2024. május 8., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Legkisebb endokrin szervünk

Prof. Dr. Tóth Miklós belgyógyász, endokrinológus, tanszékvezető egyetemi tanár tudományos és gyógyító munkája során az agyalapi mirigy (a hipofízis) és a mellékvese súlyos tünetekkel járó betegségeivel, a metabolikus csontbetegségekkel és a rosszindulatú endokrin daganatokkal foglalkozik. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikáján a Hipofízis Csoportnak (amelyben endokrinológusok mellett patológus, idegsebész, radiológus, sugárterapeuta vesz részt) a vezetője. A marosvásárhelyi 30. Tudományos Diákköri Konferencián az agyalapi mirigyről és annak daganatairól tartott értékes, érdekes előadást. 


Hosszú évek óta először hallottunk erről a témáról, ezért arra kértem Tóth Miklós professzort, hogy a laikusok számára is érthető módon foglalja össze azt, amit a hipofízis ritkán említett betegségeiről tudni érdemes. Ami azért is fontos, hogy az orvostudományban járatlan személyek is felismerhessék a jellegzetes tüneteket.

 – Mi a hipofízisnek (az agyalapi mirigynek) a szervezetben betöltött szerepe? Az előadásban elhangzott, hogy méretét tekintve nagyon kicsi mirigyről van szó. Szervezetünkben hol található?

– A nagyagy alapján, az orrüreg és az orrmelléküregek fölött helyezkedik el. Az agyalapi mirigy valóban a legkisebb endokrin szervünk, ami alig egy-két gramm és nyolc-kilenc milliméter. Centrális, azaz központi endokrin szervként a perifériás endokrin szervek, a kiemelten fontos pajzsmirigy, a mellékvese, a belső nemi szervek (férfiakban a herék, és nőkben a petefészek) hormontermelését irányítja. 

 – Egy néhány milliméteres szervben hogyan alakulhat ki daganat?

– Ezt pontosan senki sem tudja. Töredékük akár örökletes lehet, vannak olyan öröklődő génhibák, amelyek hajlamosítanak agyalapimirigy-daganat képződésére. Az agyalapi mirigy daganatainak nagy többsége véletlenszerűen, sporadikusan alakul ki. Bár sok mindent ismerünk ezekről a daganatokról, azt, hogy konkrétan miért alakulnak ki, ma sem tudjuk megmondani. 

– Melyek a jellegzetes tünetek? 

– Vannak hormontúltermelő és hormont nem termelő hipofízis mirigydaganatok. Ahol hormontermelést okoz, ott jellegzetes hormonális tünetek alakulnak ki, amelyekből könnyen fel tudja ismerni az orvos.

 – Fájdalom, fejfájás szerepel-e a tünetek között?

– Az is, de sokkal inkább agyideg tünetek. A növekvő hipofízis daganat a környező idegképleteket nyomhatja, és a látóidegeket megtámadva látóideg-bénulást, kettős látást okozhat, mint első jeleit a betegségnek.

 – Milyen módszerrel lehet a daganatot a legpontosabban kimutatni? 

– Mágneses rezonancia rétegvizsgálattal (MRI).

– Hogyan lehet műteni? 

– Leggyakrabban az orron keresztül. Magyarországon az Amerikai úti idegsebészeten, de egy-két vidéki egyetemi centrumban is. Nincs szükség sok ilyen központra. Romániában Bukarestben (a Bagadasar-Arseni Idegsebészeti Klinikai Kórházban) műtik a legeredményesebben.

– Mennyi a valószínűsége, hogy az operáció után kiújul a daganat?

– Elég nagy. Tízéves távlatban legkevesebb 20-30, de inkább 40-50 százalékban. A kis méretű daganat kevésbé, a nagyobb a maradványból könnyebben újraképződhet.

– A professzor úr említette a gyógyszeres kezelést és a sugárterápiát. Ez utóbbi mennyire hatékony? 

– Kényes kérdés, mert a sugárkezelés nemcsak a daganatot, hanem az ép agyszövetet is károsítja, ezért nehéz eldönteni, hogy mikor érdemes alkalmazni. A helyes döntést segíti elő, hogy csoportban dolgozunk, sok szempontot tudunk mérlegelni. A végső döntést – valamennyi vélemény mérlegelését követően – a csoport vezetője hozza meg.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató