A szociális és a biológiai óránk gyakori egyensúlyzavara növeli az elhízás veszélyét (*)

Felborul a szervezet napi (cirkadián) ritmusa

A BBTE részéről Ruben Emanuel Nechifor, a BBTE Korszerű Pszichoterápiai és Alkalmazott Mentálisegészség-tudományok Nemzetközi Intézetének kutatója vett részt abban a kutatásban, mely azt vizsgálta, hogy a szociális jetlag (dzsetleg) milyen mechanizmusokon keresztül növeli az elhízás veszélyét. A kutatás eredményei a Sleep Medicine nevű szakfolyóiratban jelentek meg.

A szociális jetlag kifejezés (időeltolódással járó alvászavar) a fiziológiai és a szociális óránk közötti eltérésre vonatkozik. Nem föltétlenül azt jelenti, hogy valaki keveset alszik, hanem hogy különböző társadalmi tényezők hatására (pl. éjszakai műszak, váltott műszak, repülőút) nem akkor alszik, amikor arra szervezetének szüksége lenne. Ez hosszú távon akár krónikus kimerültséghez, pszichés, illetve testsúlyproblémákhoz is vezethet. 

Számos kutatás kimutatta, hogy a szociális jetlag összefüggésben áll az elhízással, de egyelőre keveset lehet tudni a közvetítő mechanizmusokról. Az embernél az élelembevitelt két rendszer szabályozza, a homeosztatikus (önszabályzó), illetve a jutalmazó. A homeosztatikus rendszer központja a hipotalamusz, amely a perifériás idegrendszertől érkező jeleket dolgozza fel. A jutalmazó rendszer működését a kortiko-limbikus hálózat szabályozza, legfontosabb mediátorai a dopamin és az opioidok. A jutalmazó rendszer felülírhatja az önszabályozó rendszert, azaz olyankor is támadhat éhségérzetünk, amikor tulajdonképpen nincs szükségünk táplálékra. Ráadásul a jutalmazó rendszer általában a magasabb kalória- és koleszterintartalmú, telített zsírokban és cukrokban gazdag táplálékot részesíti előnyben.

A kutatók feltételezték, hogy a szociális jetlaghez köthető testsúlygyarapodás a jutalmazó rendszer intenzívebb működésével áll összefüggésben. Funkcionális mágnesesrezonancia-vizsgálatok (fMRI) segítségével azt próbálták kideríteni, hogy a szociális jetlaggel küzdő páciensek esetében pontosan mely agyterületek tevékenységében észlelhető jelentős változás.

Mint kiderült, ezeknél a pácienseknél megnövekedett az aktivitás a jobb agyfélteke okcipitotemporális (nyakszirthez és halántékhoz tartozó) területén és a szürkeállomány részét képező putamenjében, valamint csökkent az alsó fali lebenyben. Akiknél a szociális jetlag alváshiánnyal is társult, a jobb agyfélteke Brodmann-területe is aktívabb volt. A kizárólag szociális jetlaggel küzdő személyek homloklebenyének bal középső területe aktívabbnak mutatkozott, mint a kizárólag alváshiányban szenvedő pácienseké.

Az eredmények alátámasztják, hogy a szociális jetlag a jutalmazó rendszer megnövekedett aktivitása révén áll kapcsolatban az elhízással, ugyanakkor az is kiderült, hogy a szociális jetlag és az alváshiány más-más agyterületekre van hatással.

(*) Social jetlag and sleep deprivation are associated with altered activity in the reward-related brain areas: an exploratory resting-state fMRI study. Sleep Medicine 2020. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sleep.2020.03.18.