Jóváhagyták az idei mezőgazdasági támogatások keretösszegeit
A kormány február 22-i ülésén jóváhagyták több, 2024-re vonatkozó átmeneti hazai mezőgazdasági támogatás keretösszegét, amelynél figyelembe vették az unió által a 2023–2027-es időszakra az ország rendelkezésére bocsátott összeget is.
2024-ben állattenyésztésre 390 millió lej áll majd a tenyésztők rendelkezésére, amit helyi költségvetésből és hitelből biztosítanak. A szakágazatnak a 2023–2027-es időszakra 561.571.180 lejt adnak. Az idénre a szarvasmarha-, bivaly-, sertés- és lótenyésztők 120,7 millióra, a juh- és kecsketenyésztők 269 millió lejre pályázhatnak. A minisztérium adatai szerint 180.000 kérvényezőre számítanak.
Az idén a növénytermesztőknek összesen 88.126,943 ezer eurót különítettek el a költségvetésben, amit kultúránként lehet megpályázni. Szántóföldre hektáronként 11,7734 eurót fizetnek (a keretösszeg 84.881,472 ezer euró), a len- és/vagy kendertermesztőknek 10,3763 eurót (keretösszeg 5,500 ezer), a dohánytermesztők 2.625,6730 euróra pályázhatnak hektáronként (1.648,135 ezer), a sörárpáért 309,6398 eurót fizetnek egy hektárért (83,643 ezer euró), a cukorrépa-támogatás hektáronként 98,3061 euró (1.508,193 ezer euró). Az eurót az Európai Központi Bank 2023. szeptember 29-i árfolyama szerint 4,9735 lejben számolják át.
A burgonyatermesztők összesen 11.483.880 lejre pályázhatnak, hektáronként 200 eurót kaphatnak, ha legalább 0,3 hektáron termesztenek hektáronként 15 tonna terméshozammal, amelyből legkevesebb 6 tonnát november 18-ig értékesíteniük kell. A kérvényt legkésőbb május 20-ig kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatóságokhoz.
Az ukrajnai háború miatt érintett paradicsomtermesztők, részleges kárpótlásként, a 2023. decemberben és 2024 első negyedévében ültetett melegházi kultúráért 1000 négyzetméterenként 1500 eurót kaphatnak, ugyanennyivel támogatják hektáronként a fokhagymatermesztőket is. Az összeg felét az előkészítő mezőgazdasági munkálatok idején utalják át, a másik felét az értékesítés után. A kérvényeket a paradicsomtermesztőknek 2024. április 12-ig, a fokhagymatermesztőknek április 19-ig kell benyújtaniuk. A terepszemlét követően a támogatásokat legkésőbb június 30-ig utalják át. Mindkét támogatás összértéke 166.206.250 lej.
Kiegészítő támogatásként a következőkre lehet pályázni: a szántóföldi agrár-környezetvédelmi támogatás (PD-04) értéke hektáronként 73 euró, környezetkímélő mezőgazdasági tevékenységre hagyományos kisgazdaságok (PD-05) esetén 98,80 euró, a gyümölcsösök, szőlősök, dinnyések, sörárpások sorai közötti füvesítésre (PD-06) a támogatás 102,60 euró, selyemhernyó-tenyésztésre (PD-25) hernyónként 0,1796 eurót folyósíthatnak. A kifizetési határidő 2024. június. A minisztérium számítása szerint több mint 70.700 farmer részesül az említett támogatásokban.
A támogatásokra pályázhatnak kis- és közepes vállalatok, egyéni és családi vállalkozók, engedélyezett magánszemélyek, őstermelők, esetenként jogi személyiséggel rendelkező mezőgazdasági termelők. Az alapokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja az éves költségvetési leosztás keretében.
Támogatás méhészeknek
A február 28-i kormányülésen elfogadták a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) sürgősségi kormányhatározat-tervezetét, amely a méhészeti ágazatnak az orosz–ukrán háború nyomán keletkezett veszteségeit pótolja. A támogatás összértéke 59.866.000 lej, azaz 12.034.334 euró, az állami támogatás javasolt értéke 25 lej, vagyis 5 euró méhcsaládonként.
