2026. augusztus 11., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

      

Bimbó-fejtő szép tavasz!

Mint kis gyermek, olyan az:

A mogorva tél után

Fürge, tiszta, friss, vidám!

      

Zigány Árpád író 1910-ben megjelent Csengő-bongó versikék kis emberek mulattatására című kötetéből vettem e sorokat mai február végi – március eleji sétánk kedvcsinálójának. Újságíró, regényíró és színpadi szerző – mindez együtt volt ő. Mi több, a Tolnai Világlexikon főmunkatársaként több tucat, 8-40 hasáb terjedelmű enciklopédia-szócikket is írt irodalmi és kulturális témákban, sőt olykor műszaki-technikai területen is: adatgazdag és nagy terjedelmű a Dante-szócikke, de ilyen igényű az aviatikáról szóló is.

 Hogy mégis gyermekversét vettem elő? Bocsásd meg bohóságom, kedves Olvasóm. Mentségemre: tavasz közeleg!

S hogy ne csak megkövessem olvasóim, de helyre is rángassam a Kalendárium babéros útját, Rainer Maria Rilke gondolatával folytatom:

      

 Itt áll a gyámoltalan virág, és virulni akar; ez az egyetlen, amit tehet, virulni tud csupán, s ezzel valóban nem akar zavarni senkit, és mégis mindenki ellene van: a fekete feltalaj, amely őt csak hosszas kérlelés után engedi át, a nappalok, mik vaktában zúdítanak rá meleget és esőt és szelet, no és az éjszakák, melyek lassacskán lopódznak oda hozzá, hogy jeges ujjaikkal fojtogassák. Ám ez a gyáva, gyászos harc, ez a tavasz.


A gyámoltalan virág virulni akar – békeváró tavasz


      Kemény, vérfagyasztó megfogalmazás. Egy olyan költőtől, aki amikor A zenéhez szól – Tandori Dezső fordításában – csupa rajongás: vágy... a lakhatatlan után.

      

Zene: szobrok lélegzete. Képek

csöndje, talán. Te nyelv, hol a nyelvek

véget érnek. Idő, mely

függélyesen állva,

mulandó szívekre mutat.

Érzések – ki iránt? Ó, érzés

átváltozata – mivé? –: hallható tájjá.

Ó, Idegen: zene. Tőlünk sarjadt

szívtér. Legbensőnk, mely

túllép rajtunk, mert kifelé tör –

szent búcsúvétel:

mert a benső vesz körül, mint

legtanultabb távolunk, mint

lég fonákja:

tiszta,

hatalmas,

már lakhatatlan.

       

       Ez a hol vérfagyasztóan realista, máskor rajongásig pesszimista német költő néha fenségesen természeti képekkel ajándékoz meg:

Fenyvesek zihálnak rekedten 

hó alatt, s minden gally körül 

fénypárna nő kerekdedebben.

Fehér csapás fut fel csendesen,

a ház otthonossá derül.


Óra jár, gyerkőcök remegnek:

zöld tűzhelyben hars fahasáb

rogy zajával ligetszeleknek, —

kint fehér flitterek lebegnek,

perc nő Öröklétté tovább.


Fenyvesek zihálnak rekedten, fénypárna nő kerekdeden – télbe oltott béke

      

      A Fenyvesek zihálnak rekedten – Efrim Israel fordításában – második versszakával  visszatérünk a gyerekek világába, de már mint kívülálló szemlélő lebbenünk át a tavaszt váró öröklétbe.

      122 évvel ezelőtt, 1901. február 28-án született Linus Carl Pauling német származású amerikai kémikus, a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója. 1951-ben ért munkája csúcsára a biológiai nagymolekulák szerkezetének felderítésében az alfa-hélix felfedezésével. Pauling a hemoglobin szerkezetét egy olyan modell segítségével mutatta be, amelyben az atomok egy csavarvonalon vannak elrendezve, és ezt a gondolatot általánosságban a fehérjékre is kivetítette. Erre a csavarvonal-szerkezetre vezethető vissza a kettős csavarvonal is, amit James D. Wattson és Francis Crick a dezoxiribonukleinsav szerkezetének posztuláltak. 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott a „kémiai kötés természetének kutatása terén elért eredményeiért és ezeknek a komplex vegyületeknek a szerkezetmeghatározásában történő felhasználásáért”.

      1957-ben Barry Commoner biológussal petíció-hadjáratot indított. Észak-Amerikában élő gyerekek tejfogaiban vizsgálta a radioaktív stroncium-90 eloszlását, és arra a következtetésre jutott, hogy a légköri nukleáris kísérletek károsak az egészségre a radioaktív csapadék miatt. 1958-ban Pauling és felesége 11 000 tudós által aláírt petíciót adott át az amerikai kormánynak az ENSZ nevében, amelyben az atomrobbantások befejezését követelték. 1962-ben megjelentette könyvét  No more war! (Soha többé háborút!) címmel. A nyilvánosság nyomásának engedve 1963-ban John Fitzgerald Kennedy és Nyikita Szergejevics Hruscsov moratóriumot írt alá a nukleáris kísérletek tilalmáról. Azon a napon, amikor életbe lépett az atomcsendegyezmény, a Nobel-díj-bizottság Paulingot Nobel-békedíjjal tüntette ki. A díj adományozása politikai vihart kavart, a „kriptokommunistának” tartott Pauling kitüntetésekor az amerikai kormány tiltakozott...

