2021. március 7., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Hogyan tanulhatna meg jól románul a gyerekem?

A kerettanterv és a nagy mennyiségű vizsgaanyag mellett a pedagógusoknak szinte nem marad idejük arra, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek román beszédkészségét fejlesszék. Ugyanakkor a székelyföldi településeken, de még a Kolozsvárhoz hasonló, vegyes lakosságú nagyvárosokban sem igazán kerülnek kapcsolatba a tanórán kívül a gyerekek a román nyelvvel, hiszen magyar nyelven zajló iskolán kívüli tevékenységekre járnak, magyar gyerekekkel barátkoznak – hangzott el azon az online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet nemrég a Transindex.ro szervezett Hogyan tanulhatna meg jól románul a gyermekem? címmel.


A fotók illusztrációk



A kerekasztal-beszélgetésen Vig Emese és Tőkés Hunor házigazdák három olyan kreatív pedagógussal járták körbe a témát, akik új utakat kerestek a románnyelv-oktatásra, a digitalitás lehetőségeit kihasználva próbálnak segíteni a fiataloknak az ország nyelvének az elsajátításában: Cserei Gyöngyvér romántanár, a 5 minute pentru BAC (5 perc az érettségire) nevű YouTube-csatorna működtetője, Gyöngyösi Csilla, a kolozsvári Musafir nyelviskola alapítója és nyelvtanára, valamint Kocsis Ildikó romántanár, az UMKA oktatási platform (umka.ro) egyik alapító tagja.

A Kézdivásárhelyen tanító Cserei Gyöngyvér elismerte, hogy álmában sem gondolta volna soha, hogy  egyszer majd „jutuberica” lesz belőle. Mint mondta, a járványhelyzet miatt egyik napról a másikra bezártak az iskolák, át kellett térni az online oktatásra, így valójában a koronavírusnak köszönhetően fedezte fel a YouTube-ot mint tartalomgyártó eszközt. Véletlenül fedezett fel egy jópofa, grafikákkal tűzdelt videót, és arra gondolt, hogy adaptálhatná a módszert a román érettségi tételekre. A 5 minute pentru BAC című sorozat nagy sikernek örvend, s bár számára is hihetetlennek tűnt, nyárára kétezer követője lett, mostanra pedig a négyezret is meghaladta a számuk. A diákok előszeretettel használják a videóit, és nagyon népszerűek körükben a leckéi, amelyekben vizuális elemek felhasználásával, egyszerűen és a vázlatszerűen próbál segíteni nekik a tananyag lényegének az elsajátításában.

Tízéves tapasztalattal rendelkezik a román nyelvtanítás területén Kocsis Ildikó, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium pedagógusa, aki kollégái, Theodora Simon és Silvana Bicăzan közreműködésével, valamint informatikusokkal együttműködve hozta létre az UMKA oktatási platformot. Úgy érezték, erre nagy szükség van, egyrészt mivel a járványhelyzet miatt problémássá vált az oktatás, másrészt pedig az új vizsgatételek miatt, amelyekkel a nyolcadikos diákok az idei tanév végén szembesülni fognak. Segíteni szeretnének nekik ezzel az applikációval, ami állandó fejlesztés alatt áll, és a nyolcadik osztályos diákok találhatnak ott vizsgára való felkészülést szolgáló teszteket.

Gyöngyösi Csilla nem az állami oktatásban dolgozik, ő a kolozsvári Musafir nyelviskola alapítójaként és tanáraként osztotta meg a tapasztalatait. Mint mondta, 2016-ban költözött vissza a családjával Magyarországról, és azzal szembesült, hogy a közoktatásban a legnagyobb gyermekének egy év alatt szinte semmit nem fejlődött a románnyelv-tudása. Valószínűnek tartotta, hogy rajta kívül rengeteg szülő jár hasonló cipőben, így született meg a nyelviskola alapításának ötlete. Hangsúlyozta, a tanárok toborzásakor szándékosan román anyanyelvű pedagógusokat kerestek, akik nem tudnak magyarul, éppen amiatt, hogy a diákok rá legyenek kényszerítve arra, hogy románul beszéljenek. Az oktatás gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt kis csoportokban játékosan, beszédcentrikus szemlélettel zajlik, hogy senki se vonhassa ki magát az alól, hogy megszólaljon, ahogy az a közoktatásban, a 25-30-as létszámú osztályokban előfordul.

