Az epesav okozta megbetegedések terápiájának új irányait mutatták be
                    
                
                                A tudományos cikkben mintegy 10 olyan gyógyszeres „támadási pontot” is azonosítottak, amelyekre ható gyógyszerek kifejlesztésével helyre lehet állítani az epesav normális körforgását és összetételét. 
                                
	Az epesav okozta megbetegedések – köztük a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és vastagbélrák – terápiájának új irányait mutatta be Hegyi Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE-ÁOK) professzora. Kutatótársaival erről a napokban számoltak be a Physiological Reviews nevű szaklapban.
	A pécsi egyetemen 2016 óta működő Transzlációs Medicina Központ vezetője az MTI-nek elmondta: az epesavak élettani és klinikai tulajdonságairól eddig is számos közleményt publikáltak, azonban olyan összefoglaló, amely ezt a két területet együttesen, transzlációs megközelítésében tárgyalja, eddig még nem született.
	Mint kifejtette, az emberi szervezet által termelt epesav 95 százaléka a vékonybélből visszaszívódik, 5 százaléka pedig kiürül. Amennyiben az epe összetétele, mikrobiológiája vagy útvonala megváltozik, az komoly betegségek kialakulásához vezethet.
	A tudományos cikkben mintegy 10 olyan gyógyszeres „támadási pontot” is azonosítottak, amelyekre ható gyógyszerek kifejlesztésével helyre lehet állítani az epesav normális körforgását és összetételét. Ezáltal csökkenteni lehet a betegségek kialakulásának esélyét és a már fennálló kóros állapot súlyosságát – mondta.
	Hegyi Péter az összefoglaló jelentőségét érzékeltetve hangsúlyozta, hogy a közlemény több, jelentős népegészségi problémát okozó betegségben, mint például a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, a Barrett-nyelőcső- és a vastagbélrák új terápiás útvonalakat tár fel, így jelentősen serkenti azok terápiájának további kutatásait és gyógyszerfejlesztéseit.
	A közlemény szerzői „joggal bíznak benne, hogy felfedezéseik mihamarabb a betegek javára fordítható gyógyszerekké, terápiákká válnak” – összegzett az orvosprofesszor.
	A kutatási módszerre térve Hegyi Péter kifejtette, hogy a transzlációs medicina a különböző szakterületek – köztük az alap- és a klinikai kutatás, az informatika és a statisztika – között felgyorsítja az információáramlást és elősegíti, hogy „a tudományos eredmények mihamarabb a betegek javát szolgálják”.