A gazdátlan állatok sorsáról

Civil állatmentők és hatóságiak értekeztek

A gazdátlan állatok világnapján, április 4-én Marosvásárhelyen, a Dimitrie Cantemir Egyetemen a Maros megyei hontalan ebek sorsáról, a hiányos jogszabályokról értekeztek kötetlen beszélgetés keretében a hatóságok és tíz civil szervezet képviselői. 

Az esemény ötletgazdája Balogh Judith, az egyetem állatbarát könyvtárosa volt, akinek a tavaly, a marosvásárhelyi önkormányzat által kiírt részvételi költségvetés keretében benyújtott nyertes pályázata révén kutyák, macskák ivartalanítási kampányát is lebonyolította a marosvásárhelyi önkormányzat által működtetett kutyamenhely munkaközössége.

Sok egyetemista és gimnazista diák pedagógusok kíséretében érkezett, és remélhetőleg a jövő állatvédőiként bővíthették ismereteiket. A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség állatjóléti osztálya, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság képviselője, a nagyszámú állatvédelmi civil szervezet képviselői és állatbarát jogászok osztották meg az általuk tapasztaltakat, és próbáltak közös megoldásokban gondolkodni olyan helyzetekre, amelyeket egyelőre a hiányos vagy többféleképpen értelmezhető törvények megakadályoznak, vagy sajnos épp lehetővé tesznek. 

Trifanov Alexandru, a marosvásárhelyi állatjóléti rendőrség osztályvezetője a jogszabályokat és a munkakörükkel kapcsolatos kötelezettségeiket ismertette. 

Hangsúlyozta, hogy a rendőrség keretében országosan 2021 óta működő állatjóléti osztályok mindenekelőtt a rossz tartási körülmények, állatkínzás, állatcsonkítás esetén tudnak hatékonyan beavatkozni és bírságolni, de csak akkor, ha azonosítható a tettes. 

Az osztályvezető szerint a kóbor kutyák az ellenőrizetlen szaporodás, a felelőtlen kutyatartók, az emberek miatt léteznek, mivel az ivartalanítással megoldható lenne a kölyökkutyák kidobása, amelyek újabb utódokat hoznak létre. Felsorolta a törvényeket, amelyek betartatása a feladatuk, ugyanakkor rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek miatt sok esetben nincs megfelelő törvényes eszköz a kezükben. Példának okáért egy agyonkínzott ló gazdáját vagy azt, aki megrugdosott egy kutyát, macskát, nem bírságolhatják meg szemtanúk és feljelentés birtokában sem, ha nincs olyan állatorvosi látlelet, amely igazolná a durva bánásmódot.

A köztereken csatangoló állatokért pedig az illető közigazgatási egység képviselőtestülete a felelős, ezért a menhelyek létesítéséről szóló kormányrendelet betartását is próbálják érvényesíteni. Felvetettük, hogy ezzel kapcsolatos körkérdéseinkre a legtöbb vidéki önkormányzat polgármestere kijelentette, hogy nincs anyagi fedezetük fenntartani egy menhelyet és az azzal járó szolgáltatást. Az osztályvezető jelezte, hogy amennyiben a vidéki önkormányzat semmiképp sem tudja az állatmenhely költségeit előteremteni, de legalább évente párszor ivartalanítási akciót szerveznének saját költségükön a vidéki állatok ivartalanítására, akkor talán mentesülhetnének a bírságok alól, mert a fő cél, hogy megoldódjon a kóbor ebek problémája.

A marosvásárhelyi kutyamenhelyen nem gyilkolnak

A Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóságot képviselő Tilinca Marius is a hiányosságokat sorolta, amelyek korrigálását a törvényhozóktól várják. 2014 óta kötelező a kutyák mikrocsippel való ellátása és az országos adatbázisba történő bejegyzése, nyilvántartása. Az állatok gazdáinak egy része azonban a lakhelyváltoztatásokat nem jelenti be, azt sem, ha gazdát cserél az állat, így történhet meg, hogy Olténiában bejegyzett kóbor kutyát találnak Marosvásárhelyen, a gazdáját azonban nem lehet azonosítani.

A közösségi médiában megjelent hírek kapcsán, miszerint az ország egyes menhelyein pénzhiányra hivatkozva a túlvilágra küldik a befogott kóbor kutyákat, azt a választ kaptuk, hogy Marosvásárhelyen hasonló céllal ezt nem teszik, annak ellenére, hogy a törvény, sajnos, másképp rendelkezik. A törvény szó szerinti fordítása úgy hangzik, hogy ha 14 munkanap alatt nem jelentkezik és nem váltja ki az állatokat a gazdájuk, illetve nem találnak örökbefogadóra, a kóbor kutyákat elaltatják (se vor eutanasia).

Amint többször is elhangzott, ezeket a hiányos vagy kétértelmű szövegeket az állatvédő civil szervezetek nyomására talán módosíthatnák a törvényhozók.

Kerekes Ferenc a hiányos jogszabályok kapcsán a törvénytervezetek jogi hátterét, az alkalmazás tesztelését ismertette a Sintact.ro honlap révén.

Nelu Dorinel Popa, a jogi fakultás egyetemi előadótanára – aki többek között az állatok büntetőjogi védelméről is írt könyvet – nyugati pozitív példákkal illusztrálta előadását. Mint hangsúlyozta, Romániában nem teljesen új keletű, ugyanis 1908-ban már működött állatvédelmi társulás. A házigazda szerepét is betöltő előadó az állatokról mint érző lényekről és az állatok jogairól is értekezett. Mint jelezte, Hollandiában már ismeretlen fogalom a kóbor kutya, a parlament ott elfogadta, hogy az állatok nem tárgyak, hanem érző lények, kiszolgáltatottak a kegyetlenségnek, mert nem tudják magukat megvédeni, ezért az emberre hárul az a szerep. Svájcban 1992 óta élőlényekként nevezték meg, Németországban 2002-ben kihirdették az állatok jogait, Nagy-Britanniában pedig 2021-ben. Jelenleg a román jogban a „gazdátlan” jelentése nincs szabályozva, ezért a bírósági ügyek is esetlegessé válhatnak. Külföldön azonban a joghallgatók az egyetemen megtanulják az állatok jogait, ezáltal nem ütköznek nehézségbe karrierjük során.

– Miként segíthetünk a gazdátlan, hontalan állatokon, az őket képviselő egyesületeken? – tettük fel a kérdést. A jelen lévő tíz állatvédő egyesület képviselői az örökbefogadásra helyezték a hangsúlyt, ugyanakkor a civil szervezetek támogatását említették adománnyal és önkéntes tevékenységgel, amelyekre egyre nagyobb szükség lenne.