Az EHEC-járvány következményei
Több beteg esetében a fertőzés központi idegrendszeri károsodást, a többi között beszédzavart, emlékezetkiesést, illetve mozgáskorlátozottságot váltott ki.
Miközben bizonyos jelek arra utalnak, hogy csendesedik a németországi hasmenésjárvány, mindinkább a súlyos betegek kezelésével kapcsolatos gondok kerülnek előtérbe.
Sajtóértesülések szerint még mindig több mint 700-an vannak életveszélyes vagy legalábbis válságos állapotban a különböző észak-németországi kórházakban. Őket hemolitikus urémiás szindróma (HUS), azaz súlyos vérszegénység, valamint veseelégtelenség miatt kezelik.
Egészségügyi szakértők annak a nézetnek adtak hangot, hogy közülük több mint százan veseátültetésre vagy életük végéig művesekezelésre szorulnak. Ezért – hangsúlyozták – minden támogatást meg kell adni a kórházaknak, és a betegeket a lehető legjobb ellátásban kell részesíteni.
Több beteg esetében a fertőzés központi idegrendszeri károsodást, a többi között beszédzavart, emlékezetkiesést, illetve mozgáskorlátozottságot váltott ki. Az orvosok azonban reménykednek abban, hogy mindez nem lesz maradandó.
Vasárnapi adatok szerint a hasmenésjárvány németországi halálos áldozatainak száma 34-re emelkedett, és meghaladja a 4000-et a fertőzöttek, illetve a fertőzésgyanús esetek száma. Az utóbbi 48 órában ugyanakkor a korábbiaknál jóval kevesebb új megbetegedés történt, amiből a hatóságok arra következtetnek, hogy a járvány visszaszorulóban van. Ennek ellenére Daniel Bahr egészségügyi miniszter, valamint a Robert Koch országos járványügyi intézet továbbra is elővigyázatosságot sürgetett, és a higiéniai követelmények legszigorúbb betartására szólított fel.
Egy halálos áldozata van az EHEC-bélbaktérium által előidézett járványnak Svédországban is, így az áldozatok száma Európában eddig 35. Szakértők arra figyelmeztettek, hogy a jövőben gyakori és hasonló fertőzésekkel kell számolni.
Némi megkönnyebbülést okozott, hogy a hatóságok a hét végén minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy a járványt okozó, különösen agresszív kólibaktériumot egy alsó-szászországi biokertészetből származó növényi csíra terjesztette. Kiderült, hogy több olyan személy fertőződött meg, aki a bienenbütteli üzemből származó csírafajtát fogyasztott, de a mutáns baktériumot kimutatták laboratóriumi vizsgálaton is. Az üzemben többféle csírát termesztenek, de a hatóságok azt nem közölték, hogy melyik növény csírája a „bűnös”.
Továbbra sem tudják azonban, hogy maga a csíra miként „fertőződött meg”. Erre vonatkozóan változatlanul két teória van: vagy az üzem által külföldről importált mag tartalmazta már a baktériumot, vagy pedig az öntözésre használt víz okozta a fertőzést.
