A szülők külföldön, a gyerekek itthon

A valós számok jóval nagyobbak, mint a hivatalos adatok

Tavaly június végén 12.706 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akiknek mindkét szülője külföldön dolgozott – derült ki az Országos Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Hatóság (ANPDCA) által közzétett adatokból. A valós szám azonban ennek a többszöröse lehet, ugyanis nagyon sok szülő nem tesz eleget a törvény által előírt kötelezettségének, és nem jelenti távozási szándékát a hatóságoknak, csupán szóbeli megegyezés alapján bízza rá valakire a gyerekét. A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet tavaly közzétett adatai alapján több mint 70 ezerre tehető azon kiskorúak száma, akiknek egyik vagy mindkét szülője külföldön dolgozik.

A hivatalos nyilvántartásban szereplő 12.706 gyermek közül 11.870-et rokonokra, bíztak a szülők, a többieket hivatásos nevelőszülőknél, nevelőotthonokban vagy más családoknál, személyeknél helyezték el a hatóságok.

Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság tavaly júniusi adatai szerint további 53.743 gyereknek egyik szülője dolgozott külföldön, illetve 9320 olyan gyermek szerepelt a nyilvántartásban, akik esetében az egyedüli családfenntartó vállalt munkát idegenben, közülük 8257 gyermeket rokonok gondozásában hagytak – számolt be az országos adatokról tavaly decemberben az Agerpres hírügynökség. A szakemberek azonban azt állítják, hogy a statisztika nem reális, és a jelenség a valóságban jóval fajsúlyosabb, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ennek az lehet az oka, hogy az érintett intézményeknek nincs teljes rálátásuk a jelenségre, a szülők egy része nem jelenti be külföldi munkavállalását a polgármesteri hivatal szociális osztályán, illetve az iskolában sem mindig derül fény arra, ha egy gyerek szülei külföldön dolgoznak. Ezt támasztják alá a Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet 2021 decemberében közzétett adatai, miszerint több mint 75.800 romániai gyereknek legalább az egyik szülője külföldön dolgozik. Az akkor közölt adatok szerint a legtöbb gyereket, 7216-ot Suceava megyében hagyott otthon legalább az egyik szülője, utána Botoşani (5421), Iaşi (4448), Bákó (3569), Neamţ (3527), Prahova (3515), Vaslui (3220), Galac (2879), Máramaros (2836) és Konstanca (2833) következett.

Maros megyében ezer körüli a számuk

Maros megyében az utóbbi években évi ezer körül mozog azon gyerekek száma, akinek egyik vagy mindkét szülője távol van. 2019-ben 1157 gyerek szerepelt a nyilvántartásban, 2020-ban a számuk 1038-ra csökkent, 2021-ben 869-ra, majd a tavaly ismét nőtt, 2022. októberig 1107 kiskorút hagytak itthon a külföldön dolgozó szülők – tájékoztatott Deak Elida, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Mint mondta, a legtöbb gyereket rokonokra bíztak a szülők távollétük idejére, 21 kiskorú a védelmi rendszerbe került. Településekre lebontva, a megyeközpontban 170 gyerek szerepel a hatóságok nyilvántartásában, ezt követi Csatófalva 95, Bátos, valamint Görgényszentimre egyenként 51 gyerekkel, majd Mezőzáh, Nagysármás, Segesvár és Déda következik. 

Sokan nem tesznek eleget törvényes kötelezettségüknek

Sok szülő a mai napig sincs tisztában azzal, hogy külföldi munkavállalás esetén nem elegendő valamelyik, általa megbízhatónak vélt családtagra, ismerősre bízni a gyermekét, hanem kötelező a szülői felügyeleti jog ideiglenes átruházása, amennyiben mindkét szülő vagy az egyedüli családfenntartó szülő külföldön vállal munkát. Deak Elida hangsúlyozta, a 2004. évi 272-es gyermekvédelmi törvény értelmében a külföldre való távozás előtt legalább 40 nappal írásban be kell jelenteni a polgármesteri hivatal szociális osztályán a külföldi munkavállalási szándékot, és megnevezni azt a személyt, aki a távollét idején gyakorolhatja a szülői felügyeleti jogot. A felügyeleti jog átruházását a területileg illetékes bíróság mondja ki, legtöbb egyéves időtartamra. Az ideiglenes felügyeleti jogot családtagokra lehet átruházni, nagyszülőkre, nagybácsira, nagynénire, unokaöcsre, unokahúgra, bátyra vagy nővérre. A megbízottnak nagykorúnak kell lennie, és rendelkeznie kell a gyermek neveléséhez szükséges erkölcsi és anyagi háttérrel. Ugyancsak a törvény értelmében 500-tól 1000 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók azok a külföldön dolgozó szülők, akik hivatalos felügyelet nélkül hagyják gyermeküket – mutatott rá az igazgatóhelyettes. 

A hatóságok nem győzik hangsúlyozni, mennyire fontos a gyerek szempontjából az, hogy a szülők hivatalosan is kinevezzenek egy gyámot, aki távollétük alatt a gyerek gondját viseli, hiszen ez védettséget, biztonságot nyújt a gyereknek. Például ha táborba, osztálykirándulásra megy, külföldre kirándul, kórházba kerül, orvosi beavatkozásra van szüksége, iskolai problémái vannak, pszichológiai tanácsadásra van szüksége, illetve hivatalos ügyek, személyi igazolvány és más iratok, különböző támogatások, segélyek intézése esetén.

