Amikor az anya is gyerek

Európai viszonylatban Románia élen jár a leányanyák számát illetően,

minden ezer 15 év fölötti kiskorú közül 36 szül gyereket – derül ki a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia által egy Eurostat-felmérésre hivatkozva közzétett adatokból. 

A kiskorú anyák nagy része hátrányos helyzetű közösségekből származik, sokan szüléskor kerülnek először szakorvoshoz. 

A kiskorú anyák számának tekintetében európai viszonylatban Romániát csak Bulgária előzi meg. Országunkban minden ezer 15-19 éves lány közül 36 szül gyereket, miközben az uniós átlag sokkal alacsonyabb, minden ezer kiskorúból 10 válik anyává ilyen zsenge korban. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2014-ben Romániában 709 gyereknek adott életet 15 évnél fiatalabb anya, és 19 ezer gyermeket 15-19 év közötti lány hozott a világra. A számok az évek során nem sokat változtak, ugyanis 2017-ben 742 gyerek született 15 évnél fiatalabb anyától, és mintegy 19 ezer csecsemőnek 15-19 év közötti anya adott életet. 

Nemrég átfogó felmérést végzett a Mentsétek Meg a Gyermekeket Románia szervezet, a vidéken élő állapotos nők, illetve anyák és gyermekek helyzetét vizsgálták. Kiderült, hogy a hátrányos helyzetű környezetben élőknél az anyák életkora az első gyerek születésekor jelentősen alacsonyabb. Azon háztartásokban, ahol kiskorú szült gyereket, az anya átlagéletkora az első szüléskor 15,5 év volt. A leányanyák mintegy fele 13-15 éves korában hozta a világra gyermekét, és a megkérdezett kiskorú anyák közel hatvan százaléka már a második vagy harmadik szülésnél tartott. 

A központi sajtóban nemrég látott napvilágot az Országos Közegészségügyi Intézet által az év elején közzétett jelentés a csecsemőhalandóság kapcsán, és eszerint a 15 évnél fiatalabb anyák csecsemői körében jóval magasabb a csecsemőhalandóság, mint az országos átlag. 

A megkérdezett kiskorú anyák fele a terhesség alatt nem járt nőgyógyászati vizsgálaton, ennek is tudható be, hogy esetükben négyszer gyakoribb a koraszülés. Tízből két állapotos kiskorú vallotta be, hogy nincsen feliratkozva családorvoshoz, tízből öt nem jelentkezett a terhesség idején javallott ultrahangos vizsgálatra. Nemrég egy sajtótájékoztatón Manuela Cucerea, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház újszülöttosztályának vezetője elmondta, sok anyát akkor lát először nőgyógyász, amikor megérkeznek szülni, mi több, olyan esetek is vannak, hogy otthon hozza világra a babát az anya, és csak szülés után megy be a kórházba. 

A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet felmérése során a lakhatási körülmények kapcsán kiderült, hogy általában a kiskorú anya a szüleinél vagy a partnere családjának a házában él, és gyakran három személy lakik egy kis szobában. A megkérdezetteknek csupán egyharmada állította, hogy a lakásban van mellékhelyiség, és azon háztartások több mint 60 százalékában, ahol kiskorú anya él, nincsen vezetékes ivóvíz. Bevételi forrásként a felmérésben részt vevők közel egyharmada a szociális segélyt, a gyermekpénzt, valamint az alkalmi munkákból származó jövedelmet említette.

Tavaly 135 kiskorú szült a megyeközpontban

2018-ban a Maros Megyei Klinikai Kórházhoz tartozó régi szülészeten 1419 nő hozta a világra kisbabáját, közülük 57-en voltak kiskorúak – közölte lapunk érdeklődésére Gál Boglárka, a kórház sajtószóvivője. A leányanyák közül, akik a tavaly szültek, a legfiatalabb 15 éves volt, 21-en tizenhat évesen, 32-en pedig 17 évesen adtak életet gyermeküknek. A leányanyák többek között Marosvásárhelyről, Mezőbándról, Maroskeresztúrról, Szentpálról, Marosugráról érkeztek – tudtuk meg a szóvivőtől. 

A Maros Megyei Sürgősségi Kórházban működő szülészeten 78 kiskorú szült tavaly – tájékoztatott Mariana Negoiţă sajtószóvivő. 

Minden eset egyedi

A marosvásárhelyi Materna anyaotthonban kiskorú édesanyáknak és gyermekeiknek is menedéket adnak ideiglenesen. A központ szakemberei tanácsokkal segítik őket a gyereknevelésben, ugyanakkor támogatást nyújtanak a tanulmányaik befejezésében, illetve a munkahelykeresésben.

Cristina Ormenişan, a Materna anyaotthon pszichológusa ottjártunkkor elmondta, évente megyénkben átlagban 500 kiskorú válik anyává. A gyereket szülő kiskorúak több mint fele 16-17 éves, de vannak 12-13-14 éves leányanyák is.

Georgeta Podar, a központért felelős osztályvezető szerint azok az édesanyák – köztük leányanyák is – kerülnek hozzájuk, akiket nem támogat a családjuk, nincsen ahol lakjanak, vagy esetleg családon belüli erőszak áldozatai. A legtöbb bentlakójuk hátrányos helyzetű közösségből származik, iskolázatlanok, két-három osztályt jártak, nem tudnak írni-olvasni. Vannak olyanok is, akik akarják a gyereket, és ha az elején nem is tudnak mit kezdeni vele, nyitottak a központ szakembereinek a tanácsaira, kérdeznek, és a hallottakat próbálják gyakorlatba ültetni, de vannak olyanok is, akik nem akarják a gyereket, és nagyon nehezen tudnak helytállni az új szerepükben. A szabályzat értelmében az anya–gyerek hat hónapig maradhat a központban, amennyiben ez idő alatt nem sikerül kilábalniuk a nehéz helyzetből, lehetőség van ennek az időnek a meghosszabbítására. Előfordul, hogy nem maradnak hat hónapig, mert időközben kibékülnek a szüleikkel, a férjükkel vagy élettársukkal, esetleg munkahelyet és albérletet találnak.

Georgeta Podar rámutatott, minden eset egyedi, fordultak már meg náluk lányok, akik családi erőszak, illetve emberkereskedelem áldozatai voltak, de olyanok is, akik saját apjuktól szültek gyereket. Nyújtottak már menedéket hátrányos helyzetű vidéki településekről érkezett lányoknak, de olyanoknak is, akik átlagos marosvásárhelyi családból származtak, és jó nevű középiskolában tanultak. Szállásoltak már el kiskorú lányt, aki két gyerekkel érkezett a központba, de olyan, a húszas évei elején járó nőt is, akinek hat gyereke volt.

– A fő célunk elkerülni, hogy a gyereket el kelljen választani a családjától, illetve elősegíteni az anya–gyerek társadalomba való visszailleszkedését. Sajnos vannak esetek, hogy az erőfeszítéseink ellenére az anya bebizonyítja, hogy nem tudja felelősségteljesen nevelni, nem képes biztonságot nyújtani a gyerekének, és ilyen esetekben a gyerek érdekeit kell nézzük.

Tavaly 22 anya–gyerek párost szállásoltunk el, közülük 12 anya kiskorú volt. Három esetben (két kiskorú és egy nagykorú anya) javasolták a szakembereink a gyerek elválasztását az anyától. Feltette nekem egyszer valaki a kérdést, hogy kudarcként könyvelem-e el azokat az eseteket, amikor el kell választani a gyereket az anyától. Nem tartom kudarcnak, hiszen minden esetben a gyerek biztonsága, a megfelelő fejlődése az elsődleges szempont – hangsúlyozta az osztályvezető.

Az ügyintézéstől a munkakeresésig

A Materna anyaotthonban a szállás és a lelki támasz mellett több téren is segítséget nyújtanak a nehéz helyzetben lévő anyák számára: mivel sok anya–gyerek nem rendelkezik személyazonossági iratokkal, segítenek nekik az elkészíttetésükben, a gyermekpénz körüli ügyintézésben – tette hozzá Cristina Ormenişan. Továbbá a munkaügyi felügyelőséggel való együttműködés révén lehetőséget kínálnak a fiatal anyáknak, hogy szakmát tanuljanak. Viszont sokan nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, ugyanis nem rendelkeznek nyolcosztályos végzettséggel, ami feltétele annak, hogy szakmai képzéseken vehessenek részt. Emellett a lakás- és munkakeresésben is számíthatnak a központ munkatársainak a támogatására, az évek során volt, aki napszámosként próbált jövedelemre szert tenni, de olyan is, aki kertészetben vagy takarítónőként helyezkedett el. Segítenek továbbá beíratni a gyerekeket óvodába, ennek érdekében együttműködnek a Rozmaring nappali központtal. 

– Sokaknak nehéz az alkalmazkodás, mivel a környezetben, ahonnan érkeztek, nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy vannak szabályok, amelyeket be kell tartani, pl. hogy a környezetüket tisztán kell tartani. A Materna anyaotthonban az a feladatuk, hogy gondoskodjanak a gyerekeikről, illetve tartsák rendben a szobájukat – jegyezte meg a pszichológus.

Az apa gyakran „megússza” 

Érdeklődésünkre, hogy felelősségre vonják-e a hatóságok a férfiakat, akik kiskorúakat ejtenek teherbe, a Materna vezetője elmondta, rendszeresen jelentik a rendőrségnek, ha olyan kiskorú lány kerül hozzájuk, akinek a teherbe ejtése az életkora miatt bűncselekménynek számít, de gyakran „megússza” az apa, mivel felvállalja tettét, és elismeri a gyereket.

– Minden esetben, amikor állapotos kiskorú kerül hozzánk, jelezzük a rendőrségnek, innen tovább nem a mi hatáskörünkbe tartozik az eset elbírálása. Vannak helyzetek, amikor az apa felvállalja a babát, és az anya–gyerek az apa családjánál lel otthonra – mutatott rá Georgeta Podar.