A zoosaroktól a nemzetközi elismertségig

60 éves a marosvásárhelyi állatkert

Egy hat évtizedet megért létesítmény története olyan, mint egy ember élete, amelyben a születéstől fogva vannak örömteli pillanatok, szomorú életszakaszok, küzdelem egy jobb létért, és sorolhatnánk tovább mindazt, amit – ahogy mondani szokás – egy emberöltőn át megtapasztalhat bárki. A marosvásárhelyi állatkert életútja is ilyen. A város állatbarátai hozták létre, és lelkes emberek áldozatos munkája kellett hozzá, hogy megérje a 60 évet. Sokan atyáskodtak felette, és volt időszak, amikor mostohán bántak vele. Az utóbbi években újjászületett. A leglátogatottabb turisztikai célpont lett, és szakmai téren is elnyerte a nemzetközi elismertséget. 

Történelmi visszatekintő 

Ma már kevesen tudják, hogy Marosvásárhelyen volt egy kisállattenyésztő (róka-) telep, ahol „több száz rókát, nutriát és nagyszámú nyestet” tenyésztettek „a szép bundát kedvelő nők örömére”. Innen pattant ki a gondolat még 1961-ben, hogy jó lenne egy állatkert létesítése Marosvásárhelyen, amelynekmegfelelő helyet kínálna „például a Somostető”, ahol bemutatnák a tartomány rendkívüli változatos állatvilágát. S még az is felmerült, hogy ebben az erdészet hivatalok nyújtsanak „értékes segítséget”, és „nem is lenne rossz, ha a városi néptanács tanulmányozná ezt a kérdést”. A rókatelepen dolgozott Rend László is, aki a fáma szerint felsétált a somostetői erdőbe, és egy kis tavacska körüli sík területet kiszemelt ennek a helynek, majd az „elvtársak” figyelmébe ajánlotta, akik végül felkarolták az ötletet és három év múlva – csodák csodája – hazafias munkateleppé vált a Somostető. Így ír erről az 1964. augusztus 9-i Vörös Zászló Nyári színpad • Pionírvasút • Zoo-sarok létesül Marosvásárhelyen című cikkben. „A Somostetőn néhány napja munkatelep létesült. A város lakossága hazafias munkával megkezdte a Somostető kiépítését kellemes szórakozóhellyé. Eddig itt csak sportpálya és egy étterem volt, most szabadtéri színpad és pionírvasút épül, ugyanakkor zoosarok is létesül az erdő egy részében. Bár állatkertnek éppen nem nevezhető, mégis érdekes látványossága és szórakozóhelye lesz ez a város lakóinak. A Tartományi Erdészeti Igazgatóság elvállalta a benépesítéséhez szükséges állatok (őzek, valamint ragadozók és különböző madarak) összegyűjtését. A városi néptanács által szervezett munkálatokat nagy lelkesedéssel támogatják a marosvásárhelyi vállalatok, intézmények dolgozói. Ugyanis ez az első lépés arra, hogy a Somostető valóban kellemes szórakozóhellyé váljon. A cél az, hogy a munkálatok jelentős részét augusztus 23-ig befejezzék. Valóra váltása elsősorban a lakosság további hazafias munkájától függ.”

A születésnapról az 1964. augusztus 21-én, pénteken a Vörös Zászlóban Ünnepség a Somostetőn címmel megjelent tudósítás számolt be. 

„Tegnap délután ünnepség színhelye volt a marosvásárhelyi Somostető, a város lakóinak kedvelt kirándulóhelye. Nagy számú dolgozó jelenlétében adták át rendeltetésének a szabadtéri színházat, a több mint egy kilométer hosszú pionírvasutat és az állatkertet. Az új létesítményekkel is hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját köszöntik városunk dolgozói. Három héttel ezelőtt vágódtak a csákányok földbe, s azóta szüntelenül a lelkes munka zaja verte fel az erdő csendjét. Délelőtt, délután dolgoztak itt a hazafias munkabrigádok, városunk üzemeinek, intézményeinek dolgozói. Munkájukat a felszabadulási évfordulóra tett vállalások ösztönözték. Csupán az 1.500 férőhelyes színház építésénél 2.500 köbméter földet mozgattak meg. A rekordidő alatt elkészült új szórakozókomplexum dolgozóink odaadását dicséri. A Vasút, az „Augusztus 23” Bútorgyár, az ILEFOR, a 2-es számú Autójavító Vállalat és más vállalatok dolgozói közel 1.500.000 lej értékű hazafias munkát végeztek. Csak a „Maros” Villamossági Vállalat munkaközössége 25.000 lej értékű munkával járult hozzá az új létesítmények határidőre történő átadásához. A 2-es számú Autójavító Vállalat dolgozói a Somostetőn végzett hazafias munka mellett a kisvasút három vagonját is elkészítették. A szabadtéri színház, az állatkert és a kisvasút felépítésével új fejezet kezdődött a Somostető történetében. Velük kezdődött el Marosvásárhely egyik legszebb, legkellemesebb szórakozóközpontjának a kiépítése. A tegnap délután 5 órakor kezdődött ünnepségen az építők is részt vettek. Arcukon a jól végzett munka örömével hallgatták Veres Nicolae, a városi pártbizottság első titkárának beszédét Marosvásárhely fejlődéséről a felszabadulás 20. évében.” 

