Személyazonosságijában az állt: született 1935. január 31-én, de a családja, munkatársai, barátai tudtuk, hogy valójában 1935. január 28-án látta meg a napvilágot. Egy kései interjúban ezt a kettős születésnapot így magyarázta: „Január 28-án születtem, ami péntekre esett. Édesapám elment »örömködni« a haverjaival, és csak hétfőn ért haza. Hétfőn bement a hivatalba, és mondta, hogy a fiacskáját úgy hívják, hogy János, és írják be, hogy 28-án született. A hivatalnok azonban közölte, hogy nem lehet, mivel aznap 31-e volt, és azt kell beírni.” Ő ezt az apró szülői mulasztást a tőle megszokott kedves humorával úgy oldotta fel, hogy négynapos szülinapokat tartott, barátai pedig vették a lapot, s mindennap felköszöntötték. Legutóbb idén januárban, amikor Marosvásárhelyen, egy patinás pizzázóban ünnepelte együtt a januárban született MÚRE- (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) tagok születésnapját az egyesület Maros megyei szervezete – közöttük természetesen a Csifó Jánosét is –, a szeretetből csak „Csifókának” becézett János a baráti, kollegiális jókívánságok nem szűnő áradatát azzal szakította félbe, hogy „Gyerekek, a jókívánságokból hagyjatok valamit a századik szülinapomra is”, amin akkor mindenki jót nevetett. Ma már fájó valóságként tudjuk, hogy századik közös születésnap, melyen újból négy napig köszönthetnénk Csifó Jánost, sajnos, már nem lesz, egyik leghíresebb rádiós műsora, a Megy a magnó vándorútra... magnójával égi vándorútra indult, ott készíti majd az örökkévalóságban előtte járókkal az immár csak általuk tudott témákról az interjúkat. Nekünk, itt a földön, maradnak az e világon készített érdekes, hangulatosan mulatságos történetek, a régen készült interjúk, riportok százai, melyek mostantól az aranyszalagtárban az ő hangjával is kiegészülve őrzik az olyan kiválóságok hangját, mint Bözödi György, Erdős Irma, Farczádi Elek, Franyó Zoltán, Incze János Dés, Kányádi Sándor, báró Kemény János, Kós Károly, Kőszegi Margit, Páll Lajos, Sipos Lajos, Sütő András, Szabó Lajos, Székely János, Szilágyi Domokos, Tamás Ferenc és Tarr László.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) mély fájdalommal búcsúzik Csifó Jánostól, a Marosvásárhelyi Rádió nyugalmazott riporter-szerkesztőjétől, egyesületünk egyik legidősebb tagjától, aki élete végéig aktívan részt vett az egyesület tevékenységében, s bár a legutóbbi időkben a járás egyre nehezebb volt számára, fizikai jelenlétével mégis megtisztelte az egyesületi rendezvényeket.
A nagy rádiós generáció oszlopos tagjaként kiváló szakember volt, sajátos orgánumával szinte eleve elrendeltetett, hogy rádiós legyen. Több évtizedes aktív pályafutása alatt több mint nyolcezer felvételt készített, 1961–1998 között a Marosvásárhelyi Rádió riportere, szerkesztője, osztályvezetője volt. Rádiójátékok, meseadaptációk, ankétok összeállítója, portréműsorok készítője. Munkásságát a MÚRE 2008-ban Rádiós Nívódíjjal ismerte el.
Búcsúznak tőle a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének tagjai és a Népújság munkatársai
Csifó János nyugdíjas rádiós szerkesztőtől búcsúzik a Marosvásárhelyi Rádió
Életének 89. évében elhunyt Csifó János újságíró, szerkesztő. 1935. január 31-én született Medgyesen. A kolozsvári BBTE-n diplomázott, egyetemistaként a Kolozsvári Rádió diákszerkesztője, külső munkatársa volt. 1961-től – négyéves kényszerszünettel – nyugdíjazásáig (1998) a Marosvásárhelyi Rádió riportere, szerkesztője, rádiójátékok, meseadaptációk, ankétok összeállítója, a Megy a magnó… portréműsorok készítője volt. Rádiós munkáját 2008-ban a MÚRE Nívódíjjal ismerte el. Nyugodjon békében!
A Marosvásárhelyi Rádió szerkesztősége