Az összeget a megyei mezőgazdasági igazgatóságok folyósítják majd az érintetteknek. Az egyszeri támogatás értéke nem haladhatja meg a 280.000 eurót. A támogatás értékét a Román Nemzeti Bank által 2023. december 29-én közölt árfolyam (1 euró 4,9746 lej) szerint számítják ki. A pályázóknak a következő feltételeknek kell megfelelniük: A méhcsaládoknak szerepelniük kellett 2023. december 31-én a Prof. Dr. G. K. Constantinescu Országos Állattenyésztési Ügynökség által kezelt országos méhészeti adatbázisban, az erre vonatkozó igazolást a megyei mezőgazdasági igazgatóságok bocsátják ki. Továbbá a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkezniük kell a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnál is bejegyzett méhcsaládokkal, ugyanakkor szerepelniük kell az egyedi azonosító nyilvántartásban, és rendelkezniük kell a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség által kiadott egyedi regisztrációs kóddal. Igazolniuk kell, hogy az országos cégjegyzékhivatal nyilvántartása szerint 2022. február 24-én nem álltak felszámolás vagy csőd alatt, természetes személy esetében az illető 2022. február 24-ig nem volt csődeljárás alatt.
Pályázhatnak magánszemélyek, vagyis olyan méhészek, akik rendelkeznek a 145/2014. sz. törvény alapján kiállított termelői igazolvánnyal, továbbá az érvényes jogszabályok alapján működő természetes és jogi személyek, egyéni vállalkozások, mezőgazdasági társaságok, méhészettel foglalkozó jogi személyek. Romániában a statisztikai adatok szerint 2.395.856 méhcsalád van. A támogatási igénylést a sürgősségi rendelet hatályba lépését követő naptól számított 30 munkanapon belül kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatóságokhoz, a kifizetési határidő 2024. június 30.
Módosították a GAEC 8-at
Amint többször szó volt róla, az EU-beli gazdák tüntetésének egyik oka a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló, ún. GAEC 8-as kiírás volt, amely a mezőgazdászok szerint elfogadhatatlan megkötéseket irányzott elő. A tiltakozások nyomán az idén eltérő módon kell alkalmazni a GAEC 8 (a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló) előírást.
Az EU 2024/587. végrehajtási rendelete ugyanis enyhítette a szabályokat. Az uniós rendelet alapján a GAEC 8-as előírás nem termelő tájképi elemek és területek kijelölésére vonatkozó kitétele úgy is teljesíthető, hogy a mezőgazdasági szántóterület 4%-ába beleszámíthatók a nem termelésre szánt földterületek, tájképi elemek, vagyis a parlagon hagyott földterületek. Ugyanide számítható, ha a területen nitrogénmegkötő növények vannak, illetve másodvetésű (köztes kultúrájú) növények borítják. A másodvetés és a nitrogénmegkötő növények termesztésekor nem lehet növényvédő szert használni.
Fizetik a támogatásokat
Amint korábban írtuk, a környezetkímélő mezőgazdálkodással kapcsolatos két uniós ajánlás (GAEC 7 és GAEC 8) szabályainak a módosítása miatt későbbre halasztották a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) által kezelt támogatások átutalását. A múlt hét végén sikerült elhárítani ezt az akadályt, így az ügynökség rendelkezésére bocsátottak mintegy 1,5 milliárd lejt, amiből átutalják majd a direkt és az átmenti támogatásokat. A növénytermesztőknek 528.160.723,12 lejt, míg az állattenyésztőknek 964.245.374,84 lejt továbbítanak.
A növénytermesztők az összes, kultúránkénti átmeneti támogatásra, a PD 04-es ökogazdálkodási kiírásra, a környezetkímélő mezőgazdálkodásra pályázhatnak, és ebből térítik meg a klímaváltozás okozta károkat is. Az állattenyésztők a tej- és húshasznú szarvasmarha-, valamint a juh- és kecsketenyésztésre kapnak pénzt.
