* Fotó: Nagy Tibor
Folyamatban a kis újraszámolás
Az új nyugdíjtörvény alkalmazása és az ehhez kapcsolódó átfogó újraszámítási folyamat komoly fennakadásokat okozott a romániai nyugdíjrendszerben. A 2024. szeptemberi nyugdíjkorrekciót követő kis újraszámolás eredményét egyesek reménykedve várják, mások már lemondtak róla. Ezért a Maros Megyei Nyugdíjpénztár igazgatóját, Stelian Stoicát a megyei nyugdíjak kis újraszámolásának jelenlegi helyzetéről kérdeztük.
A 2023. évi 360-as számú törvény alapján a 2001 előtt szerzett nem állandó jövedelmeket (prémiumok, jutalmak) és pótlékokat építenék be a nyugdíjba, amennyiben azokat korábban nem vették figyelembe a nyugdíj megállapításakor. Amint az intézmény vezetője hangsúlyozta, folyamatban van az újraszámolás, naponta közel száz nyugdíj újraszámolásával készülnek el. Ennek ellenére még jócskán van olyan benyújtott dosszié, amelyet át kell vizsgálni. Emellett naponta érkeznek újabb kérelmek, mivel a felszámolt vállalatok archívumaiból sokan késedelemmel jutottak a bizonyító okiratokhoz. Tavaly összesen 10.847 benyújtott dosszié várt feldolgozásra.
– Az eddigi tapasztalat szerint az újraszámolt nyugdíjak hány százaléka emelkedett vagy csökkent?
– Az újraszámolt nyugdíjak 20%-a csökkent az eredetihez képest, mivel sajnos sokan nem ellenőrizték a kérelem beadása előtt, hogy érdemes-e újraszámoltatást kérni.
– Ahol csökkent a kis újraszámolás utáni nyugdíj, ott valóban csökkentenek, vagy maradhat a jelenlegi nyugdíj összege?
– Akinek a kis újraszámolás nyomán csökkent a nyugdíja, az marad a jelenlegi összeggel, nem kap kevesebbet, azonban a legközelebbi nyugdíjemelésben nem részesül – hangsúlyozta az intézmény vezetője.
A kis újraszámolás során azokat a jövedelmeket veszik figyelembe, amelyek nem voltak állandó jellegűek – prémiumok, 13. fizetések, túlórák –, ami után hozzájárulást fizetett az alkalmazott, és amiről igazolást nyújtott be a nyugdíjpénztárhoz. A folyamat nem automatikus, a korábban nem igazolt jövedelmeket a nyugdíjasoknak kell bizonyos esetekben igazolniuk, és a megyei nyugdíjpénztárak a beérkezett dossziékat feldolgozzák. A kis újraszámoláshoz benyújtott jövedelemigazolások beszerzése során sok esetben nehézségekbe ütköztek a nyugdíjasok, mivel a legtöbb egykori vállalat megszűnt, a dokumentumokat levéltárakban tárolják, és a magánlevéltárak külön tarifákat szabtak meg egy-egy évi jövedelemigazolás kikeresésére.
Az Országos Nyugdíjpénztár közleménye szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a jogszabályi környezet összetettsége, ami lassítja az ügyintézést. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az újraszámításokból eredő nyugdíjkülönbözeteket minden esetben visszamenőleg kifizetik, így az érintettek pénzügyi hátrányt – elvileg – nem szenvednek. A kérelmek feldolgozása folyamatos, ezért a hatóságok egyelőre nem jelöltek meg végső határidőt a teljes folyamat lezárására.
A nehézségek egy része az új jogszabály alkalmazása mellett az informatikai rendszerek hiányosságaiból is adódott, mivel a nyugdíjjogosultságok megállapításához szükséges informatikai programok nem minden esetben működtek megfelelően.
A Munkaügyi Minisztérium szerint a késések hátterében a rendkívüli munkateher is áll. A tárca adatai alapján 2025-ben több mint 5,17 millió kérelmet kezeltek az állami nyugdíjrendszerben, összesen hetvenféle szociális juttatásra. A 2024-es év különösen megterhelő volt, mivel akkor zajlott az átállás a korábbi nyugdíjtörvényről az új szabályozásra, ami egyszerre jelentett új igényléseket, hivatalból elvégzett újraszámításokat és az informatikai rendszerek átalakítását. A területi nyugdíjpénztárak dolgozóinak száma nem nőtt arányosan a feladatokkal, miközben az ügyek egyre összetettebbé váltak, különösen ott, ahol bírósági ítéletek végrehajtása vagy többszöri korrekció volt szükséges.
