A holokauszt emléknapján

Hatmillió zsidó emlékére égtek a gyertyák

A marosvásárhelyi zsidó hitközség a Maros megyei közigazgatási intézmények képviselőivel, a Papiu líceum diákjainak részvételével október 11-én, pénteken a Călăraşilor (volt Kossuth) utcai Zsidó mártírok emlékműnél a holokauszt áldozataira emlékezett. 

Dub László, a zsidó hitközség elnöke mindenekelőtt köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik megjelentek a megemlékezésen, és koszorút helyeztek el az emlékműnél, a prefektúrának, a megyei tanácsnak és a polgármesteri hivatalnak. 

Meggyújtották a gyertyákat a holokausztban elhunyt hatmillió zsidó emlékére, majd héber nyelvű megemlékezés hangzott el.

– A holokauszt az emberiség történetének legszomorúbb eseménye, hiszen a kilencmilliót számláló európai zsidóságból hatmilliót irtottak ki a második világháborúban. Még ennél szomorúbb, hogy a hatmillióból kétmillió gyermek volt. 1933-ben, Hitler hatalomra jutásával a náci ideológia hatására megkezdődtek a kínzások, aztán 1938 novemberében a kristályéjszakával Németországban elkezdődött a zsidók nyílt üldözése, a nemzetiszocialista vezénylettel szervezett pogrom, ami a világháború alatt teljesedett ki. 1942. január 20-án Hitler a wannseei konferencián elrendelte a zsidókérdés „végső megoldását”, ami a zsidóság tömeges fizikai megsemmisítését célozta a kivégzőtáborokban. Romániában 1940 szeptemberében kezdődtek a iaşi-i, dorohoii, bukaresti zsidópogromok, megkezdődtek a deportálások Besszarábiából, Bukoviából, Romániából és Ukrajnából, a Dnyeszteren túli lágerekben körülbelül 250 ezer zsidó lelte halálát. Erdélyben 1944 márciusában kezdték el a „végső megoldás” életbe ültetését, Észak-Erdélyből 150 ezer zsidót deportáltak és végeztek ki Auschwitzban. Nagy-Romániában 730 ezer zsidó élt, közülük 400 ezret gyilkoltak meg. Európa-szerte még szörnyűbb méreteket öltött a zsidóság megsemmisítése, például Lengyelországban a 3.300.000-es zsidó lakosságból 2.900.000-en lelték halálukat a koncentrációs táborokban. Románia elismerte a holokausztot, 2004-ben október 9-ét a holokauszt napjává nyilváníották – mondta Bui Simion, a Papiu Ilarian Főgimnázium történelemtanára, aki egy diákcsoporttal érkezett e szomorú megemlékezésre. 

A holokauszthoz hasonló borzalom soha ne ismétlődjön meg!

A megemlékezők közül beszédet mondott Mircea Duşa prefektus, aki a Marosvásárhely környéki több mint hétezer meghurcolt és a több mint hatezer kivégzett zsidóra emlékezett, továbbá Claudiu Maior, Marosvásárhely polgármesterének tanácsadója és Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki a történelem fekete foltjának nevezte a holokausztot. Az elnök felhívta a figyelmet, hogy e tragikus események nem merülhetnek a feledés homályába, és soha többé nem szabad megengedni, hogy a más nemzetek iránti gyűlölet ilyen kegyetlen gyilkolássá fajuljon. 

– Nehéz újat mondani a holokausztról ennyi idő után. Tudjuk, mi történt az áldozatokkal. Úgy gondolom, hogy azokról kell beszélnünk, akik megmentették az emberiség becsületét, akik életüket kockáztatva zsidó életeket mentettek, mint például Victoria Agarici, aki Romanban leállította a halálvonatot, kenyeret és vizet adott a szerencsétleneknek, vagy Traian Popoviciu, Csernovic egykori polgármestere 19 ezer zsidót mentett meg. Ne feledkezzünk meg Márton Áronról sem, aki Kolozsváron felszólította a híveit, hogy védjék meg a zsidókat, és ne engedjenek az uszításnak. A parancsolat szavait idézte: szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeket a tetteket nem fogjuk elfelejteni!

Ha meglátogatják a marosvásárhelyi zsidómúzeumot, gyermekeket is láthatnak. Érthetetlen, hogyan volt lehetséges azt képzelni, hogy ha gyermekeket gyilkolnak meg, akkor saját nemzetük boldogabb lesz? A közelmúltban is egy hallei antiszemita merényletnek voltunk tanúi, és aki elkövette, tagadja a holokausztot. Ma az internet világában sajnos a terrorizmus is globalizálódik, és a fiatalok feladata, hogy ne adjanak teret ennek, s a holokauszthoz hasonló borzalom soha többé ne fordulhasson elő – jelentette ki Dub László, a zsidó hitközség elnöke, és hozzátette: semmi különbség nincs azok között, akik hetvenöt évvel ezelőtt gyilkoltak vagy akik most gyilkolnak.

Marosvásárhelyen jelenleg a zsidó hitközség 87 tagot számlál, de vannak olyanok is, akik nem tagok. A magyar hatóságok által 1940-ben készített statisztika szerint 5600 zsidó élt a városban, ez az akkori lakosság 15 százalékát tette ki. 

– Fiatalok nincsenek, az idős nemzedék, mi vagyunk az „utolsó mohikánok”. Jó barátaink vannak, akik mellénk állnak terveink, rendezvényeink megszervezésében és múzeumunk működtetésében, fejlesztésében – mondta Dub László.