Az asztrológus gondolatai

Mottó: „A fény mindig utat mutat annak, ki a mélyben kutat.”

Kedves Olvasók!

Idén május 21-től június 21-ig tartózkodik a Nap az Ikrek jegyében. Most, hogy túljutottunk a „fagyosszenteken”, kezdődhet a tavasz legkellemesebb felvonása. Igazán akkor tudjuk értékelni a meleget, ha előtte kicsit vacogtunk. Pongrác, Szervác és Bonifác ez évben hozta a formáját. Remélhetőleg Orbán enyhébb lesz. Ezt az időjárási jelenséget a vidéki ember úgy oldotta meg, hogy a hidegre érzékenyebb növények palántáit később ültette ki. Talán 6 éve történt, hogy a néhai Csomós Attila meghívására egy RMGE-rendezvényen tartottam egy előadást A hold szerepe a mezőgazdaságban címmel. Igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy a vidéki emberek valamikor birtokolták azt a tudást, melyet az asztrológia évezredek óta igazol. Ennek az a lényege, hogy mindennek rendelt ideje van, és ha betartanák a hagyományokat, akkor a termés is bőségesebb lenne. Sajnos a modernitás világában feledésbe merül a hagyomány, melyet a bölcs parasztember évszázadokon át birtokolt.

Az Ikrek a zodiákus legkíváncsibb jegye. Életeleme az információ begyűjtése és közvetítése. Nem véletlen az sem, hogy a Merkúr a jegy uralkodó planétája. Ő a mitológiai Hermész, az istenek hírnöke. Ugyanazon analógiát tekintve, ő volt az utazók, a kereskedők, a pásztorok, az ékesszólás és a tolvajok védelmezője. Az információ helyes értelmezése és alkalmazása egyfajta tudás birtokosává tesz. Azt mondják, hogy a tudás hatalom. A tanulás elvileg az egyén fejlődését segíti. Az más kérdés, hogy mennyire hasznos az a típusú oktatás, amely domináns mifelénk Európában. Állítólag az érettségizett ember jó esetben a 12 év alatt tanultak 90%-át elfelejti és nem használja. Mivel az olvasást már lassan felváltja a virtuális térben megjelenő manipulatív információk szemrevételezése és továbbgörgetése, a valamikor magunkra öltött általános műveltség vészesen gyérül, fogyatkozik. Sajnos a könyvekből megszerzett információk nem pótolhatók az okostelefonból. A civilizált ember a 21. században már lassan megszűnik embernek lenni. Kezünkben a telefonnal droidokká változtunk, a kis szerkezet szinte a részünkké válik. Keményebben fogalmazva, az okostelefonok rabláncán csüngve lessük azt a többnyire üres és használhatatlan információhalmazt, amivel bennünket elárasztanak. Közben megadunk magunkról minden adatot: amit szeretünk, amire vágyunk, amitől félünk, mi az, amit elfogadunk, és mi az, amit hárítunk. Valakik a virtuális térben figyelnek bennünket és iszonyatos információanyagot, emberfeletti tudást halmoznak fel. Hatalmat adunk nekik. Az MI vagy mesterséges intelligencia, amelyet a virtuális világ urai alkalmaznak, tudása, milliárdos adatbázisa, műveleti sebessége emberi elmével felfoghatatlan. Elon Musk egy interjúban elmondta, hogy a biztonsági öv kötelezővé tétele tíz évet vett igénybe. Ha nem szabályozzák az MI-t, akkor már lehet, hogy nem lesz tíz évünk. Mert a tudást, mint a történelemből tudjuk, sok esetben a sötét oldal használja, és ez ma sincs másként. Az emberiség történetét többnyire a jó és a rossz, a világosság és sötétség harcaként értelmezik. A kétpólusú világban örökös feszültség és konfliktus generálódik. Háborút béke követ, és fordítva. Az árnyék akkor keletkezik, ha valaki vagy valami megjelenik. A fényforrás pozíciója határozza meg az árnyék nagyságát. Ha a Nap mindig delelne, nem lenne árnyékunk. Az árnyék az életünk része. Hozzánk tartozik. A fény és a sötét, a nappal és az éjszaka váltakozása az ember kettősségére utal. Van tudatunk és tudattalanunk. A tudat a felszín, a tudattalan a mélység. Ha a jéghegy csúcsáról beszélünk, akkor a látható részre gondolunk. De tudjuk, hogy a láthatatlan, ami a víz alatt rejtőzik, sokkal nagyobb és félelmetesebb. Normális esetben a tudat és tudattalan el van zárva egymástól. Arra viszont érdemes figyelni, amikor a tudattalan kommunikál a tudatunkkal, mert ez valódi segítség. Ez a fajta kommunikáció a szimbólumok nyelvén történik. A testi tüneteinket és betegségeinket is a tudattalan üzeneteinek tartjuk, mert rávilágítanak azokra a problémákra, amelyeket hárítunk.

Minden társadalom és emberi közösség szabályok és törvények alapján működik. A törvényesség lazítása, az erkölcs hanyatlása nem a szabadságot erősíti, hanem a zűrzavart. A liberalizáció és a korlátok megszüntetésének a vége káoszhoz, átláthatatlansághoz, dezorganizációhoz és  széteséshez vezet. A sors csak azt korlátozza, aki képtelen határt szabni az életének. Az az emberi közösség, amelyik szétveri a tartóoszlopait, védtelenné válik, és elindul az önfelszámolódás útvesztője felé. Remélem, ebben nem követjük a fényességes Nyugatot!

Vigyázzanak magukra és egymásra! 

Véleményüket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com e-mail-címre.