2024. november 18., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az asztrológus válaszol

A múlt szerdán délután a Nap belépett a Bika jegyébe.

Mottó: Fenti világ csillagtükre, üzenetet küld a Földre:

„Megtestesült szellem-ember, sorsod legyen édes teher!”

 

Kedves Olvasók!

A médiában dolgozó embereknek felelősségük van azokkal szemben, akikkel kapcsolatba kerülnek. Amikor megszületett a rovat, arra gondoltam, hogy sok olyan ember él Erdélyben, akit érdekelnek a „másfajta”, nem hétköznapi megközelítések, akik eljutottak életükben arra a pontra, amikor már nem elég a materialista megközelítés és az anyagelvűség. Ahhoz, hogy bekövetkezzék ez a pillanat, szükség van egy nagy pofonra, egy sorscsapásra, mely azt üzeni, hogy tévúton jártunk, változnunk kell ahhoz, hogy kimászhassunk a gödörből. Az ember egójára az jellemző, hogy mindig a külvilágot teszi felelőssé, ha valami balul sül el. Meglátjuk más szemében a szálkát, nem vesszük észre a fától az erdőt, és csak hordjuk bele a faleveleket, de minek? Tanult mintáink börtönében sínylődünk, ugyanazokat a helyzeteket szinte ugyanúgy reagáljuk le, ahogy azt szüleinktől, tanárainktól láttuk, hallottuk. Lassan azt sem tudjuk, hogy mi a jó és mi a rossz, szaladgálunk esztelenül a mókuskerékben, anélkül, hogy felismernénk az irányt, és azt, hogy valaki forgatja azt. Mégis, ha valamilyen csoda folytán megáll a kerék, kinyílik a kalitka ajtaja, és kilépünk rajta. Kissé szédítő, bizsergető érzés, de ugyanakkor bizonytalan, félelmetes ez a szép, új világ, melyben mind kevesebb az árnyék, és a fényben azt látjuk, ami van.

A múlt szerdán délután a Nap belépett a Bika jegyébe. A mitológiában a bika a termékenység szimbóluma, és mint tudjuk, a természet ebben a hónapban virágba borul. A színek és illatok elárasztják érzékeinket, ha kirándulni megyünk, ha időt szakítunk magunknak arra, hogy megcsodáljuk mindazt, ami körülvesz. Ez a való világ, és nem az a kísérleti ketrec, amelyben primitív emberek mérik össze hiányos ismereteiket. Az agymosó tévéműsorok az emberek kíváncsiságán alapulnak, de akit elandalít a felszín, annak esélye sincs megismerni az igazi izgalmakat, melyek a mélyben rejlenek.

Ignác (74)

„Az utóbbi években nem találom a helyem, sok mindenbe belekezdtem, de semmi olyat nem találtam, ami hosszú távon lekötött volna. Volt egy barátnőm, aki külföldre ment dolgozni, pár évig külön éltünk, majd hazajött. Nemsokára teherbe esett, és elvettem feleségül. Gyermekünk megszületése után pár hónappal közölte, hogy közöttünk mindennek vége. Kíváncsi lennék, hogy merre induljak tovább. Szívesen elkezdenék tanulni önnél ősszel, ha újabb csoportot indít.”

Kedves Ignác!

Csapjunk a dolgok közepébe: mikor valaki külföldre megy dolgozni, nem tudja, hogy az életritmusát annyira felpörgeti, hogy amikor majd vissza akar állni a régi tempóra, akkor ez szinte lehetetlen. A felesége egy erős, határozott nő, akinek elege lett abból a „lassú vízből”, melyet ön képvisel. Ha egy asszony pár hónapos csecsemővel odébbáll, ott komoly okok vannak, kevés ehhez egy „rossz hangulat”. Tudom, hogy nehéz feladat szembenézni a problémákkal, főleg úgy, ha az ember mindenkinek igyekszik megfelelni, és a külvilágnak játszik. Ha ránézek a kettejük születési képletére, azt látom, hogy a megoldás az lenne, ha ön anyagilag tudna gondoskodni a családjáról, oly módon, ahogy azt a felesége kívánja. A helyzet az, hogy ez a követendő recept a következő kapcsolatában is. Olyan valaki kellene ön mellé, aki célokat ad az életének. Visszatérve a házasságára, azt a problémát érzékelem, hogy egyikük sem játszott „tiszta lapokkal”, és az életben, akárcsak a kártyában, előbb-utóbb kiderül a csalás. A sorsában a házasság rossz lépés volt, mivel feladva a függetlenségét, csak kiszolgáltatott élethelyzetet tudott megélni. Különben úgy gondolom, hogy a házasság véget ért, de a feleségével való kapcsolat nem: a gyermek, tetszik vagy sem, összeköti önöket! Több türelemmel, odafigyeléssel, a megjelenő nehézségek megbeszélésével, a megoldások keresésével sokat javíthatnak a viszonyukon. Ehhez viszont háttérbe kellene szorítaniuk azt a fránya egót, melyből mindkettejüknek bőven ajándékozott a jó Isten.

Továbbra is várom kérdéseiket az asztros@yahoo.com címen. Ne feledjék megírni a születési évet, hónapot, napot, a születési órát, percet és születési helyet! Vigyázzanak egymásra!

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató