Az anyajegytől a bőrrákig

Az anyajegyek többsége ártalmatlan bőrjelenség, amely csupán esztétikailag lehet zavaró. Éppen ezért nem szükséges minden egyes anyajegy esetében az eltávolításon gondolkodni, viszont bármiféle elváltozást komolyan kell venni, hogy elkerüljük a bőrrák kialakulását. Hogy mire kell odafigyelni és milyen jelek esetén ajánlott felkeresni egy szakorvost, arról dr. Gáspár Réka bőrgyógyász szakorvossal beszélgettünk, aki a Vásárhelyi Forgatagon az Egészségsarokban ingyenes anyajegyvizsgálatot végzett az érdeklődőknek. 

 

– Egyes személyeknek alig van anyajegyük, míg másoknak szinte minden testrészén több ilyen képződmény látható. Mely tényezők befolyásolják az anyajegyek kialakulását?

– Az anyajegyek számát egy adott egyénnél elsősorban a genetikai háttér határozza meg, valamint az, hogy az illetőnek a bőrét milyen mértékben, milyen gyakran éri a nap. Emellett befolyásoló a hormonális állapot, így például serdülőkorban gyakran jelennek meg anyajegyek, vagy terhesség alatt a meglévők növekedhetnek, változhat a küllemük. Egy fehér bőrű embernek átlagosan húsz anyajegye van.

– Tehát, tegyük fel, ha valaki gyermekkorában sokat tartózkodik a napon, később több anyajegye képződik?

– Gyakran már gyerekkorban kialakulnak anyajegyek, illetve később, serdülőkorban a hormonális változások hatására újabbak jelenhetnek meg, vagy a már meglévők tovább növekedhetnek. Napégés vagy gyakori és intenzív napon tartózkodás után gyakran megfigyelhető, hogy új anyajegyek alakulnak ki, és nő a rákkockázat is. Ha valaki gyermekkorban vagy serdülőkorban hólyagos napégést szenved, kétszeresére emelkedik a kockázata annak, hogy később, akár évtizedek múlva, melanóma alakuljon ki nála. Ismertek veleszületett anyajegyek is, amelyek már a születéskor jelen vannak. Az anyajegyek kialakulása azonban leggyakoribb gyermekkorban vagy fiatal felnőtteknél. Harmincéves kor után már nem számít ennyire természetesnek, ha új anyajegyek jelennek meg a bőrön, ezért az ilyen későn kialakuló anyajegyekre mindig fokozott figyelmet kell fordítani.

– Ha valakinek nagyon sok anyajegye van, fokozottabb a veszély, hogy rosszindulatú elváltozások alakuljanak ki? 

– Minél több pigmentált anyajegye van valakinek, annál nagyobb a kockázata annak, hogy melanóma alakuljon ki. A melanóma vagy festéksejtes bőrrák a melanocitákból, azaz a festéktermelő sejtekből kiinduló, rosszindulatú, nagyon agresszív bőrrák. Egyre gyakoribb napjainkban, és sajnos a fiatal felnőtteknél rohamosan nő a megbetegedések száma, fiatal nőknél például a vezető ráktípusok közé tartozik. Az anyajegyek nagy számban való előfordulása a bőrön leginkább akkor jelenthet fokozott melanómakockázatot, ha valaki-nek sok úgynevezett diszpláziás anyajegye van, vagyis derma-toszkópos vizsgálat során megfigyelhető szerkezeti rendellenességeket mutató anyajegye. Egyes családokban, bár szerencsére ez ritka, halmozottan fordulnak elő diszpláziás anyajegyek, öröklődik a kialakulásukra való hajlam, és ezáltal ezekben a családokban gyakoribb a melanóma.

– Melyek azok a jelek, elváltozások, amelyek arra utalnak, hogy gond van? 

