980-as években dolgoztak ki. Kutatási szinten tökéletes eredményeket hozott, a gondot viszont a megfelelő gyártási technológia hiánya okozta. Egyik gyógyszergyártó cég sem volt képes a gyártási technológiáját odafejleszteni, hogy az oltóanyag előállításához szükséges technikát alkalmazni tudják. Most óriási befektetések történtek, rengeteg pénzt adtak ezekre a kutatásokra, a különböző országok előre is fizettek a vakcináért, megteremtve a lehetőséget a cégeknek, hogy befektessenek a gyártási vonalak bővítésébe az oltóanyag kifejlesztésével párhuzamosan, és most már készen állnak, hogy a vakcinát legyártsák. Szó sincs tehát arról, hogy egy olyan új technológia lenne, amelyről nem tudunk semmit, és amelyről olyan rémhíreket terjesztenek, hogy mikrocsipezni fognak bennünket. Ezek agyrémes posztolások, amelyeknek semmi közük nincs a valósághoz.
Régen beoltották a tojást vírusokkal, ahogy a bukaresti Cantacuzino Intézetben is, majd a tojásból kivonták a megmaradt vírusdarabkákat, beletették az oltásba, és azt mondták, hogy erre a szervezet reagálni fog, és így is volt. Manapság sokkal modernebb technológiával dolgoznak. Sem vírusdarabkákat, sem legyengített vírusokat nem adnak be a szervezetbe, hanem egyszerűen olyan oltóanyagot juttatnak be, ami megtanítja a szervezetet védekezni a vírus ellen. Ezért is csodálkozom azon, hogy nincs megfelelő kommunikáció, felvilágosítás a hatóságok részéről, holott nagyon jó vakcinának számít az, amelyiknek 95 százalékos a hatékonysága, mellékhatása viszont csekély. Személy szerint nem értem az aggodalmat, és azt végképp nem, hogy orvosok utasítják vissza, hogy beoltassák magukat.
– Említette, hogy az oltóanyag megtanítja a szervezetet védekezni. Nagyon leegyszerűsítve, ez hogyan történik?
– Mindannyian láttuk a tévében, rajzokon, képeken a koronavírust. Kerek, gömb alakú, és tüskéi vannak, amiből a neve származik. Az oltóanyag egy olyan üzenetet visz be a szervezetbe és annak sejtjeibe, ami arra tanítja a szervezet egyes sejtjeit, hogy a külső falukra építsenek ilyen tüskét. Ily módon a sejt, amely ezt a tanítást (információt) megkapja, képes arra, hogy az immunrendszernek felmutassa ezt a tüskét. Az immunrendszer fogja érzékelni, hogy a sejt nem olyan, mint a többi, mert egy tüske van rajta. Ő a tüskét letapogatja, szétroncsolja, de ugyanakkor az emlékezetében is megőrzi. Amikor a későbbiekben vírus kerül be a szervezetbe, az immunrendszer a tüske által azonnal felismeri a vírust, és roncsolni fogja azt. Az oltóanyag tulajdonképpen egy üzenetet küld a sejtnek, megtanítva arra, hogy milyen kell legyen a tüske. Az immunrendszer megtalálja, megjegyzi a tüskét, és amikor a vírus behatol a szervezetbe, fel fogja venni vele a harcot, és nem engedi meg neki, hogy az egész szervezetet megtámadja.
– Ezek szerint a doktor úr nem zárkózik el a védőoltástól.
– Mindenképpen beoltatom magam, és alig várom, hogy lehetőségünk nyíljon erre; a hallgatókat a képernyő elől szeretnénk már a kórházakba vinni, és ott tanítani, mert az orvostudományt digitálisan oktatni nagyon nehéz. Várjuk az oltást, szeretnénk, ha minél előbb eljutna hozzánk is.