Románul tanulni nem „menő”

Gyöngyösi Csilla rámutatott: szülőként azt tapasztalja, hogy a magyar gyerekek eleve nem kerülnek román környezetbe, nincsenek román barátaik, hiszen akár  Kolozsváron is, a sporttól az egyéb tevékenységekig minden elérhető magyar közegben, magyar nyelven is, a gyereknek pedig ez a könnyebb változat.  

Hozzátette, érdemes ugyanakkor összehasonlítani néhány, kisebb gyerekeknek szóló tankönyvet. Míg az angol színes, szellős, akár rajzolni is lehet bele, a román zsúfolt, rossz nyomdatechnikával készül, illetve olyan felhívó szövegeket tartalmaz, amelyet gyakran a felnőtt sem ért meg.

 – Sok családban az a mentalitás uralkodik, hogy meg kell tanulni románul, mert muszáj. A gyerekek szempontjából nem „menő” románul tudni. Angolul megtanulni ellenben igen, hiszen majdnem mindenik számítógépes játék angol nyelvű, a slágerek nagy része szintén. Ugyanakkor a kortárs csoportokban van egy erős ellenállás a román nyelvvel szemben, és ez azokra a gyerekekre is rányomja a bélyegét, akik esetleg otthon nem ezt hallják. Emiatt tízszer annyi energiát igényel a romántanulás, mint például az angol – véli Gyöngyösi Csilla, aki szerint az is gondot okoz, hogy a román oktatási rendszer tökéletes tudást vár el a gyerekektől, ellenkező esetben büntet. Szerinte a nyelvoktatásnak nem a sikeres vizsga kellene legyen a célja, hanem az, hogy a gyerekek kommunikálni tudjanak azokban az élethelyzetekben, amelyekbe a mindennapokban belekerülnek, például tudjanak a boltban egy kenyeret kérni. Ő maga is tapasztalja a magánnyelviskolában, hogy sok tanítványa nagyon szépen, választékosan fogalmaz írásban, gazdag szókinccsel rendelkezik, viszont a verbális kommunikációval nem boldogul, a beszédkészsége gyenge.

Úgy érzi, az egyik fő probléma az, hogy a magyar gyerekek félnek megszólalni románul, ezért rövid távú megoldás lehet akár az, hogy olyan élethelyzeteket teremtsünk számukra, amikor kénytelenek beszélni egymás nyelvét, például edzéseken, táborokban vagy egyéb, iskolán kívüli tevékenységeken. Egy beszédes történetet is megosztott a hallgatósággal: amikor egy táborban egy román meg egy magyar gyerek alaposan összeveszett a Harry Potter regényen, a magyar gyerek kiválóan megvédte román nyelven a maga igazát.  





A kisebbségi tankönyv szemfényvesztés

A kérdésre, hogy mennyire volt hatásos az oktatási reform, melynek eredményeképpen néhány éve a magyar osztályokban nem anyanyelvként oktatják a románt, Cserei Gyöngyvér elmondta: szemfényvesztésnek tartja ezeket a tankönyveket, mivel írja ugyan rajtuk, hogy kisebbségieknek szánják, viszont a bennük lévő szövegek ugyanolyan nehezek. Tiszteletben kellene tartani a nyelvi szinteket, de ezt nem történik meg, kissé olyan, mint a kommunizmusban: papíron jól néz ki.  A felvetésre, miszerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a gyerekek románul kommunikálni tudjanak, a pedagógus elismerte, a legnagyobb problémának ő is azt tartja, hogy iskolán kívül nem használják a román nyelvet. Kézdivásárhelyt hozta fel példának, ahol simán eltelik egy hét is úgy, hogy iskolán kívül nem hallanak román szót a gyerekek. 