Fenntartási nehézségek és bővítések 

Nem áll szándékunkban áttekinteni az állatkert 60 évének történetét, de tény, hogy már a kezdetektől fogva a marosvásárhelyiek kedvelt kirándulóhelye lett a Somostető, azokkal a létesítményekkel együtt, amelyeket „hazafias lelkesedéssel” a városlakók „elkészítettek”. Hét állattal nyílt meg az állatkert, és kiemelten meg kell említsük első igazgatójának, Rend Lászlónak a nevét, akinek a személyisége, állatszeretete, odaadása nélkül talán nem lett volna meg az a kezdeti lendület, aminek köszönhetően állatbarátokat vonzott az állatkert köré, az akkori körülmények között, bővítette az állományt, és nem túlzás, ha azt állítjuk, éjt nappallá tett, hogy előteremtse az állatok gondozásához szükséges élelmet, az állatorvosi ellátást és sok minden mást. A kor szellemétől eltekintve pedig az is kiemelendő, hogy az első épületeket valójában közadakozással, a város teljes mértékű hozzáállásával húzták fel, és alakították ki azokat a kifutókat, amelyek ma is állnak. 

A következő igazgató dr. Bereczky Boldizsár lett, aki, folytatva Laci bácsi munkáját, hasonló lendülettel és odaadással dolgozott. És nem volt könnyű meggyőzni az „elvtársakat” arról, hogy Marosvásárhelyen megmaradjon az állatkert, amikor az 1980-as évektől az egész ország nélkülözött. Az egyik városi legenda szerint az egyik tigris mentette meg „vészhelyzetben” az állatkertet, amelynek a bundájából Elena Ceauşescunak készítettek kabátot, s ezért a nagyvezér is kiadta az ukázt, hogy ne számolják fel az állatkertet. És nem volt egyszerű az 1989 utáni változást követő első évtizedben sem előteremteni a fenntartáshoz szükségeseket. Később sikerült uniós pályázattal bővíteni a kertet, új létesítmények jöttek létre, az ország legnagyobb állatkertjévé nőtte ki magát a létesítmény. 2010 körül kérte az állatkert a felvételét az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségébe (EAZA), ehhez bizonyos állatjóléti és más feltételeknek kell eleget tenni, amelyeknek a teljesítése elmaradt. Következett egy átmeneti korszak, amelyben Kopacz András korábbi aligazgató állta a sarat, majd Pavel Dumitru és Horaţiu Gorea vezették az intézményt. 

Az újjászületés  

2021 októberében került az állatkert élére a marosvásárhelyi Szánthó János, aki 17 évig volt a nyíregyházi állatkert igazgatóhelyettes főkurátora, majd 14 évig az amszterdami Artis állatkert főkurátoraként tevékenykedett, emellett az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségében több program irányítója és az európai jegesmedveprogram vezetője. A jelenlegi igazgató nemcsak nemzetközi szakismeretével szabott új irányt az állatkertnek, hanem, amint bevallotta, lokálpatriotizmusból, a Rend Laci bácsi iránti tiszteletből is azon igyekszik, hogy a hatvan éve megálmodott létesítmény – a mai kor állatjóléti követelményeinek megfelelően – az ország legnagyobb és legszebb állatkertje legyen. 

– Az állatkert újjá kell szülessen, mert a létfontosságú munkák elhanyagolása, a szakszerűtlen beavatkozások miatt majdhogynem mindent át kell rendezni, fel kell újítani, át kell építeni, és ez egy hosszú és költséges folyamat, amelyet elkezdtünk ugyan, de csak apró lépésekkel haladunk. Az infrastruktúra felújításával kellett kezdenünk, hiszen nem voltak öltözők, ki kellett cserélni a csatornahálózatot, az épületek fűtésrendszerét, a villanyhálózatot, új tető került a majomházra, és sorolhatnánk azokat a teendőket, amelyeket három év alatt sürgősen el kellett végezni, hozzátéve azokat az állatjóléti feltételeket, amelyeket a korábbi építmények, kifutók nem biztosítottak. Ezért is a 60 éves ünneplés csupán egy jelzés a látogatók irányába, hogy mit szeretnénk tenni, milyen koncepció mentén fejlesztenénk az állatkertet. Fontos az is továbbá, hogy teljesítsék az Európai Állatkertek Szövetsége követelményeit, amelyekért jelentős lépéseket tettek. Ez mind pénzt, energiát és időt vett fel, olyan munkálatokra, amelyeket a közönség nem láthat, de elengedhetetlenül szükségessé váltak – tájékoztatott az igazgató.