– Az a normális, ha az anyajegy egyféle színárnyalatú, szélei élesek, ha 6 milliméternél kisebb átmérőjű, ha szimmetrikus, és ha ezen tulajdonságai nem változnak. Ha az anyajegy megjelenése ezeknek a kritériumoknak megfelel, rendszerint nem kell tartani attól, hogy bármiféle gond lenne vele. Kivételek persze előfordulhatnak. Ha azonban az előbbiek ellentéte jellemző, vagyis ha az anyajegy atípusos, azaz aszimmetrikus vagy azzá válik, a kontúrja elmosódó, többféle színárnyalat figyelhető meg benne, átmérője 6 milliméternél nagyobb, és változik, aktívan növekszik, az rosszindulatú átalakulásra utalhat, és ilyen esetben ajánlott mihamarabb szakemberhez fordulni. Továbbá intő jelnek számít, ha egy anyajegy viszket, fáj, vérzik, vagy ha egy lapos anyajegy kidomborodóvá válik. Mindig azt kell szem előtt tartani, hogy milyen volt, és az eredeti állapotához képest változik-e egy anyajegy, ezért havi rendszerességgel mindenkinek ajánlott átvizsgálnia a saját anyajegyeit. A felnőttkorban újonnan kialakuló anyajegyekre pedig különösen nagy figyelmet kell fordítani. A szabad szemmel megfigyelhető elváltozások sokkal pontosabban értékelhetők az anyajegyek dermatoszkópos vizsgálata segítségével, melyet éves rendszerességgel ajánlott elvégeztetni.

 – Sokak szerint a legbiztonságosabb, ha kimetszeti az ember az anyajegyeket. Mikor indokolt az eltávolítás? 

– Teljesen fölösleges kivágatni olyan anyajegyeket, amelyek szerkezetileg nem mutatnak kóros elváltozásokat, nem változnak. Dermatoszkópos vizsgálat után a bőrgyógyász eldöntheti, hogy elegendő-e követni a szabad szemmel gyanús anyajegy további evolúcióját, vagy javasolja a mihamarabbi sebészi eltávolítást, melyet mindig szövettani vizsgálat követ. A kisebb-nagyobb mechanikai traumáknak kitett, például ruha, fehérnemű által dörzsölt anyajegyeket, a gyakran borotvált bőrfelületeken levő anyajegyeket vagy nehezen megfigyelhető helyeken levőket ajánlott eltávolíttatni.

– Említette, hogy a bőr leégése növeli a bőrrák kockázatát. Napozáskor ajánlott elfedni anyajegyeinket? 

– A fényvédők, ha rendszeresen és az előírásoknak megfelelően használják, védik az anyajegyeket is. Figyelembe kell venni, hogy a kémiai fényvédőket 20 perccel azelőtt kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk. Az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) fényvédő szükséges a védettséghez. Napon való tartózkodáskor kétóránként újra fel kell kenni a fényvédő készítményt, illetve közvetlenül úszás, fürdőzés, törölközés után, erős izzadás esetén szintén gyakrabban. A jó fényvédő vízálló és véd mind az UVB- (SPF – az ún. fényvédő faktort jelöli), mind az UVA-sugárzással (PPD-faktort jelöli) szemben. A fényvédő faktor erősségét a bőrtípus függvényében válasszuk ki: fehér, nehezen barnuló, könnyen piruló bőrűeknek 30-50 SPF erősségű ajánlott, míg a könnyen barnuló, eleve sötétebb árnyalatú bőr esetén a 20-30 SPF jelzésűek. Gyerekeknél mindenképpen 50+ SPF jelzésű, lehetőleg gyerekek számára kifejlesztett készítményt válasszunk, de hat hónaposnál kisebb gyerekeket egyáltalán nem ajánlott napoztatni. A nagyobbakat is óvjuk a tűző naptól, inkább tartózkodjanak árnyékban. Az UV-sugárzás (napsütés, szolárium) károsítja a bőrt, gyorsítja a bőr öregedését, és vezető tényező a különböző bőrrákok kialakulásában. Kutatások igazolják, hogy életünk folyamán az UV-sugárzás káros hatása összeadódik, és hosszú távon nyilvánul meg. Ezért is lényeges, hogy megelőzzük a napártalmat.