A fiatalokat szeretnék megszólítani

Önkéntességre ösztönző társasjátékot fejlesztettek ki

A Gyulafehérvári Caritas, valamint a szegedi Talentum Alapítvány közös projektjeként önkéntességre ösztönző társasjáték látott napvilágot, amely a fiatalokkal szeretné megismertetni az önkéntesség előnyeit, ugyanakkor érzékenyebbé tenni őket azon társadalmi problémák iránt, amelyek orvoslásában a szervezetek önkéntesek segítségére is támaszkodnak.

A Gyulafehérvári Caritas és a szegedi Talentum Alapítvány több évtizede működik együtt különböző projektek megvalósításában, mindkét szervezet önkéntesekkel dolgozik. Egy alkalommal egy beszélgetésen szóba került, hogy hogyan lehetne a fiatalokat megszólítani, ugyanis a koronavírus-járvány után mindkét szervezet azt tapasztalta, hogy egyre nehezebb aktívan bevonni az embereket egy-egy önkéntes akcióba – vázolta fel az előzményeket Fekete Gyöngyvér, a Caritas önkénteskoordinátora. Ebből a tapasztalatból adódóan úgy látták, egy olyan eszköz kidolgozására lenne szükség, amely által könnyen el lehet érni a fiatalokat. Így született meg az ötlet, hogy egy társasjátékot kellene kifejleszteni erre a célra. Az önkénteskoordinátor elmondta, a társasjáték elsődleges célja játékosan közelebb vinni a fiatalokhoz az önkéntességet, valamint a társadalmi problémákat. 

– A játék során igyekszünk a fiatalokat érzékenyíteni az önkéntes munka iránt, bemutatni annak a sokszínűségét és a lehetőségeket. A társasjáték két szakaszból áll, az első rész egyéni játékként működik, minden játékos húz egy önkénteskedési lehetőséget tartalmazó kártyát, amelynek a hátán válaszlehetőségek vannak, és ezek alapján  eldöntheti, hogy az önkénteskedési lehetőség melyik formáját választja. Annak függvényében, hogy mennyi munkát szeretne ebbe fektetni, cserébe erőforrásbónuszokat kap, hiszen a valós életben is az önkéntes munka során közösségi élményekkel, sikerélménnyel gazdagodunk. A játék második szakasza csapatjáték, az előző szakaszban összegyűjtött erőforrásbónuszokat kell felhasználniuk a játékosoknak. Társadalmi problémákat tartalmazó kártyákkal játszanak, közösen kell eldöntsék, hogy meg szeretnék-e ezeket oldani. Ebben az a lényeg, hogy minél több társadalmi problémával találkozzanak, és közös döntés alapján minél többet meg is oldjanak. Próbáltak minél több területről életszerű eseteket, problémákat megeleveníteni a kártyákon, például iskolán belüli bántalmazás, szemetes környezet kitakarítása, gyerekszegénység vagy éppen gyerekmunka – ismertette dióhéjban a játék menetét Fekete Gyöngyvér.

Bárki kipróbálhatja

Mint megtudtuk, a játék többszakaszos tesztelési fázison ment át, több mint kétszáz fiatallal már eljátszották, és a cél az, hogy minél több civil szervezetben dolgozó és fiatalokkal foglalkozó szakemberrel, pedagógusokkal is megismertessék a játékot. Március 21-én lesz egy online bemutató, amire 20-áig lehet bejelentkezni, a bejelentkezők a kapott linken kapcsolódhatnak majd be. A játék kipróbálására két alkalmat hirdetnek Erdélyben: a marosvásárhelyi Caritas Házban, a Mărăşti utca 36. szám alatt április 8-án 15 órától, a kézdivásárhelyi Caritas székhelyén, a 41-es udvartér 8. szám alatt április 18-án 15 órától lesz erre lehetőség.

Diákok és tanárok is részt vettek a tesztelésben

A társasjáték kidolgozásának a folyamata 2022 őszén indult. A projektcsapatot mindkét szervezet részéről négy-négy személy alkotta. A Gyulafehérvári Caritas három alkalmazott munkatársa mellett egy régi önkéntest is bevontak a fejlesztési munkába. Fechită Lujza gyerekkora óta önkénteskedik, és elmondása szerint különleges kapcsolat fűzi a Caritashoz. Mivel ott kezdte önkéntesi pályafutását, ezért egy olyan társasjátéknak az elkészítése, amely az önkéntességet népszerűsítené, fantasztikus lehetőségnek tűnt számára, hogy újra együttműködhessen egykori önkénteskoordinátoraival. A társasjáték fejlesztési folyamata 2023 januárjában indult Szegeden, az első személyes projekttalálkozó keretében. Ezen alkalom az ismerkedésről, a csapattal való egymásra hangolódásról, illetve az alapok meghatározásáról szólt.

A személyes találkozót követően több online megbeszélés zajlott a projektcsapat tagjai között, illetve elindult a tesztelési folyamat, amelybe több mint 200 diákot sikerült bevonni Erdélyből és Magyarországról. 

– Az első játékélménynél nagyon kíváncsi és izgatott voltam, hiszen az önkéntességről volt szó, amely számomra nagyon fontos. Az önkéntes munkának sok olyan arcára ismertem, amelyeket mi is rendszerint végzünk, de számtalan új formájáról is informálódhattam – mesélte Istók Kriszta, egy tesztelésben részt vevő másik diáklány.

