4,4 milliárd dollár kártérítést követel a Gabriel Resources
A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását.
A verespataki aranybányát megnyitni akaró Gabriel Resources kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását – derült ki múlt héten csütörtökön a vállalat közleményéből.
A Gabriel Resources az Érchegységben akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég romániai leányvállalatán, a Rosia Montana Gold Corporation-on keresztül vásárolta meg a bányalicencet, majd mintegy 15 éven keresztül próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével. A parlament 2014 júniusában utasította el a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, azóta lekerült a kérdés a napirendről. A román hatóságok elutasító döntése azt követően született meg, hogy nagyszabású utcai tüntetések voltak Romániában a beruházás ellen.
A kanadai vállalat 2015 elején még reménykedett, hogy újraindulhat a beruházás engedélyezési folyamata, de most közölték, pénteken nyújtják be kártérítési követelésüket a román állammal szemben a Világbank egyik kereskedelmi bíróságán, ahol eljárást indítottak az ügyben.
A kanadaiak szerint Románia megsértette a beruházási szabályokat azzal, hogy engedélyezte a bányalicenc megvásárlását, majd később megakadályozta a kanadaiak beruházását. Azt állítják, hogy ezáltal 4,4 milliárd dollár kár érte őket.
A ciántechnológiás bányaberuházást román civil szervezetek, a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház és Magyarország is ellenezte.