164 millió euró Romániának
Az Európai Bizottság 164 millió euró (815,5 millió lej) támogatást hagyott jóvá a napokban Romániának, amiből fedezhetik a gazdáknak az orosz–ukrán háború miatt az elsődleges mezőgazdasági termelésben keletkezett kár értékét. Az összeget az unió válságkeretéből folyósítják, az erre vonatkozó rendeletet 2023. március 9-én fogadta el a Bizottság, amelyet utólag 2023. november 20-án módosítottak. A pénzt elsősorban a zöldátállásra és a fosszilis üzemanyag használatának csökkentésére szánják. A támogatással behatárolt értékkeretet a kölcsönök fedezésére használhatják fel azok a gazdák, akik az orosz–ukrán háború miatt készpénzkészlet nélkül maradtak, és emiatt nem tudnak beruházni, fejlődni, illetve nem finanszírozhatják a mezőgazdasági munkálatokat.
A segély egyénenként nem haladhatja meg a 280.000 eurót, amit legkésőbb 2024. június 30-ig kell átutaljanak az érintetteknek. Az elkövetkezendő időszakban dolgozzák ki a pénz felhasználásának módszerét, illetve arról is döntenek, hogy az EU előírásainak megfelelően milyen adatok hozhatók nyilvánosságra ez ügyben, ezután közzéteszik a kiírás részleteit.
Csökkentenék az élelmiszer-pazarlást
Uniós ajánlatra 2030-ra a felére kell csökkentenie az országnak az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértékét, valamint a különböző intézkedések által növelni kell az élelmiszerláncban felhasznált és hasznosított élelmiszer mennyiségét. Erre vonatkozó intézkedéscsomagot dolgozott ki és fogadott el február 20-án a parlament. Az intézkedéscsomag többpárti kezdeményezés eredményeként született meg, amelyet az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség törvényhozói dolgoztak ki.
A törvénytervezet RMDSZ-es kezdeményezője Miklós Zoltán Kovászna megyei parlamenti képviselő volt, aki a következőket nyilatkozta: – A törvénytervezet megteremti a lehetőséget arra, hogy az élelmiszerláncban tevékenykedő gazdasági szereplők az élelmiszer-felesleget – amelyből később élelmiszer-hulladék keletkezne – a rászorulóknak adományozzák vagy közvetítő egységen keresztül eljuttassák a megfelelő helyre, ahol elfogyasztják. 2021-ben országunkban 4,6 millió személyt fenyegetett szegénység, és 150 ezer gyerek szenvedett naponta az éhség miatt. A törvénytervezetbe foglalt kötelezettségek betartásával az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc hatékonyabbá válna, hiszen az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez jelentősen hozzájárulna az élelmiszertöbblet szétosztása, még mielőtt hulladék lenne belőle, ehhez pedig jogi keretre van szükség. A háztartások számára is kedvező ez az intézkedéscsomag, hiszen olcsóbban vásárolhatnak meg olyan élelmiszereket, amelyeknél közel van a minőségmegőrzési idő lejárta. Ugyanakkor az étkezések során el nem fogyasztott ételt – megfelelően becsomagolva – pluszköltségek nélkül is magukkal vihetik az étteremből, mi több, a vendéglátóegységeknek a menüben is jól láthatóan fel kell tüntetniük ezt a lehetőséget. Ezáltal a háztartások nem csak élelmiszerköltségeiket tudják csökkenteni, hanem hozzájárulnak a pazarlás csökkentéséhez és annak a célkitűzésnek az éléréséhez, hogy 2030-ra Romániában a felére csökkenjen az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás mértéke.
Európai viszonylatban személyenként 178 kg, Romániában pedig 130 kg élelmiszer-hulladék termelődik évente. Országos szinten az élelmiszer-felesleg több mint fele a háztartásokban keletkezik, 37 százalékát az élelmiszeripar, öt százalékát pedig a közétkeztetésben keletkezett hulladék teszi ki. Továbbá, a globális élelmiszer-pazarlás az üvegházhatású gázkibocsátás nyolc százalékát alkotja, amely jelentős hatással van az éghajlatra és a társadalom egészére.
A törvény életbe lépését követően egy éven belül az illetékes szaktárcák kidolgozzák az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló országos stratégiát, valamint 2025. június 30-ig elkészül az az országos platform, amely a gazdasági egységek tevékenységét segíti. Ez azoknak a gazdasági szereplőknek az adatait fogja tartalmazni, amelyek az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben aktívan feladatot vállalnak. (RMDSZ-közlemény alapján)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
