Az asztrológus gondolatai

Mottó: „A fény mindig utat mutat annak, ki a mélyben kutat.”

Kedves Olvasók!

Idén február 18-tól március 20-ig tartózkodik a Nap a Halak jegyében. A tél harmadik felvonása többnyire már enyhe mifelénk, úgyhogy remélhetőleg a fűtést is „lennebb tekerhetjük”. A világhelyzetben nem érzékelhetünk lényeges áttörést. Az ősi kínai Ji King tanácskérő rendszer jelzése szerint az év késő őszén várható fegyverszünet és béke a szomszédunkban. Addig még sajnos sok százezer katona és civil vesztheti életét. Amint a mondás tartja, nehezebb az ittmaradottaknak, mert a szülők és árvaságra ítéltetett gyermekek fájdalmas vesztesége pótolhatatlan űrként, lelki sebként fog sajogni még hosszú ideig. Számomra gyomorforgató az a hazugságspirál, melybe Európa vezető politikusai belekeveredtek e szomorú események kapcsán. Olyan a helyzet, mint amikor a légy belerepül a pókhálóba. Minél elkeseredettebben küzd, annál kevesebb az esélye a menekülésre. Ha mégis sikerül megbontani a hálót, ott terem a pók, és körbetekeri egy újabb fonállal. Talán önök is tapasztaltak ilyent gyerekkorukban, amikor még nem a tévé és internet adagolta az információkat. Visszatérve a hasonlatomra, a helyzet annyiban változott, hogy a pók úgy döntött: korrumpálja a legyeket és a többi,  csapdába esett ízeltlábút, és csak akkor pusztítja el őket, ha nem teljesítik a fentről jövő utasításokat. Summa summárum, úgy tűnik, hogy az igazság egy ravasz, diabolikus alkotó útvesztőjében ténfereg, a hazugság pedig világmegváltó eszmék magaslatain parádézik. Ennek a játszmának lehetünk szemlélői és elszenvedői.

A Halak a zodiákus 12. jegye, a spirituális fejlődés utolsó stációja. A lélek a Kostól, az életbe lépés ösztönös erejétől és megfontolatlan, vad egoizmusától eljut a Halakig, az ego feláldozásáig, az egység megtapasztalásának teljességéig. A jegy uralkodó planétája a Jupiter, mely itt az azonosulást a legmagasabb szintre emeli: elfogadja a veszteséget is, mivel ez is része az életnek. Az óceán végtelen vizének egyetlen cseppje is tartalmaz minden információt. Minden cseppben ott van a tenger, és ugyanakkor minden csepp része a tengernek. A modern asztrológia a Neptunuszt is a Halak jegyéhez sorolja. E planéta analógiáinak nagy része nehézségeket jelez a születési képletünkben. Veszteségeket, illúziókat, ködöt, álmodozást, csalódást, gyengeséget, betegséget, függőségeket. A modern kor embere a vágyvezérelt társadalom hullámos vizein evez, vagy csak magatehetetlenül hánykolódik. A lehetőségeit megragadja, mert úgy gondolja, ez jár neki. Él és visszaél mindennel. Valamilyen formában kötődik Neptunuszhoz. Sok az alkoholista, itt széles a skála, mert a társadalom ez irányban teljességgel elnéző. Vannak a mértéktartók, akik napi 1-2 pohárral fogyasztanak, amit még egyesek jónak is mondanak. Mert a bor segíti az érrendszert, a sörben pedig sok a B-vitamin, mint tudjuk. A másik véglethez tartozók már reggel felessel és egy-két olcsó sörrel indítják a napot, mert enélkül képtelenek a folytatásra. A fiatalabb generációnak már kinyílt a kapu a droghasználatra is, és többnyire ki is próbálják. Van, aki csak lazítani akar, van, aki pörögni, és van, aki hallucinálni vagy azonnali fizikai gyönyört átélni. Könnyű bejutni a szenvedélybetegségek világába, de a kijutás rendkívül nehéz. Sokaknak nem is sikerül. 

A tudatmódosító szerek alattomosan, a pillanatnyi bódulat leple alatt súlyos testi, lelki és szellemi károsodást okoznak. A drogosoknak, akárcsak az elmebetegeknek, nincs betegségtudatuk, ezért nehéz a gyógyításuk. Súlyos a teher, nem bírják el hosszú távon, gyakorta kisiklik az életük, és a környezetük romba dől. A perspektíva hiánya, a lelki sérülések és traumák, a céltalanság mind elősegíthetik a kábítószerek használatát és a tévelygést az illúziók és az irracionalitás sikamlós, egogyilkos örvényében. Nehéz végignézni az olyan ember útját, amely a szakadék felé vezet.

Angolul a drog (drug) gyógyszert is jelent. Eszerint a rendszeresen gyógyszert szedő ember is függő. Melyik magas vérnyomásos beteg meri abbahagyni a vérnyomáscsökkentőt? Vagy a szívgyógyszereit? Itt felsorolhatnánk az összes krónikus betegséggel küzdő embert. A gyógyszer nem gyógyít, hanem megszünteti a tüneteket. Vajon, ha megszüntettük volna a betegséget kiváltó okot, betegek lennénk-e? A válasz egyértelmű. Ugyanakkor szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy szükségünk van a betegségeinkre, mert a tudattalanunk így kommunikál a testünkkel. A baj általában az, hogy nem vagyunk hajlandóak elfogadni és megérteni azt, hogy az okot saját magunkban, többnyire a döntéseinkben kellene keresni. Azért lesz valaki alkoholista, mert megkínálták itallal? Azért hízik el valaki, mert jól főzött az anyukája? Valahogy az egónkat olyan fából faragták, hogy mindig másra mutogat. Pedig a hibás ott bújik meg a saját tükrünkben. A hibát ki lehet javítani. A rendszeresen elkövetett hiba következményét, ami lehet krónikus betegség, lehet kezelgetni, szinten tartani, együtt élni vele. De a legsúlyosabb betegség is fölöslegessé válik, ha megszüntetjük az okát. Az a helyzet, hogy érdemes kijelölni és betartani bizonyos határokat, mert ha átlépjük a Rubicont, annak következményei lesznek. Lásd Julius Caesar történetét!

Vigyázzanak magukra és egymásra!

Véleményüket, gondolataikat megírhatják az asztros@yahoo.com címre.