A szúnyogcsípés veszélyei

Ember és állat harmóniája

Szúnyoginvázió miatt panaszkodnak, főleg vidéken, ahol ember és állat számára egyaránt sok kellemetlenséget tudnak okozni az egyre bővülő szúnyogfajok csípései. A lepkeszúnyog által terjesztett leishmaniasis az emberre is veszélyes, a kutyákra nézve azonban halálos kimenetelű lehet, akárcsak a szívférgesség. 

A csapadékos időjárást követő kánikula jelentősen hozzájárult a vérszívók szaporodásához a Kárpát-medencében. Marosvásárhelyen esténként hallható a rovarirtó permetet szóró gép hangja, amivel a kellemetlenkedő rovarokat próbálják gyéríteni. Az anyaországiak idén az őshonosak mellett a betelepedett ázsiai tigrisszúnyogokra panaszkodnak, amelyek napközben is támadnak. A szúnyogok egy része betegségeket terjeszt, és nem mindegy, hogy az adott példány honnan érkezik. Pánikra nincs ok, azonban némi körültekintés és óvintézkedés nem árt. 

A szívféreg terjedése 

– Találkoztak-e szúnyog által terjesztett betegséggel Maros megyében? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét. 

– A kutyák esetében a szúnyogcsípés által terjedő betegségek közül a szívférgességgel találkoztunk tavaly, mivel Erdélyben is megjelentek a dirofilariák, a szívférgek. A trópusi, szubtrópusi területekről érkezett szívférgességet a Dirofilaria immitis nevű fonálféregfaj okozza, kutyákat, macskákat, görényeket és más emlősöket fertőz meg, és halálos kimenetelű lehet. A betegség kutyáról kutyára közvetlen érintkezéssel nem terjed, a vemhes szuka azonban átadhatja kölykeinek a parazitát. A féreg a tüdőbe vándorol, és kerek, tumorszerű elváltozásokat okoz. Ritka esetben emberek is megfertőződhetnek, de náluk a féreg nem fejlődik ki teljesen. A kifejlett egyedek átlagosan 12–25 cm hosszúak, főként a szívben és a tüdő nagyobb ereiben élősködnek. Magyarországon 2009-ben számoltak be első alkalommal fertőzésről, sajnos, a kórokozó már jelen van Romániában is. Az elmúlt két-három évben az előfordulások száma ugrásszerűen megnőtt a Bánságban és Románia déli részén, de tavaly Marosvásárhelyen is találkoztunk ilyen esettel. A fertőzött kutyában élősködő ivarérett nőstény féreg, amennyiben kifejlett hím is van az adott gazdában, 0,3 mm-es lárvákat, úgynevezett mikrofiláriákat bocsát a véráramba. Ezek önmagukban nem okoznak tüneteket, a kutyában még nem lesz belőlük kifejlett féreg. Ha azonban a fertőzött állatot egy szúnyog megcsípi, és vért szív a testéből, azzal egyidejűleg mikrofiláriákat vesz fel, a lárvák pedig a szúnyog szervezetében fejlődésnek indulnak. Számukra optimális hőmérsékleten két hét alatt két vedlésen esnek át, és fertőzőképes, harmadik stádiumú lárvákká fejlődnek. Ezt követően, ha a szúnyog vért szív egy újabb gazdából vagy akár ugyanabból, ezek a lárvák a szúnyog szájszervein keresztül átvándorolnak az új gazda szervezetébe. A bőr alatti szövetekben vagy az izomszövetben 2-3 nap alatt negyedik, majd két-három, netán több hónap után ötödik stádiumú lárvává alakulnak. Ezek a vérárammal a szívbe és a tüdőartériákba jutnak, és ott újabb három hónap alatt ivaréretté válnak, szaporodni kezdenek. A szúnyogcsípéstől az ivaréretté válásig átlagosan 6-9 hónap telik el. A kifejlett férgek öt–hat vagy akár több évig is élhetnek, elsősorban a tüdő verőereiben. Nagyszámú féreg esetén a szív jobb kamrájában, a jobb pitvarban, esetleg az ide a test felől vért szállító gyűjtőérben raktározódnak fel. Ezért játszik kulcsszerepet a szúnyog a fejlődési ciklusban, mert nélküle a mikrofiláriák fejlődése megakadna. 

A fertőzöttség tünetei és megelőzése 

– A fertőzött állatok gyakran tünetmentesek. Megtörténhet, hogy egy nagy testű kutya élettartamát és életminőségét nem befolyásolja néhány kifejlett szívféreg. Enyhébb fertőzöttség esetén mérsékelt fáradékonyság, lesoványodás, alkalmankénti száraz köhögés, nehézlégzés, munka- és sportkutyáknál a teljesítmény csökkenése fordulhat elő. Súlyosabb esetben kifejezett nehézlégzés, makacs, száraz köhögés, sápadt nyálkahártyák, fáradékonyság, hasvízkór, a végtagok vizenyője figyelmeztet a betegségre. Azok a kutyák, amelyeknél súlyos tünetek jelentkeznek, gyakran elpusztulnak. A szívférgesség megállapítását gyorstesztekkel hatékonyan ki lehet mutatni. A bizonyítottan szívférges kutyák kezelése meglehetősen korlátozott, ezért mindenképpen ajánlott a megelőzés, az egész éven át tartó, havonkénti lárvaellenes kezelés. Akár spot-onról (rácsepegtető oldat), akár tablettáról van szó, az előírás szerint havonta ismételni kell, de a rovarriasztó nyakörv is hatásos. A megelőzésre alkalmazott szerek biztonsággal alkalmazhatók a kutyákon, azonban a szervezetben tömegesen pusztuló féreglárvák akár a keringés összeomlását is okozhatják. Ezért a szűrővizsgálattal szívférgességre pozitívnak bizonyuló kutyák első lárvaellenes kezelését orvosi felügyelet mellett ajánlott végezni. Létezik olyan gyógyszer, mely a kifejlett szívférgeket elpusztítja, a probléma csak az, hogy a férgek nem tűnnek el varázsütésre, hanem a vérárammal sodródnak, és komoly károkat okozhatnak a szervezetben. A kutyák kizárólag kórházi, intenzív körülmények között kezelhetők, sajnos a túlélési esélyük csekély. A másik lehetőség a felnőtt férgek eltávolítására a műtéti eljárás, amikor katéterrel mechanikusan távolíthatók el a szívben található férgek. A probléma az, hogy csak a szívférgek száma csökkenthető az eljárással, a tüdőerekben tartózkodó férgeket nem lehet elérni. Egyik eljárás sem rutinszerű, igen kockázatosak és költségesek, ritkán alkalmazzák őket. Bizonyos megelőző gyógyszerkészítményeket sem szabad a kutyának beadni, amíg nem vagyunk 100%-osan biztosak abban, hogy nincs szívférgesség. Ugyanis olyan erős gyógyszerek is forgalomban vannak, amelyek megölik a kifejlett férgeket, azok viszont eltömik az ereket, és ezáltal az állat trombózist kaphat, és elpusztulhat. Ezért, mielőtt bárki megkezdené a megelőzést, ki kell kérni a szakember véleményét – hangsúlyozta dr. Pálosi Csaba.