A deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéért felelősséget vállaló kormányt képviselő Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a tervezet az elmúlt 30 év legambiciózusabb költségvetési reformja, aminek kidolgozásához bátorság kellett, ugyanakkor keményen fellép az adócsalók, sikkasztók ellen, hiszen, mint mondta, Romániában a GDP 10 százalékát súrolja az adócsalás mértéke, ami mintegy 32 milliárd euróra becsülhető. A leghangzatosabb kijelentése: nincs többé kettős mérce! Amivel egyrészt elismeri, hogy eddig volt, másrészt, ismerve a hazai viszonyokat, inkább vicckategória.
Vitathatatlan, hogy szükség van a reformra a pénzügyben, közigazgatásban, azonban a kormányfő által említett átszervezés felszínes, és gyökereiben nem nyúl a rendszerhez. A nagy bátorság menet közben lankadt, hiszen a kezdeti deficitcsökkentő intézkedések tervezete számos átalakuláson ment át röpke egy hónap alatt, és éppen ott, ahol a leginkább húsba vágó változtatásokra lett volna szükség: a közigazgatásban. Nem feltétlenül az elbocsátásokra kell gondolni, hanem inkább a feladatkörök átszervezésére, illetve a teljesítménykritériumok meghatározására. Mert a nagyon jó szakemberek továbbra is a magánszférában teljesítenek, sokkal jobb pénzekért.
Valódi reform helyett tehát mit kap a társadalom? Főként adóemelést, néhány állami intézményben (ahol nem léptek, proaktívak voltak a „reform” kicselezése céljából, és kivártak) lesz pár személyzeti „mozgatás”, de a leginkább a vállalkozói szférán ütnek, közvetve pedig a fogyasztókon. Mert a héaemelést, az adókedvezmények eltörlését stb. majd a fogyasztóra terhelik rá.
A bírságok mértékének megemelése, az adócsalásból származó vagyon elkobzása és az, hogy 70 százalékos adóterhet ró az illegálisan szerzett vagyonra, kétséges, hogy annyit hoz majd a „konyhára”, amennyit a Ciolacu-kabinet szeretne. Olyan körülmények között, hogy a pénzügyieknek jelenleg sem sikerül beszednie csak a héa egyharmadát, a nyereségadó egynegyedét, a jövedelemadó 80 százalékát, csoda lenne, ha ezután jelentős eredményt érnének el. Ugyanazoknak a hivatalnokoknak kellene jobban, többet dolgozniuk, ugyanannyi fizetésért. Ehelyett a pénzügy az esküvői ajándékok 70 százalékos megadóztatását látná megvalósíthatónak (máris mindenki Bulgáriában készül esküvőzni), egyik pénzügyi államtitkár a magánnyugdíjrendszerhez (Pilon II) nyúlt volna, eltörölve a kötelező befizetést. Végül ezek csak ötletszinten maradtak, de utóbbi esetében a buzgó államtitkár esete a pénzügyminiszter lemondásához vezethet.
Megnyugtató viszont, hogy ha a költségvetési hiány csökken, és megszűnik a „kiváltságokon és adókedvezményeken alapuló” gazdasági modell, akkor „erős és mindenki számára elérhető egészségügyi rendszer, színvonalas oktatási rendszer és minden rászorulóról megfelelően gondoskodó szociális háló” lesz Romániában.
Mert, ahogy a kormányfő mondta, mindez pénzbe kerül, és jelenleg pont az a pénz hiányzik, amit a sok sikkasztó elsikkasztott…