A gyűrűs farkú makik és a kérődzők sétánya, az állatsimogató berendezése az egykori istállóban mind olyan átalakítások voltak, amelyek azt a nyitást tükrözik, miszerint az állatkertek egyik szerepköre, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsen az ember és a természet között. Mindez kiegészült a magángyűjteményből származó, adományként megnyílt múzeummal is a Zöld házban. A 60. születésnapi ünnepségen délben két olyan apróbb létesítményt is átadtak, ami ezt a kínálatot bővíti. Az egyik egy erdei sétány kialakítása volt az ún. Zöld ház kifutója mögött, ahol más szögből is megcsodálhatják az állatokat a látogatók, ui. egy üvegablakot helyeztek az oroszlán kifutójához, ahonnan „rácsmentesen” lehet fotózni a nagymacskákat. A születésnapon a látogatókat a környezetbe illeszkedő gyorsbüfékkel fogadták, több mellékhelyiséget is kialakítottak, hiszen ez is évtizedekig hiányossága volt az állatkertnek. És egy harmadik – a mentett kövek kertje – pedig egy újabb jelzés arra, hogy az állatkert tulajdonképpen kulturális központ is kíván lenni, ahol helye van a környezettudatosító, oktató programok mellett bármilyen más értékteremtő, értékmegőrző tevékenységnek, amely civilizált lehetőséget teremt a látogatóknak a szabadidő eltöltésére. Ebbe a kőkertbe olyan eldobott szegletkövek, lámpavastartó és szobortöredékek kerültek, amelyek hajdanában a várost díszítették, és az új idők viharában elkerültek eredeti helyükről, de az adott korról tanúskodnak. 

Az említett létesítmény avatóján jelen volt Soós Zoltán polgármester is, aki gratulált az állatkert munkatársainak és további sikereket kívánt, megígérve, hogy az önkormányzat a lehetőségek szerint – a kezdetekhez híven – továbbra is kiemelten támogatja az állatkert és a Somostető fejlesztési terveit, ugyanis ez alkalommal megújultak a játszótéri bútorzatok is. A Somostető gondnoksága újra az állatkerthez került, így fontos az is, hogy, amint a kezdetekkor is, az állatkerttel együtt a tető szabadidőtere is megújuljon. 

A történet folytatódik...

A születésnapi rendezvény este nyolc órától folytatódott, amikor ingyen lehetett belépni az állatkert kapuján. Az ünnepi hangulatot a KultFeszt idején kötött, kivilágított sátor mellett a Meandtheboy élő zenei szolgáltatása és a Navarra kortárstánc-csoport előadása fokozta. Az állatkert gondozói előcsalták az indiai sülöket, amelyek, éjszakai állatok lévén, csak ilyenkor aktívak, most igazi látványosságot jelentettek az érdeklődők számára, ugyanakkor az elefántok, a zsiráfok, az oroszlánok, a tigrisek is vonzották a látogatókat, mint ahogy a kis-

állatok éjszakai viselkedésére is sokan kíváncsiak voltak. A kifutók mellett az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület tagjai által felállított kis csillagvizsgálón keresztül lehetett kémlelni az eget. A bejárati kapu melletti filagória előtt természetfilm-vetítés volt, a nyári színpadon – a korábban elkezdődött vetítéssorozat keretében – ezúttal Charlie Chaplin A nagyváros fényei című ikonikus filmjét lehetett megtekinteni. 

Az állatkerti fejlesztések folytatódnak – mondta lapuknak az igazgató, hiszen az sem mellékes, hogy versenyhelyzetbe kerültek a bukaresti, brassói vagy akár a nagyszebeni állatkerttel szemben, ahova az önkormányzat nagy pénzösszeget szán, és olyan állatokat hoznak, amelyeket egyediek az országban, ezért lemaradt mögöttük a marosvásárhelyi. Az európai állatkertek szövetségebeli tagság teremt majd újabb lehetőségeket, amennyiben megvalósulnak a kívánt beruházások. Ezért is vannak fejlesztési tervek, amelyek jelenleg különböző fázisban vannak, köztük teljesen megújul az egykori hüllőház, látványosan fognak majd megújulni a kifutók is, és sok minden változik majd. Erre a múlt és az évtizedek során elnyert hírnév is kötelezi az állatkert jelenlegi gazdáit. És tegyük hozzá: az a fajta lelkesedés, állatszeretet, ami nélkül elképzelhetetlen egy ilyen létesítmény működtetése.