A kölyökkutyák immunizálása

Ember és állat harmóniája

Az utóbbi években egyesek a védőoltások veszélyeivel kapcsolatos tévhiteket terjesztenek a közösségi média platformjain. A védőoltások esetenként lehetnek ugyan eredménytelenek, de ez nem közelíti meg az elmaradásukból származó veszélyeket. Ma már számos olyan betegség kialakulását lehet védőoltással megelőzni, amelyek korábban tömegesen szedték áldozataikat a társállatok között. 

A védőoltások kockázata csekély, míg az oltások elmaradása nagyon sok állat életébe kerülhet, mert fertőző betegségeknek van kitéve a kedvenc, ezért felelőtlenség az indokolt védőoltások elhagyása. A ritkán jelentkező oltási reakciók mellett előfordulhat, hogy a védőoltások nem minden esetben nyújtanak védelmet, mert az állat megbetegszik abban a betegségben, ami ellen beoltották. Ha valaki társállatával akar utazni az uniós tagállamokban, az utazás feltételei között az egyedi azonosítás mellett az érvényes veszettség elleni oltás szerepel. Az állattartók kötelesek minden három hónapos kort elért ebet 30 napon belül veszettség ellen beoltatni, az azonosító okmányban (útlevél) pedig fel kell tüntetni a beadás időpontját. A vakcinázás az állat egyedi azonosítása (mikrocsip-beültetés) után történhet. A vakcinázási protokoll befejezésétől számított legalább 21 nap az immunitás kialakulása, az oltás érvényessége ezen időpont után kezdődik, és az immunitás befejeződéséig tart. A szakirodalom szerint, amikor egy emlős megszületik, az anyja ellenanyagokat ad át neki, amelyek azok ellen a betegségek ellen nyújtanak védelmet az újszülöttnek, amelyeken az anya átesett, vagy amelyek ellen védőoltást kapott, ezért a szervezete ellenanyagokat termelt. 

Akkor is betegség alakulhat ki, ha az állat már azelőtt megfertőződött kórokozóval, mielőtt beoltották. Ugyanakkor a védőoltás óta eltelt idő is fontos, az oltások ugyanis nem nyújtanak azonnali védelmet. Az első sikeres védőoltást követő elsődleges immunitás kialakulásához, vagyis az immunválasz megjelenéséhez általában 7-10 napra (egyes betegségeknél 2-3 hétre) van szükség. A másodlagos immunitás kialakulásához, vagyis a második eredményes védőoltás után ugyanehhez 12-24 óra is elegendő. Amíg ez be nem következik, addig a vakcinázott állat védtelen. Ráadásul a védőoltás a beadását követően leköti az immunrendszert, ezért a vakcina beadását egy rövid kiszolgáltatott időszak követi, amikor az állatok rendkívül fogékonyak a fertőzésekre, ezért ha akkor fertőződik meg, megbetegedhet.

A felelős kutyatartással járó legfontosabb teendők a szakemberek véleménye szerint a féregtelenítés és a védőoltás. 

Féregtelenítés és védőoltás kölyökkutyánál 

A kölyökkutyák immunizálásáról, az oltási programról dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét kérdeztük. A szakember mindenekelőtt hangsúlyozta annak fontosságát, hogy egy kölyökkutya minden védőoltást meg kell kapjon ahhoz, hogy a betegségekkel szemben ellenállóvá váljék. A 6. és a 12. hét között kezd csökkenni a kutyakölykök természetes védettsége, ez alatt az időszak alatt kerül sor a kezdő védőoltások beadására, majd egyéves korukig több védőoltást kapnak. A védettséget nyújtó immunizálást követően pedig évente emlékeztető oltások szükségesek a kutya élete végéig. Minden esetben az állatorvos által ajánlott oltási programot kell követni. A gyógyszergyártók által javasolt oltási protokoll szerint a kölyökkutyák immunizálása érdekében egyéves korukig több alkalommal kapnak védőoltást. Rendkívül fontos azonban, hogy az első védőoltás előtt féregtelenítve legyenek a kölykök, ezért az első féreghajtást már két-három hetes korban meg kell ejteni, majd két hét múlva megismételni. Egy nagyon férges kiskutya a védőoltással nem immunizálható teljesen, a védőoltások hatása mindenekelőtt az állat immunstátusától függ. Ahol parvóvírussal fertőzött a hely, ahhoz, hogy az állat immunitása biztosítva legyen, ötször-hatszor is be kell oltani. Az orrba cseppek formájában adagolt, a kennelköhögést megelőző védőoltást hathavonta is lehet ismételni, mivel elég gyakori a járvány előfordulása. 

Újdonság azonban, hogy megjelent a kennelköhögés elleni szájba adható védőoltás, ami könnyebben adható be az állatnak, mint az orrba, és ez már egy évig tartó védettséget nyújt, aminek a lényege a mandulák körüli nyirokmirigyek „átmosása”. A mandula (tonsilla) több, nyirokszövetből álló képződmény neve az emberben és egyes emlősökben. Az immunrendszer részeként működik, segít a szervezet felső légúti fertőzések elleni küzdelmében. Általában nyálkahártyán elhelyezkedő nyiroktüszőhalmazok – fejtette ki a kisállatklinika vezetője. 

A védőoltások a szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis, parvóvírusos bélgyulladás, veszettség, kennelköhögés, babéziózis, Lyme-kór ellen nyújtanak védettséget. A babéziózis elleni vakcinát az országban még nem forgalmazzák, a Lyme-kór elleni oltás sem került még be a köztudatba, annak ellenére, hogy forgalomban van. Az oltás nyomán jelentkező allergiás reakciókról kérdezve a szakember hangsúlyozta, hogy oltási reakció 2-3 százalékban előfordulhat, kisebb allergiás reakciótól (viszketegség, bőrpír, pofa és szemek körüli duzzanat) a súlyosabb, fulladásos tünetekig. Bármelyik tünet is jelentkezik, sürgősségi beavatkozást igényel. A leggyakoribb oltási reakciók enyhe lezajlásúak, általában a védőoltás beadása után néhány órán vagy néhány napon belül jelentkeznek, és legfeljebb néhány napig tartanak. Azonban előre tájékoztatni kell az állatorvost, ha ilyen reakció korábban már előfordult, mert ennek ismeretében más oltóanyag használatával vagy a védőoltás beadásával egyidejűleg megelőző kezeléssel csökkenthető a mellékhatás kockázata. 

Nagyon fontos féregtelenítés után beoltani a kölyökkutyákat, ugyanis egy nagyon férges kiskutya a védőoltással nem immunizálható teljes mértékben. Sajnos gyakori eset, hogy oltást és féregtelenítést egyszerre kap a kutya, ezt azonban kerülni kell, ezért időben ajánlott konzultálni az állatorvossal annak érdekében, hogy egyedre szabott féregtelenítési és oltási protokollt kapjon az állat az adott járványtani helyzetnek megfelelően.