      106 évvel ezelőtt, 1917. március 1-jén elkobozták a Nyugat aznap megjelenő számát. A „bűnös” Babits Mihály volt, az ok a Fortissimo háborúellenes verse volt.

      

Haragszik és dúl-fúl az Isten

vagy csak talán alszik az égben,

aluszik vagy halott is épen –

ki költi őt föl, emberek?

Anyák, sírjatok hangosabban:

akit föl nem ver annyi ágyú,

rezzenti-é gyenge sírástok?

És ne is könnyel sírjatok,

mert a könny mind csak földre hull

hanggal sírjatok föl az égre,

sírjatok irgalmatlanul:

ne oly édesen mint a forrás,

ne oly zenével mint a zápor,

ne mint a régi Niobék:

hanem parttalan mint az árvíz

sírjatok vagy a görgeteg

lavina, sírjatok jeget,

tüzet sírjatok mint a láva!

A drága fiúk hullanak

vérben a hóra napra-nap.

Ne hagyjatok aludni senkit:

ki ma csöndes, gonosz vagy gyáva,

de érdemes-e félni még?

és érdemes-e élni még?

Ó, mért nem hallani hangotok?

Menjetek a piacra sírni,

sikoltsatok a templomokban

vadak asszonyai, vadakká

imuljatok őrjítő, őrült

imában!


És ha hasztalan

ima, sírás: – mi káromolni

tudunk még, férfiak! Ma már

hiszünk káromlani-érdemes

alvó magasságot a Sorsban.

Hányjuk álmára kopogó

bestemmiáknak jégesőjét!

Mért van, ha nincs? Mért nincs, ha van?

Tagadjuk őt, talán fölébred!

Cibáljuk őt, verjük a szókkal!

mint aki gazda horkol égő

házban – a süket Istenét!


Süket! Süket!…


Ó ma milyen jó

volna süketnek mint az Isten!

Süket a föld, nem érzi hátán

hadak alázó dobogását.

Jó volna süketen csirázni

mint virághagyma föld alatt:

minden süket, földben, Istenben

csak az ember szakadt ki a

süket Istenből iszonyokra

kikelt belőle féreg-módon,

Isten férgének, viszkető

nyüzsgésre, fájni – mert ami

nem süket Isten: fájdalom,

míg az Istenbe visszahal!

     Éppen e vers megjelenése előtt egy évszázaddal, 1917. március 2-án született Arany János. Hatvan éveskorában, 1877-ben írta volt a nyolcsoros Civilizáció szösszenetét:

      

Ezelőtt a háborúban

Nem követtek semmi elvet,

Az erősebb a gyengétől

Amit elvehetett, elvett.


Most nem úgy van. A világot

Értekezlet igazgatja:

S az erősebb ha mi csínyt tesz,

Összeül és – helybehagyja.

      

      Én meg 2023 másod-harmad hó fordulóján azon morfondírozom, hogy sem így, sem úgy nem jó.

      Megváltoztatni nem tudom, de szólok. Szóljunk sokan. Imával és káromkodással: nem jó ez így!

      Békés tavaszodás. Meleget ígérő napfelkelték. Másod-harmad hó fordulóján Áprily Lajossal indulok erdőt járni, a még zúzmarás erdőt. Ő meg éppen a természet védszentjét, Szent Ferencet hívja az útra 1965-ben írt Assisi, jöjj… című versében:

      

Vadjárta út ez, vadcsapás,

moha-szegélye zúzmarás.


Halkul a léptem. De a vad,

az őz s a szarvas megszalad.


Pedig kezem fegyvertelen.

Assisi, hívlak. Jöjj velem.


Nagyobb erőd van, több hited,

a szarvast megszelídíted.


A farkashoz is volt szavad:

megállt a gubbiói vad,


mert csodát tett keresztjeled…

Az erdőn hadd járjak veled.


Assisi, szólj. Én hallgatok.

Űzött és nyugtalan vagyok.


Assisi, mellettem haladj.

Lelkemnek békességet adj.

      

      Maradok kiváló tisztelettel.


      Kelt 2023-ban, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján


Hogy vinné el a fekete mentő! 47 perccel korábban

A Citadin Prest lesz az építő 47 perccel korábban

Erről jut eszembe 47 perccel korábban

Rollernagyi 47 perccel korábban

Közönségszolgálat 47 perccel korábban

Rigmány rejtett ékköve 47 perccel korábban

Újabb áldozata van a Marosnak 47 perccel korábban

Hírek, rendezvények 47 perccel korábban

4keréken 47 perccel korábban

A csend kolostora 3 héttel korábban

Ahol a múlt ma is otthon van 2 héttel korábban

Díszbe öltözött a város 2 héttel korábban

Ákosfalva 2 héttel korábban

Enikő receptjei 3 héttel korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató