az angol ’design’ magyaros átírása. Több területre is beszivárgott már, de korántsem olyan sokra, mint az angolban. A magyarban elsősorban az ipari formatervezést és tárgyalakítást értik ezen, de manapság a szintetikus kábítószerek (= ’dizájner drogok’) esetében is használják. Eredeti jelentése: rajz, terv, vázlat, minta, elgondolás, szerkesztés. Hatvan évvel ezelőtt ismerkedtünk meg ezzel a szóval, és elég hamar gyökeret vert Kolozsvárott is, ahol a Képzőművészeti Főiskolán indítottak efféle képzést. Szép szakma, ha tehetséggel társul, de a túlzások ez esetben is szörnyeket szülnek. A Tesla Cybertruck autó tipikus példája az ’eldizájnolásnak’. Csak a dúsgazdagok vásárolták (most már ők se), így adva tudtára világnak: „nekem erre is telik”. Évekkel ezelőtt nálunk is kreáltak egy eldizájnolt terméket: a sálakból összehorgolt télifát, ám Vásárhely lakossága elutasította az újítást. Úgy kiröhögték az alkotókat, mint Kassák Lajost (a nikkelszamovárjával együtt). Mostanában raktam össze egy ’túldizájnolt’ műtárgy történetét. Hetenként nyolc bidon vizet hozok a postaréti forrástól. Régebbecske csak egy rozsdás vascső segítette a vizet hordó embereket, aztán egy jótét lélek rozsdamentes acélból csinált(atott) egy célszerűbb csövet. Az ötlet remek, a megvalósítás már kevésbé. Az ötliteres bidon még befért a kiömlő csonk alá, de a 6–8–10 literesek már nem. Néhány héttel ezelőtt eltűnt az inoxcső, s azt hittem, hogy a pionírok vasgyűjtő szenvedélyének lett az áldozata. Nemrég ’visszatért’ az átdizájnolt cső: a kiömlő csonkot annyira megkurtították, hogy a hatliterest is kényelmesen meg lehet tölteni alatta. A ’jótét lélek’ a saját hibáján tanulta meg az asztalosok és úriszabók aranyszabályát: „kétszer mérj és egyszer vágj”.
Régi bicajosként e terület műszaki újdonságait is figyelemmel követem. Azt már tudjuk, hogy a városunkat szépítő dizájnerek megpróbálnak lépést tartani a tragumúrák változó igényeivel. 1990 után tűzpiros levélszekrényekkel (= postaládákkal) rakták tele a várost, de néhány év múlva – tíz láda kivételével – összeszedték az egészet, merthogy a város polgárai áttértek a digitális levelezésre. Hasonló divathullám mosta el a régi szemétkosarakat, most épp két korszak között vagyunk: a régieket már megette a rozsda, ám az újakat még nem tervezték meg. ▪ A bringások számának növekedésével igény támadt a kerékpársávokra is, s akkor valakinek eszébe jutott, hogy segíteni kellene szegény bicajosokon, mert lám: szeretett városunk szűkében van a bicajállványoknak. Pár éve jelentek meg azok a csalánzöld kreációk, amelyeknek az alakját nehezen tudnám leírni, elégedjenek meg azzal, hogy ormótlan csőszerkezetek, amelyek nem hasonlítanak a hagyományos állványokhoz. Ez utóbbiakat – többek között – a nagypiac irodaépülete mellett, a Surtec üzlet udvarán, valamint a szupermarketek (pl. Lidl, Kaufland) parkolóiban lehet használni és ’tanulmányozni’: dizájnmentes, stabil építmények, használati utasítás nélkül is lehet tudni, hogy mire valók. (Kivételt képez az Atac üzlet előtt álló állvány /1. fotó/, amelybe nem fér bele a bicaj kereke, így nem ér egy kalap meggymagot.) Pár hete újabb ’eldizájnolt’ állványok jelentek meg a városban, a csalánzöld szerkezetek családja piros és zsandárkék színűekkel bővült. Egy darabig csak nézegettem az elgörbített gemkapocsra hasonlító izéket /2. fotó/, de aztán az újság kétszer is megírta (ápr. 22. és 29.), hogy szeretett városunk „új biciklitárolók”-kal gazdagodott. Nem tároló, mint a vízmedence vagy a fedeles csűr, hanem állvány (= „tárgyak alá- vagy megtámasztására, rögzítésére való szerkezet”). A rövid ismertető (a polg. mest. hiv. tájékoztatóját idézve) kitért arra, hogy ezek az izék élénk színűek, könnyen használhatók, modernek és „elegáns acélból” készültek. Továbbá: „annak érdekében” csavarozták a járdára ezeket, hogy „kényelmesebb és biztonságosabb legyen a biciklizés”. Brávó! Merthogy a kerékpáros közlekedés nem attól lesz biztonságos, hogy a város címerével ékesített, lézerrel megmunkált, absztrakt szobrokat utánzó állványok mellé köthetjük a drótszamarainkat, hanem az utak állapotától és további tíz tényezőtől, amelyeket most nem sorolok föl. A helyzet illusztrálására a magam esetét idézem. Május 3-án, vasárnap délután a főtéri perecesbolt előtt megállít a rend éber őre, hogy kerékpárral a járdán stb. Általában elnézőek az óvatosan hajtó nyuggerekkel szemben, de szombaton egy villanyrolleres gyerek elütött egy nénit, s azért küldték ki az egyenruhásokat, hogy kioktassák azokat, akik nem száguldoznak. Mindketten tudtuk, hogy miről van szó, a rend őre együttérzően közölte velem: „az úttesten kellene kerekeznie, de – őszintén szólva – azt nem ajánlom”. A tőlünk harminc méternyire álló, zsandárkék zománcú állvány is lesütötte a szemét, hallva-látva a helyzet abszurd mivoltát.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
