A rendszeres szűrővizsgálat életet menthet

A mellrák a nőket érintő leggyakoribb daganatos betegség

A melldaganat a leggyakoribb daganattípus, és a második leggyakoribb elhalálozási ok a nőket érintő rákos megbetegedések sorában. Leginkább az 50-70 év közötti korosztályt érinti, de növekszik a felfedezett esetek száma a fiatalabbaknál is. A gyógyulási esély nagyban függ a diagnosztizálás idejétől, ezért nagyon fontos a korai felfedezés, a szűrővizsgálatok elvégzése. Február 4., a rákellenes világnap alkalmával a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház online beszélgetést szervezett a témában, dr. Csató Szilárd onkológus szakorvos a melldaganatok diagnosztizálásáról és a kezelési eljárásokról számolt be.

A csíkszeredai kórház onkológus szakorvosa előadásában a megelőzés, illetve a korai felfedezés jelentőségét és életmentő szerepét hangsúlyozta. Mint mondta, nagyon fontos a rendszeres önvizsgálat, a mell áttapogatása, és amennyiben valaki a mellében vagy a hónalji részen csomót észlel, azonnal orvoshoz kell fordulni. Gyakori, hogy a nők nem jelentkeznek rendszeresen szűrővizsgálatra, csak akkor kerülnek szakemberhez, amikor már nagyon nagy a baj. Ha a beteg akkor jelentkezik a szakorvosnál, amikor a melldaganat még korai stádiumban van, nem terjedt át a többi szövetre, a nyirokcsomókra, jók az esélyek a gyógyulásra, viszont ha a páciens észlel is elváltozásokat, de halogatja az orvoshoz fordulást, a betegség előrehaladott stádiumában ezek az esélyek egyre csökkennek.

Dr. Csató Szilárd rámutatott, az ajánlások szerint az 50-70 év közötti nőknek legalább kétévente mammográfiás vizsgálatot kellene végezni, akkor is, ha nincsen semmiféle, aggodalomra okot adó tünet. Az 50 évnél fiatalabbaknak akkor ajánlott, ha volt már ilyen eset a családban (anya, nagyanya). Ilyenkor érdemes a szűrést rendszeresen elvégezni, a negyven évnél fiatalabb nőknél is ajánlott erre fokozottan odafigyelni, és akár évente eljárni szűrővizsgálatra.

– Ami még fontos lenne, az a screening és a korai diagnosztizálás tekintetében az önvizsgálat. Én azt szoktam mondani, hogy maga a nő ismeri legjobban a saját testét, ezért az önvizsgálat nagyon fontos, és ne halogassa senki az orvoshoz fordulást, amennyiben bármilyen elváltozásra utaló tünetet észlel magán – hívta fel a figyelmet a szakorvos. A hallgatóság kérdéseire válaszolva – melyek a tünetek, amikor gyanakodni kell a melldaganat jelenlétére? – a szakorvos elmondta, a legbeszédesebb tünet az, amikor valaki csomót érez a mellében vagy a hónalji részen. De ugyanúgy oda kell figyelni magának a mell bő-rének az elváltozásaira, ha lokális gyulladás jelentkezik a mell bőrén, az orvosi vizsgálatot igényel, ahogy az is, ha váladékozás, vérzés jelentkezik.

Az onkológus megjegyezte, a mellrákkal diagnosztizált páciensek között egyre több a fiatal, Csíkszeredában is diagnosztizáltak és kezeltek harmincas éveikben járó nőket is. A betegek zöme azonban 50-70 év közötti, a fiatalabbak esetében legtöbbször genetikai háttér, családi halmozódás áll fenn. Mint mondta, a daganatos betegségek kialakulásában általában két nagy tényezőcsoportot különböztetünk meg: a külső tényezők, ide tartozik a táplálkozás, mindaz, amit eszünk, iszunk, a levegő, amit belélegzünk, a káros szenvedélyek: dohányzás, alkoholfogyasztás. A másik csoportot a belső tényezők alkotják, amelyeket nem tudunk befolyásolni, ide tartozik a genetikai háttér, amit mindenki magával hoz. Tehát az életvitelünknek jelentős szerepe van a daganatos megbetegedések kialakulásában, például kevesen tudják, hogy rizikótényezőnek számít a melldaganat kialakulásában az elhízás, de ugyanakkor a rendszeres alkoholfogyasztás is. Emellett az idegrendszerre ható stressz, az állandó belső feszültség a szervezetben egy külső rizikótényező, ami bizonyos mértékben szintén rátevődik a már fennálló hajlamra. Ugyanakkor a nőknél, akik nem szültek, és nem volt laktációs periódus az életük során, ez szintén rizikótényező lehet a melldaganat kialakulásában, a szoptatásnak ugyanis van egy védő hatása – hangzott el.

