Az egyetemi sokszínűség érték
*Fotó: Nagy Tibor (archív)
A múlt héten ünnepelte a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem nyolc évtizedes fennállását. Az egykor rangos orvos- és gyógyszerészképző egyetem nemcsak a nevét – MOGYE – vesztette el a Petru Maior műszaki egyetem bekebelezésével, hanem a közösségünkbe jól beágyazott karakterét is. A város és a régió hagyományaitól idegen szellemiségű Leonard Azamfirei rektor a múlt csütörtöki ünnepi gálán gyarmatosító hangnemben szólította fel a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet a beolvadásra. A markáns PSD-támogatással rendelkező rektor ultimátumot intézett a város egyetlen, valódi multikulturális felsőfokú intézményének vezetőihez, és kijelentette: amennyiben nem hódolnak be, egyetemén saját színházművészeti képzést indítanak. Az egyesüléssel – ismerve a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés elsorvasztását –, Azamfrei támogatói és elvbarátai segítségével az egykori „Színi” végleg a süllyesztőbe kerülne, a marosvásárhelyi magyar közösség többi veszteségei mellé.
A közösségi médiában megjelent bejegyzésekből áradó aggodalommal és elkeseredéssel összhangban adott ki nyilatkozatot az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség megyei szervezete.
Szellemi szabadság és autonómia
„Az RMDSZ határozott álláspontja szerint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem önállósága megőrzendő, és minden olyan felvetés, amely az intézmény beolvasztására vagy alárendelésére irányul, rossz irányba mutat. Jelen állásfoglalásunk a sajtóban megjelent nyilatkozatokra és véleményekre reagál, köztük a George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem rektora, Leonard Azamfirei által tett nyilatkozatra, amely a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a George Emil Palade Egyetem közötti esetleges fúzió lehetőségét vetette fel” – olvasható a Maros megyei RMDSZ-elnök, Csibi Attila-Zoltán nyilatkozatban. Majd így folytatja:
„Fontosnak tartjuk egyértelművé tenni, hogy ezek a felvetések nem előztek meg semmilyen hivatalos szakmai egyeztetést, tárgyalást vagy intézményközi párbeszédet az érintett felsőoktatási intézmény vezetésével, oktatóival, hallgatóival és közösségével, sem a közösségi érdekképviseleti szerepet betöltő szervezetekkel.
Ezek egyoldalú nyilatkozatok és vélemények, amelyeket nem tekintünk tárgyalási alapnak, és amelyeket határozottan elutasítunk. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem nem egy szervezeti elem egy nagyobb struktúrán belül, hanem önálló alkotói és oktatási tér, amely saját szakmai logikával, hagyománnyal és küldetéssel rendelkezik. Egy ilyen intézmény értékét nem az adminisztratív mérete, hanem a szellemi szabadsága és autonómiája adja.
Marosvásárhely akkor erős egyetemi város, ha több, egymást kiegészítő autonóm felsőoktatási intézménynek ad teret, nem pedig akkor, ha minden különbséget egyetlen központi struktúrába olvasztunk. Az egyetemi sokszínűség Európa-szerte érték, nem akadály.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy ilyen horderejű kérdés – amely egy teljes intézmény jövőjét, identitását és közösségét érinti – előzetes szakmai egyeztetés nélkül, az érintett oktatók, hallgatók és intézményi vezetők bevonása nélkül kerüljön a nyilvánosság elé. A felsőoktatás jövőjéről nem lehet egyoldalúan dönteni, és nem lehet azt nyilatkozatokkal „tesztelni”.
Az RMDSZ meggyőződése, hogy az egyetemi autonómia alkotmányos és európai alapelv, az intézményi önrendelkezés az oktatás minőségének záloga, a kulturális és művészeti felsőoktatás csak szabadságban és önállóságban tud fejlődni.
Ezért világossá tesszük: az RMDSZ nem támogat semmilyen olyan megoldást, amely a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem önálló státuszát veszélyezteti. Ugyanakkor nyitottak vagyunk az egyenrangú partnerségen alapuló együttműködésekre, amelyek tiszteletben tartják az intézmények identitását és döntési szabadságát.”
A hatalom megtartása a cél
Az Erdélyi Magyar Szövetség nevében megszólaló társelnökök, Kali István és Pápai László Zsolt a rektor túlélési manőverére hívták fel a figyelmet: „Ami Marosvásárhelyen történik, az nem reform. Nem modernizáció. És nem a diákok érdekeiről szól. Márpedig az oktatás mindenekelőtt a diákokról, a fiatalokról kell szóljon. Ami itt kibontakozni készül, az a hatalomról megtartásáról szól. Nyers, leplezetlen hatalomgyakorlásról.
Egykor volt egy nagy múltú intézmény, a MOGYE. Ma már egy arctalan monstrum, amely az egyetemi kannibalizmus eredményeképpen jött létre. Most pedig úgy érzi a vezetője, hogy újra eljött az idő, hogy terjeszkedjen. A célkeresztbe ezúttal Marosvásárhely utolsó, valóban multikulturális felsőoktatási intézménye, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem került.
Ne legyenek kétségeink: ez a bekebelezési vágy hideg számítás. A rektor túlélési manővere, ahol az egyetemi térkép átrajzolása csak eszköz arra, hogy meghosszabbítsa a saját mandátumát. Láttuk már ezt a filmet a Petru Maior Egyetemmel. Az ő logikájuk szerint, ha a megaegyetem bekebelez egy másikat, akkor az már egy újabb egyetemnek számít, és mint ilyen, a régi rektor újabb mandátumhoz juthat.”
Sajnálatos, hogy Leonard Azamfirei gyarmatosító szándékát a román politikum és sajtó támogatja, amint a tegnapi Cuvântul liber napilap jegyzetírója a magyar közösség aggodalmának hangot adó nyilatkozatot etnikai feszültségszításnak minősíti. Cáfolnom kell a kolléga állítását, hisz mi nem feledhetjük, hogy az ő lapjuk és egykori főszerkesztőjük volt a felbujtója az 1990-es véres eseményekbe torkolló „tűzhely”védőknek. Mi most is a saját identitásunkhoz, a Marosvásárhelyre egykor jellemző termékeny multikulturalitáshoz ragaszkodunk. És még mindig számonkérjük a törvényileg szavatolt, de meg nem valósult magyar orvos- és gyógyszerész képzés visszaállítására tett ígéreteket.