 – Az első benyomásom az volt, hogy nagyon jól összefoglalja az önkénteskedés lényegét. A játéknak az a célja, hogy felkeltse az emberek érdeklődését az önkénteskedés iránt, és népszerűsítse azt. Azt tanultam a játékból, hogy ha bevállalsz a komfortzónádon kívüli tevékenységeket, sokkal többet fejlődhetsz. Olyan emberekkel játszanék újra, akik még nem játszottak vele – foglalta össze tapasztalatait Barti Hanna önkéntes, a játék egyik kipróbálója. A tesztelési folyamatban nemcsak a diákoknak jutott kiemelkedő szerep, hanem az őket beszervező és kísérő tanároknak is, akik kettős szerepben vettek részt a társasjáték kipróbálásában: megfigyelőként és játékosként. 

– Mindkét szerepet kipróbáltam. Megfigyelőként megfogott az a lelkesedés és tiszta, jó szándék, amit a fiatalokban itt, ekkor is megtapasztaltam. A nemes célok gyakorlatilag mindannyiunkban közösek: fontos az idősek jóléte, az elesettek támogatása, a közérdek előbbrevalósága az önérdeknél. Játékosként ugyanúgy élveztem, mint a nálam huszonöt évvel fiatalabbak. Nagyon életszerűek a példák, amelyekbe könnyű beleélni magunkat. Ebben a játékban mindenki egyidős – vallotta dr. Sántha Ágnes, a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója.

2023 májusában sor került a második személyes projekttalálkozóra Kézdivásárhelyen, ahol az első tesztelések eredményeit összegezték. Emellett az akváriummódszer használatával a csapat megfigyelhette a játszás folyamatát.

A projekttalálkozón körvonalazódtak a kijavítandó elemek, az ezek alapján továbbfejlesztett változatot pedig 2023 őszén újabb középiskolás csapatok tesztelték. Ezen alkalmak során beigazolódtak a projektcsapat elvárásai: a diákok ráéreztek a játék céljára, és számukra hasznos tanulságokat tudtak megfogalmazni. 

– Amellett, hogy a játékosok temérdek információt szerezhettek önmagukról és társaikról – mint például az empátia fejlesztése, a csapatmunka, a kommunikáció, az önismeret vagy a csapatban dolgozás fontossága –, számomra a legnagyobb felismerés mégis az önkéntes munka sokszínűsége volt. Rádöbbentem: mennyi megoldásra váró probléma és segítséget igénylő helyzet van a nagyvilágban, amelyekhez szükség lehet az én önkéntes segítségemre is – fogalmazott Istók Kriszta.

– A diákok nyitottságát, komoly játékát öröm volt megfigyelni. Az egyes társadalmi kihívások mérlegelése, a döntést megelőző érvelés a játék során azt bizonyította, hogy értik az egyes társadalmi problémák összefüggéseit, képesek logikusan és észszerűen megoldási lehetőségeket felvetni, megvitatni és közös döntést hozni – mondta Sajgó Melinda, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum oktatója. 

– Megfelelőnek és hiánypótlónak tartom. Az első ilyen jellegű játék, amit játszottam. Elgondolkodtat, felelősséget ébreszt, érvelésre késztet, aktivizál, csapatmunkába hív meg, és valószínűleg a közösséget is képes formálni – osztotta meg véleményét dr. Márton Csilla, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa is. Az utolsó személyes projekttalálkozóra idén januárban került sor Gyulán, ahol lezajlott a végső tesztelés, illetve véglegesítették a társasjáték terjesztésének a lépéseit is. Az utolsó tesztelésen a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tizenkettedikes diákjai és a Gyulai Ifjúsági Központ tagjai vettek részt.

Elsősorban egyetemisták önkénteskednek

Érdeklődésünkre, hogy számíthat-e elegendő önkéntes segítségére a szociális problémák sokaságát lefedő Gyulafehérvári Caritas, Fekete Gyöngyvér elmondta, a járványhelyzet után azt tapasztalták, hogy annyira hozzászoktak az emberek, a fiatalok az online-hoz, hogy nehezen lehetett őket újra kimozdítani a komfortzónájukból. Az utóbbi időben szerencsére kezd visszaállni a helyzet a normális kerékvágásba. 

– Fontos, hogy minél többet népszerűsítsük az önkéntességet egyetemeken, középiskolákban, hogy legyenek olyan pedagógusok, akik ezt fontosnak tartják, hiszen ők tudják legjobban megszólítani a diákokat, bevonni őket akár közös akciókba. Ugyanakkor az is sokat nyom a latban, amikor a fiataloknak társaik mesélnek a saját önkéntestapasztalataikról. Vannak programok, ahol megfelelő számú önkéntesre számíthatunk, de sajnos olyanok is, amelyekbe nagyon nehéz önkénteseket bevonni. Elsősorban az idősekkel való munka tartozik ide, illetve ahová szakmai tudás is szükséges. A gyerekekkel való munka, a rendezvényszervezések, alkalmi lehetőségek a legnépszerűbbek. Jelenleg 40-50 önkéntesre számíthatunk, vannak, akik hetente bejárnak és segítenek egy-egy programunkban, mások pedig csak alkalomadtán, mivel dolgoznak vagy egyetemre járnak – mutatott rá az önkénteskoordinátor.