Érdeklődésünkre, hogy mi az oka annak, hogy egyes gyerekek a védelmi rendszerbe kerülnek, Deak Elida elmondta, nem minden szülő értesíti a hatóságokat a távozásáról, és előfordul, hogy olyan személyre bízzák a gyereket, aki vagy anyagi gondok miatt nem tud gondoskodni róla, vagy erkölcsi szempontból nem alkalmas erre, elhanyagolja a kiskorút, így családorvos, egészségügyi intézmények vagy éppen a rendőrség révén jut a gyermekvédelmi igazgatóság tudomására egy-egy ilyen eset, és amennyiben az ellenőrzések nyomán úgy ítélik meg, hogy a kiskorú nem megfelelő körülmények között nevelkedik, kiemelik abból a környezetből, és bekerül a védelmi rendszerbe.

Hozzátette, egy, 2015-ben napvilágot látott kormányhatározat értelmében a polgármesteri hivatalok szociális osztályai az adott településen figyelemmel kell kísérjék azokat a gyerekeket, akiknek a szülei külföldön dolgoznak, hogy megfelelően gondoskodnak-e róluk azok, megfelelőek-e a körülmények, ahol laknak, illetve hogy nincsenek-e viselkedésbeli, tanulási problémáik. A törvény azt is előírja, hogy a polgármesteri hivatal szociális osztálya kell értesítse az iskolapszichológust ezekről a helyzetekről, hogy az odafigyelhessen az illető kiskorúakra, és megpróbálja elejét venni az esetleges problémáknak.

Az itthon hagyott gyerekek többsége 10-17 év közötti

Az igazgatóhelyettes szerint Maros megyében a nyilvántartásukban szereplő gyerekek közül legtöbben (32 százalék) 10-13 év közöttiek, ezt követi a 14-17 éves korosztály, ami 28 százalékot tesz ki. 38 olyan két év alatti gyerekről tudnak, akiknek a szülei külföldön vállaltak munkát.

Deak Elida megjegyezte, az esetek nagy részében iskoláskorú gyerekekről van szó, a megbízott rokonok nem mindig ugyanazon a településen laknak, ahol a gyerek addig élt és iskolába járt, így gyakori, hogy a szülők távozásakor minden megváltozik körülötte: a családi közeg, a lakhely, az iskola, a környezet, amit megszokott, és mindez megviselheti a kiskorút, ezért van nagy szükség a pszichológusok segítségére. Ugyanakkor a pedagógusok szerepe is kiemelt fontosságú, hiszen amennyiben viselkedésbeli változásokat észlelnek a gyereknél, vagy romlik a tanulmányi átlaga, előfordul, hogy ők értesítik a gyerekvédelmi igazgatóságot, az intézmény pedig felveszi a kapcsolatot az iskolapszichológussal, valamint a polgármesteri hivatal szociális osztályával.

Nappali központok az itthon maradt gyerekeknek

A Mentsétek Meg a Gyermekeket szervezet évek óta hangoztatja, hogy a szüleik nélkül nevelkedő gyerekek nagy száma szükségessé teszi egy országos szolgáltatási hálózat kialakítását a védelmük érdekében. A szervezet számos településen indított ilyen szolgáltatásokat, amelyek révén több ezer gyerek, de a szüleik, illetve a nevelésükkel megbízott felnőttek is segítséget kaphatnak.

A külföldön dolgozó szülők itthon maradt gyerekeinek a támogatását célozzák azok a nappali központok, amelyeket a szervezet működtet négy Maros megyei iskolában is. Marosvásárhelyen, a meggyesfalvi negyedben a Serafim Duicu tanintézetben 2015 óta biztosítják ezeket a szolgáltatásokat, 2021-ben pedig újabb három központot nyitottak egy uniós projekt keretében: Marosszentannán, a marosvásárhelyi 7-es iskolában, valamint Segesváron. A négy központban összesen 140 gyerek részesül a szervezet szakemberei által biztosított szolgáltatásokban – tudtuk meg Cristina Panteától, a Mentsétek Meg a Gyerekeket Maros megyei fiókjának programfelelősétől. A nappali központokban a gyerekek iskola után egyéni és csoportos tanácsadásban részesülnek, szabadidős foglalkozásokon vesznek részt, segítenek nekik a házi feladatok elkészítésében, és meleg ebédet kapnak.

Cristina Pantea rámutatott, azt tapasztalják, hogy a szülők távozása sok esetben megviseli a gyerekeket, főleg a kisebbek érzik úgy, hogy elhagyták őket, sok szülő nem is beszéli meg velük, hogy egy időre elmegy az országból, mi történik majd azalatt, hanem csupán közlik velük, hogy pár nap múlva távoznak. Előfordul, hogy a helyzet hatására viselkedészavarok jelentkeznek a gyerekeknél, egyesek agresszívebbek lesznek, vagy nem tudnak összpontosítani az iskolában, esetleg csökken az iskolai teljesítményük. De mindenik nappali központban pszichológus áll a gyerekek rendelkezésére, illetve az online adta lehetőségeket kihasználva, igyekeznek tartani a kapcsolatot a szülőkkel, és tanácsokat adni nekik, hogy miként tudnak segíteni a gyerekeiknek.