Az európai beporzók védelmében
Szigorúbb pollinátorkezdeményezést és a méheket, valamint egyéb beporzókat védő új szabályokat kér az Európai Parlament a Bizottságtól.
A képviselők szerint nem elegendő a méhek, pillangók és más beporzó rovarok megmentésére az unió beporzókról szóló kezdeményezése, akcióprogramra és célzott intézkedésekre van szükség a beporzók védelmében. Ugyanakkor kéri, legyenek kötelező érvényűek a növényvédő szerek csökkenő használatára vonatkozó célok.
A Parlament december 18-án elfogadott állásfoglalása üdvözli a beporzókról szóló kezdeményezést, de kiemeli, hogy az a jelenlegi formájában nem orvosolja kellőképpen a beporzópopulációk csökkenésének szerteágazó okait, többek között az intenzív gazdálkodás gyakorlatát, a növényvédő szerek használatát, az éghajlatváltozást, a földhasználat változását, az élőhelyek csökkenését és az idegenhonos inváziós fajok elterjedését.
A beporzók elengedhetetlenek a biológiai sokféleség fenntartásához, a mezőgazdaság működéséhez és számos növényfaj reprodukciójához. A képviselők ezért teljes körű és megfelelő hozzárendelt forrással ellátott cselekvési program kidolgozását kérik a Bizottságtól.
Vissza kell szorítani a növényvédő szerek használatát
Ahhoz, hogy a méhek élőhelyeire kevesebb növényvédő szer jusson, a közös agrárpolitika egyik legfontosabb célkitűzésévé kell emelni a növényvédő szerek visszaszorítását – fogalmaznak a képviselők.
A testület szerint a növényvédő szerek fenntartható használatával foglalkozó irányelv soron következő felülvizsgálatakor uniós szintű, kötelező csökkentési célokat kell a jogszabályba foglalni.
A képviselők végül további forrásokat kérnek a méhek fogyásának okait vizsgáló és a beporzó fajok sokféleségének fennmaradását segítő kutatások finanszírozására.
Az állásfoglalást kézfeltartással fogadták el.
*
2018 áprilisában az unió megegyezett a neonikotinoidokként ismert imidakloprid, klotianidin és tiametoxam kültéri használatának teljes betiltásáról. Azonban több tagállam sürgősségi mentességet kért a szabály alkalmazása alól saját területén.
A Parlament és a Tanács további lépéseket kért a méhek és beporzók védelme érdekében. A Bizottság ezután mutatta be a beporzókról szóló uniós kezdeményezését.
A Bizottság szerint a haszonnövényfajok 84 százaléka és az európai élelmiszer-termelés 76 százaléka legalább részben a rovarok végezte beporzástól függ. Az éves uniós mezőgazdasági terméshozam 15 milliárd euró értékű része közvetlenül a beporzóknak köszönhető.
A méhek és más beporzó fajok csökkenésének okai és következményei
A méhek és más beporzó fajok létfontosságúak az európai környezet és gazdaság számára. Összefoglalták, miért ijesztő a méhpopuláció csökkenése, és mit tenne az EU, hogy megállítsa.
Az utóbbi években Európa-szerte drasztikusan csökkent a méhek száma, vannak, akik egyenesen a méhpopuláció haldoklását emlegetik. A probléma azonban nemcsak kontinensünket érinti, az USA-ban, Oroszországban és Brazíliában is ez a tendencia.
Miért olyan fontos a méhek és más beporzó fajok szerepe?
A beporzók szerepe nemcsak környezetünk, de a gazdaság szempontjából is létfontosságú. A statisztikák szerint csak a méhek az uniós élelmiszertermelés 76%-át befolyásolják. Számos növény szaporodása közvetlenül tőlük függ, és eltűnésük bizonyos növényfajok kihalásához vezethet, ez pedig a mezőgazdaságban és az élelmiszerbiztonság területén is éreztetné a hatását.
Ennek elkerüléséért indította az EU 2018-ban az első uniós szintű kezdeményezést a beporzók védelmében. A célja, hogy kutatások segítségével többet tudjunk meg a problémáról, felhívhassuk rá a figyelmet és megtalálhassuk a megoldást. Az EP december 18-án fogadott el állásfoglalást a témában. A képviselők ebben egy konkrét akcióterv megfogalmazását, a peszticidek használatának csökkentését és a kutatásra szánt összeg megemelését kérik.
Mire vezethető vissza a beporzók számának csökkenése?
Az ijesztő mértékű csökkenéshez többek között az agráriparban használt növényvédő szerek, az éghajlatváltozás és a különböző vírusok is hozzájárulnak. Emellett az urbanizáció miatt egyre csökken ezeknek az élőlényeknek a mozgástere, az élelemforrásuk, a hely a fészekrakáshoz. Az EU-ban jelenleg tízből egy pillangófajt kihalás fenyeget.
Gazdasági hatások
A vadvirágok 78%-a, míg a termények 84%-a részben a beporzók tevékenységétől függ. A becslések szerint a világ növénytermesztésének 5-8%-a közvetlenül az állatok általi beporzáson múlik. A beporzók közvetve hozzájárulnak a gyógyszerek, bioüzemanyagok és építőanyagok előállításához is.
De elég csak a méztermelésre gondolnunk. Az EU-ban mintegy 17 millió méhkas van, és 600 ezer méhész dolgozik. A méhek kb. 250 ezer tonna mézet termelnek évente, amellyel az EU Kína után a világ második legnagyobb méztermelője. A legtöbb mézet adó ország Románia, Spanyolország és Magyarország.
Az EU becsült éves mezőgazdasági termeléséből 15 millió euró közvetlenül a beporzó rovaroknak tulajdonítható.
(Forrás: az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája)