Előrelépés a melldaganatok kezelése terén

A szűrővizsgálatra ingyenesen is van lehetőség, a családorvostól kapott küldőpapírral bárki jelentkezhet mammográfiára. Dr. Csató Szilárd kiemelte, az utóbbi években nagyon sokat változott és jó irányba fejlődött a melldaganatok kezelése. Stádiumtól függően különböző kezelési módszerek vannak, kezdve a hormonkezeléstől a sugárkezelésen át a kemoterápiáig. Az utóbbi években megjelent célzott molekuláris kezelések nagy reményeket keltettek mind európai, mind pedig világszinten ennek a patológiának a kezelésében. Előnyük, hogy jóval meghosszabbították a melldaganattal diagnosztizált betegek életét ezek a kezelések, és ami nagyon fontos, hogy az életminőség terén is előrelépést hoztak. A közismert, úgynevezett „kemoterápiás szerek” használatával járó mellékhatásokat ezek a molekuláris célzott kezelések nagyrészt kiküszöbölik. Tehát az esztétikai szempontból, fizikailag vagy akár pszichésen, lelkileg megterhelő tünetek, amelyek a kemoterápiás kezelésekkel jártak együtt eddig, már egyáltalán nem vagy csak nagyon kis mértékben fordulnak elő az új, célzott kezelések alatt – világított rá a szakorvos.

Minél előbb kiszűrik a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra

Az osvos hangsúlyozta: mint minden daganatnál, a mellet érintő patológia esetében is rendkívül fontos, hogy mikor állítódik fel a diagnózis, hiszen a gyógyulás, a túlélés esélye a diagnózis felállításakor megállapított stádiumtól függ. A korai diagnózis mellett ugyanakkor nagyon fontos a betegek megfelelő utókövetése, hogy a diagnózist követően a megfelelő orvosi felügyelet mellett biztosítva legyen számukra a lelki, pszichés támasz, és ha abba a helyzetbe kerül a páciens, hogy előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, akkor szükség lenne palliatív ellátást biztosító központokra, amelyek a nehéz időszakban megfelelő életvitelt nyújtanak számára.

A beszélgetést követő hölgyek részéről érkezett kérdésre, hogy aki 5 éve tünetmentes, az gyógyultnak számít-e, dr. Csató Szilárd kifejtette, az onkológusszakma úgy kezeli, hogy ha a diagnózistól számított 5 év múlva egy betegnél semmiféle diagnosztikai módszerrel (labor, CT, tumormarkerek) nem mutatható ki daganat jelenléte a szervezetben, akkor azt a beteget gyógyultnak nyilvánítja. Azonban, mivel a daganatos diagnózis krónikus betegségnek számít, a beteg a további élete során soha nincs teljes biztonságban, ezért rendkívül fontos az utókövetés, a megfelelő orvosi kontrollvizsgálatokra való eljárás, amit nem hanyagolhat el egy olyan beteg, aki már szembesült egy ilyen diagnózissal – figyelmeztetett a szakorvos.

Nők tabukról pozitívan

A beszélgetésbe bekapcsolódott Nyirő Erika is, aki, miután őt magát is melldaganattal diagnosztizálták, Nők tabukról pozitívan címmel indított el egy támogató kezdeményezést Prohászka-Rád Borókával közösen. A női betegségek övezte tabukat szeretné döntögetni, hogy segítsen székelyföldi sorstársain, próbálja felhívni a nők figyelmét a mell- és méhnyakrákszűrés fontosságára, illetve az ezekben a betegségekben szenvedőket támogatni hiteles információkkal és hasznos tanácsokkal.

Nyirő Erika a saját történetét is megosztotta a hallgatósággal, mint mondta, két éve diagnosztizálták mellrákkal, és az ő példája is bizonyíték arra, mennyire fontos a lehető leghamarabb orvoshoz fordulni, ugyanis, mivel időben segítséget kért, nem szorult kemoterápiára, csupán sugárterápiás kezelésre és hormonterápiára.

Így utólag úgy érzi, a legnehezebb a betegséggel való szembesülés volt, hiszen közismert, hogy az ember azt gondolja, vele nem történhet meg, majd miután szembesül a diagnózissal, teljesen megváltozik az élete, a mindennapjai. Pszichésen rettenetesen megterhelő volt szembenézni mindezzel. A család mellett kiemelte a sorstársak szerepét, ugyanis óriási segítség egy beteg számára olyan személyekkel beszélni, tanácsot kérni, akik ugyanazt élik át, amit ő. Rengeteget olvasott a témában, daganatos betegeket tömörítő csoportokba jelentkezett be, és rengeteget tanult, tapasztalatot szerzett olyan nőktől, akik már túl vannak a kezelésen, vagy éppen ők maguk is küszködnek még vele. Hozzátette, nálunk, főleg a Székelyföldön még mindig tabutémaként kezelik ezt a betegséget, ezért is született a Nők tabukról pozitívan kezdeményezés, nagyon fontosnak tartják, hogy hitelesen tájékoztassák a nőket magáról a betegségről, a lefolyásáról, illetve arról, hogy milyen segítségre számíthatnak az érintettek. Emellett hétköznapibb témákban is próbálnak eligazítást nyújtani, például, hogy műtét után milyen melltartót viseljenek, milyen könyveket olvassanak, honnan tájékozódjanak hitelesen.

A Nők tabukról pozitívan nyilvános Facebook-oldala ezt a célt szolgálja, felvilágosító anyagok, illetve az előadásaikra való felhívások is elérhetők ott. Ugyanakkor Nyirő Erika felhívta a hölgyek figyelmét a mellrakinfo.hu oldalra, ahol nagyon sok hasznos információ érhető el, a többi között az is, hogy miként készüljenek fel egy műtétre, illetve mire kell odafigyelni, mi a teendő a sebészeti beavatkozás után.