Az állattartás anyagi vonzata

Ember és állat harmóniája

A betegségek időben való diagnosztizálása lehetővé teszi, hogy a kezelést már a tünetmentes szakaszban elkezdhessék. Sok állattartó azonban az anyagi kiadásokkal számolva elhanyagolja az állatorvosi rutinvizsgálatot. Valóban drága, és ha igen, miért kerül sokba egy állatorvosi vizsgálat? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika és rendelő vezetőjét. 

– Az állatorvosi költség már az oktatásnál, képzésnél kezdődik, mivel egy diploma megszerzése és az azt követő továbbképzések, konferenciák – ahol a legújabb eredményeket ismertetik – feltehetően költségesek, egy állatorvos számára azonban elengedhetetlen, hogy folyamatosan képezze magát, ami a kiadások mellett jelentős időkiesést feltételez, nem beszélve az aktuális kutatási eredmények követéséről, ugyanakkor a rendelő fenntartási költségeivel is számolni kell. Egy átlagos beavatkozás az alapanyagokból (felhasznált gyógyszerek, segédanyagok), valamint járulékos költségből (bér, rezsi, bankköltség, könyvelő, biztosítások, amortizáció stb.), a hozzáadottérték-adóból és egyéb adókból tevődik össze, a maradék „nyereségből” pedig fedezni kell a fejlesztéseket, továbbképzéseket. Az eszközök és berendezések ára a csillagos eget is elérheti, de költséggel jár a korszerű eszközök használatának az elsajátítása is. Mert hiába van méregdrága ultrahang-berendezésünk vagy laborparkunk, ha nem tudjuk szakszerűen kezelni. Mindez szintén benne foglaltatik egy-egy vizsgálat árában, azonban az állatorvosi rendelők még a jelenleg alkalmazott árak mellett sem tudnak gazdaságosan magasabb béreket kitermelni, ezért elöljáróban leszögezném, hogy nem a bérük emeli a költségeket.

– Hozzávetőleg milyen árakat alkalmaznak az ország állatorvosi rendelőiben a rutinvizsgálatok során?

– A fizikális vizsgálat a rendelőnkben 50 lej, Bukarestben azonban már 200–500 lej közötti, általános vérvizsgálat 60–130 lej, speciális tesztek 50–150 lej, röntgenvizsgálat 60–300 lej, a pozíciók számának függvényében. Néha azonban még bódítani és altatni is kell emellett, mert az állat haraphat vagy ellenkezhet, akár a vérvizsgálatnál is, a papagájt például csak altatásban lehet röntgenezni, akárcsak a legtöbb állatot. 

– Az állatorvosi költségek miatt sokan ódzkodnak felkeresni a rendelőt. Fel lehet mérni, hogy mennyibe kerülnek az említett vizsgálatok, egyáltalán a kutyatartás?

– Egy kutya megfelelő körülmények között való tartása bizony nem olcsó. Az alapköltségeken túl – táplálás, éves oltások, élősködők elleni védelem – a kevésbé tájékozott állattartók egy komolyabb orvosi beavatkozás vagy vizsgálat alkalmával hátrálnak meg. Amikor egy vizsgálat után árajánlatot adunk, és sikerül elmagyarázni a gazdinak, hogy mire miért lesz szükség, és az összegért mit kapnak cserébe, általában megértésre találunk. A kérdés többnyire olyankor vetődik fel, amikor egyszerűbb beavatkozások alkalmával hasonlítanak össze különböző állatorvosi rendelőkben alkalmazott árakat. Egy egyszerűnek tűnő kezelést vagy műtétet nem végeznek ugyanazon a színvonalon, innen is adódhatnak az alkalmazott árkülönbségek. Példának okáért nem mindegy, hogy egy ivartalanítás során milyen technikával altatnak, milyen anyagokat használnak, milyen a fájdalomcsillapítás minősége, van-e asszisztens a műtét alatt, milyen paramétereket mérnek az altatás közben, végeznek-e altatás előtti műszeres és laborvizsgálatokat stb. Kérdés azonban, hogy miért várják el az emberek, hogy az állatorvos olcsóbb szolgáltatást nyújtson? Miért gondolják azt, hogy az állatgyógyításhoz szerzett diploma kevesebbet ér, mint a humán orvosi diploma, hogy az állatgyógyászathoz használt röntgen, ultrahang, orvosság, műtéti felszerelés olcsóbb, mint a humán gyógyászatban használtak?

– Miért tűnik úgy, hogy drágábbak az állatgyógyszerek, mint a humán gyógyszerek?

– Az állatgyógyászatban alkalmazott gyógyszereken nincs állami támogatás, és ingyenes ellátás sem. Az állatgyógyszerek kifejlesztése, forgalmazása az emberinél jóval kisebb piac miatt eleve többe kerül, így ez a gyógyszerköltségekben is jelentkezik. A rendszerváltás előtt a kisállatgyógyászat az állami állatkórházak elenyésző szegmense volt, és veszteségesen is működött, de a nemzetgazdaság haszonállat-gyógyászata mellett az is belefért. A rendszerváltáskor nem történt árkorrekció, de sajnos az állatorvosi árak azóta még az inflációt sem követték, pedig ennek a szegmensnek az árindexváltozása mindig magasabb kellene hogy legyen az említett okokból (képzés, eszközigény, gyorsan fejlődő tudományterület), de a bérek emelkedése sem elhanyagolandó tényező. Megtehetnénk, hogy nem veszünk modern felszerelést, nem fejlesztünk, így mesterségesen lassíthatnánk az állatorvosi költségek emelkedését. Mert csak úgy emelhetjük az ellátás színvonalát és nyújthatunk korrekt szolgáltatást, ha emeljük az árakat, és lépést tartunk a tudománnyal.