– Én is szeretném, ha megtanulnának spontánul beszélni, de nagyon meg van kötve a kezem az irodalomelmélet miatt, hiszen 90 diák érettségije függ tőlem – mutatott rá Cserei Gyöngyvér az okra, amiért a közoktatásban dolgozó tanárok nem tudnak a hétköznapi nyelv begyakorlására elegendő időt szánni. Úgy véli, óriási gondok vannak a tantervvel, valamint a vizsgakövetelményekkel. Kisebb szinteken elindult ugyan egy pozitív változás a differenciált oktatás irányába, viszont középiskolai szinten ugyanazzal a tananyaggal kell megbirkózniuk a magyar gyerekeknek, mint azoknak a társaiknak, akiknek anyanyelve a román. A pedagógus szerint a líceumban sok az irodalomelmélet, ha például órán el is kezdenek beszélgetni a Ion regény kapcsán az öngyilkosságról vagy a nők elleni erőszakról, ami felkelti a gyerekek érdeklődését, amint rátérnek a narratív technikákra, azonnal elkalandozik  a figyelmük.  Elismerte, a diákok gyakran szegezik neki a kérdést, hogy mi értelme van a rengeteg elméleti anyagnak, mikor lesz rá szükségük az életben, viszont meg kell érteniük, hogy az érettségin át kell menni ahhoz, hogy elérjék az álmaikat. Ameddig a tanterv nem változik, az előírt tananyagot el kell sajátítani. Cserei Gyöngyvér szóvá tette: az iskolában az ötvenperces tanóra alatt szinte lehetetlen 28 gyereket megszólaltatni, ráadásul amióta online működik az oktatás, vannak diákok, akik nem kapcsolják be a mikrofont meg a kamerát, arra hivatkoznak, hogy akadozik a program. A pedagógus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az online-ban is azok a diákok aktívak, akik az iskolában is folyamatosan jelentkeztek.

Félnek megszólalni, nehogy kinevessék őket

A kérdésre, hogy tulajdonképpen miért nem akarnak a gyerekeink megtanulni románul, Cserei Gyöngyvér megjegyezte: nem mondaná, hogy nem akarnak, hiszen a többség vért izzad ezért. Inkább az a gond, hogy félnek, mert elvárják tőlük, hogy tökéletesen és hibátlanul beszéljenek románul. Ehhez képest például az angol nyelv esetében ez nem áll fenn, ha nyaraláskor sikerül kérni angolul egy üdítőt, már arra is nagyon büszkék. Viszont román közegben az első hibánál tízen ugranak neki. A pedagógus hangsúlyozta, nála az osztályban szabály, hogy nem nevetnek a másikon, ha véletlenül hibásan fogalmazza meg a mondanivalóját románul.

Hasonlóképpen vélekedik Kocsis Ildikó is, aki szerint sok gyerek rendelkezik egy passzív szókinccsel, de nem merik használni, mert félnek, hogy kinevetik őket, ha hibáznak. Nem könnyű a pedagógusoknak ezeket a korlátokat feloldani, de meg kell értetni a gyerekkel, hogy amit tud, merje felhasználni. Azt javasolta a diákoknak, hogy keressék azokat a mindennapi beszédhelyzeteket, legyen az buszon való jegyvásárlás, vagy boltban való vásárlás, hiszen ezáltal lehet elsajátítani az élő nyelvet.  

Hallgasson román zenét, olvasson román könyvet!

A beszélgetésen elhangzott: hasznos lenne, ha a magyar tannyelvű iskoláknak lennének román testvériskolái, így a gyerekek találkozhatnának és beszélgethetnének, illetve a román nyelvű rendezvények látogatása, a román kultúrával való megismerkedés is előrelépést hozhat.

A kérdésre, hogy mit tegyen a szülő, ha a gyereke nem tud jól románul, Cserei Gyöngyvér azt tanácsolta: ha szókincset akarunk fejleszteni, ajánlja a Duolingo oldalt.  A kisebbeknek hasznos lehet a dexonline.ro oldal, ahol jópofa játékok teszik érdekessé a román nyelv elsajátítását. Emellett hallgassanak sok román zenét, utazáskor az autóban is menjen román nyelvű rádió – tanácsolta a pedagógus, aki szerint rendkívül fontos, hogy a gyerekek olvassanak románul, ne idegenkedjenek a román nyelvű könyvektől. Mint mondta, sajnos az a tapasztalat, hogy anyanyelven is egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, holott azoknak, akik rendszeresen olvasnak, a román szövegértés is könnyebben megy. 

Gyöngyösi Csilla is az olvasás jelentőségére hívta fel a figyelmet, rengeteg izgalmas könyv van román nyelven, amelyeket érdemes a gyerek kezébe adni. Az óvodásoknak, elemi osztályosoknak inkább olyan kiadványokat válasszunk, amelyekben szépek a rajzok. Ezenkívül számos segédanyag áll a rendelkezésre, például „Első száz szó románul” típusú kiadványok, vagy akár a Montessori-típusú tanulókártyák.