Arab karácsonyi vásár
2025-12-19 12:00:00
- Dr. Ábrám Zoltán
A híradóban beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban pedig a tömeg halálra gázolását tervezte öt migráns. Miközben „örvendetes”, hogy nők megerőszakolásáról még nem esett szó. Európa nyugati felén az egyre divatosabbá váló karácsonyi vásárok helyszíneinek némelyikén betontömbökkel, civil ruhás rendőrökkel, fenyőfába szerelt kamerákkal nyújtanak viszonylagos biztonságot. De nemcsak a Jézus születésére való várakozás jelent egyre nagyobb közbiztonsági kockázatot. Hallottuk, láttuk, hogy a lehető legtávolabbi Ausztráliában, Sydney-ben a hanuka ünnepségen tüzet nyitottak a gyertyagyújtásra összegyűlt zsidó közösségre, és az antiszemita merénylet tizenöt személy meggyilkolásával végződött, közülük ketten magyar állampolgárok.
Korábban arról tudósítottak, hogy palesztin zászlókkal vették körbe a bécsi karácsonyi vásárt, ráadásul egyet éppen a bécsi Fogadalmi templom tornyába tűztek ki. Szóval lépten-nyomon iszlamisták zavarják meg a karácsonyi vásárok némelyikét, és Európa, a nyugati világ fővárosaiban, nagyvárosaiban ezrével, tízezrével lobognak a palesztin zászlók. Izraelit aligha látunk, a zsidóellenesség a tetőfokára hágott.
Nos, ma már sokkal biztonságosabb Kelet-Közép-Európában várakozni a karácsonyra. Keresztyének és zsidók egyaránt megirigyelhetik az itteni adventi hangulatot, legyen az Prágában, Budapesten, Bukarestben, vagy éppen Krajován, Kolozsváron, Marosvásárhelyen. Sőt, ha már karácsonyi vásárról van szó, a mi térségünk városaiban a kis Jézussal, Máriával és Józseffel, a napkeleti bölcsekkel sokkal nagyobb valószínűséggel lehet „találkozni”. Sajnos mifelénk sincs így mindig, tőlünk nyugatabbra azonban sokkal kevésbé. Pedig a betlehemi jászol kötelező kelléke kellene hogy legyen a karácsonyi vásárnak, amennyiben annak nevezik a decemberi pénzforgató fényes nyüzsgést. Ha a városvezetés, a szervezők a karácsonyi vásár megnevezést használják, ami nagyon jó és vonzó kétezer éves reklám, amennyiben Jézus születése fogalmához kötik a vásári össznépi hangulatot, akkor a karácsonyi jelképeknek kötelező módon meg kellene jelenniük a vásárban. Szóval betlehemi jászol nélkül nem lenne szabad karácsonyinak nevezni a vásárt akkor, amikor lépten-nyomon szerzői jogvédelemről liheg a dübörgő demokrácia. Lehet téli vásár, Mikulás vására, de-cemberi vásár vagy bármi, de nem karácsonyi vásár. A kivilágított fenyőfa és legfeljebb szaloncukor árulása még nem elégséges az elnevezés használatához. A Mikulás és a rénszarvasok, a fénygirlandok és megannyi kellék ugyanis nem megtestesítői a karácsonynak. A gyengébbek kedvéért: a karácsony egy keresztény ünnep, Jézus Krisztus születésének emléknapja. A hit, remény, öröm és szeretet adventvasárnapjait követően a család, a békesség, az otthon ünnepe. Az emberi szeretet megnyilvánulásának legfőbb alkalma.
Azt megértem, hogy a karácsonyinak nevezett vásárok zömében Mikulások táncolnak, zenélnek, jópofáskodnak, azt viszont nagyon szomorúnak tartom, ha a betlehemi jászolnak, karácsony szimbólumainak nyoma sincs. A kis Jézust ugyanis nem pótolhatja a Mikulás, a napkeleti bölcseket pedig nem lehet rénszarvasokra cserélni. A reklámdömping és a fogyasztás lázában az ajándékboltokban is fokozottabb a Mikulás-hangulat, kevés portéka utal, emlékeztet a Szent Családra és környezetére. Márpedig Jézuskát nem lehet behelyettesíteni sem Télapóval, sem a Mikulással. Még akkor sem, ha már-már egyenlőségjelet tesznek közéjük a felvilágosítatlan gyermekek, akik netán csak a karácsonyinak nevezett vásárból értesülnének a karácsonyról.
Karácsonyi vásár? Ki-ki döntse el, hogy mennyire az mifelénk, vagy még inkább Európa nyugati felén. Ahol gyakorlattá vált, hogy a karácsonyi vásárok környékén imponálóan sokezres tömeg vonul fel az emberi jogokért, a békéért és Palesztina függetlenségéért. Ahol lassacskán a karácsonyi vásárok kelléke lesz a palesztin zászló, amelyik itt-ott kilóg az ablakokból. De hát ez már az „arab karácsony” a túlzottan toleráns és a saját maga által diktált emberi jogok tehetetlenségében vergődő Európában.
Azt is hallottam valamely híradásból, hogy valahol Európában szélsőséges iszlamisták a betlehemi jászolban lefejezték a kis Jézust. Apokaliptikus látomásaim vannak. Az iszlám világ fővárosaiban évszázadnyival korábban, a zsidó állam megalakulása előtti időben tízezrek tüntetnek izraeli zászlókkal felvonulva. Isztambul, Rijád, Doha és az arab világ számos városában ramadán idején európaiak, zsidók ezrei, szimpatizáns arabok lelkesedésétől felbuzdulva vonulnak fel, az egyenlőség mellett tüntetve. Közben a bátrabbak Mohamed fejét veszik. Még nem ébredek fel, máris Párizsban járok. Istentelen és Allahon csúfot űző újságírók feje hull a porba.
Arab karácsony. Merre tartunk? Quo vadis, domine?
