Állást váltana a következő egy évben a dolgozók 35 százaléka
Állást változtatna a következő egy évben a dolgozók 35 százaléka, miközben a munkáltatók 58 százaléka szerint a lassuló gazdasági növekedés miatt kevesebben mondanak fel – közölte globális kutatása alapján az EY hétfőn az MTI-vel.
Május és július között végezték a felmérést, amelybe 18.625 válaszadót (17.050 munkavállalót és 1575 munkáltatót) vontak be 22 országból és 25 iparágból. A vizsgált országok között található például Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, India, Kína és Japán is.
A közlemény idézte Farkas Margitot, az EY munkaerő- és emberi erőforrással foglalkozó partnerét, aki elmondta, hogy a vállalatok jellemzően alábecsülik a kollégák lehetőségeit a munkaerőpiacon.
Hozzátették, hogy a munkáltatók és a munkavállalók között fontos kérdésekben vannak nézeteltérések. Példaként említették, hogy az EY felmérése szerint az alkalmazottak alig 54 százaléka ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a vezetők törődnek a beosztottjaikkal, miközben a döntéshozók 76 százaléka igaznak tekinti ezt az állítást. Arra a kérdésre, hogy a dolgozók érzik-e a megbecsülést, a munkavállalók 61, míg a munkaadók 81 százaléka felelt igennel. Hasonló a helyzet a dolgozók túlterheltségét illetően. Mindez azt jelzi, hogy a megkérdezett szervezetek vezetői jelentősen jobbnak látják a helyzetet, mint ahogyan azt a kollégáik megélik.
A foglalkoztatók és a szellemi munkát végző alkalmazottak igényei a távmunkát tekintve is merőben eltérnek. A munkavállalók fele maximum egy napot töltene az irodában egy héten, miközben a munkáltatók 47 százaléka legalább heti két-három napot preferál.
Továbbra is fennáll az a dilemma, hogy milyen mértékben befolyásolja a távoli munkavégzés a munkahelyi kapcsolatokat és a szervezeti kultúrát. Azonban már ismerik azokat a jól strukturált megoldásokat, amik a legjobbat hozzák ki a hibrid munkavégzés lehetőségéből – tette hozzá Farkas Margit. (MTI)
Az IMF nem változtatott idei globális gazdaságnövekedési előrejelzésén
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden közzétett friss előrejelzésében a júliusi prognózisához hasonló idei globális gazdasági növekedéssel számol, de a jövő évre vonatkozó várakozását enyhén visszafogta.
Az IMF a globális hazai össztermék (GDP) 3 százalékos növekedését jelzi 2023-ra a World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre minimálisan lassuló, 2,9 százalékos bővülés követ majd. Előző, júliusi prognózisához képest az IMF nem változtatott idei globális növekedési várakozásán, de a jövő évit 0,1 százalékponttal rontotta. A globális GDP tavaly 3,5 százalékkal nőtt.
Kedden ismertetett prognózisában az IMF a fejlett gazdaságokban a tavalyi 2,6 százalékos növekedés után az idén 1,5 százalékos, jövőre 1,4 százalékos GDP-növekedést vár, az idei és a jövő évre vonatkozó előrejelzésén nem változtatott júliushoz képest.
Az Egyesült Államokban a tavalyi 2,1 százalékos növekedés után az idén is 2,1 százalékkal nőhet a GDP, ez 0,3 százalékponttal nagyobb a júliusban jelzettnél. 2024-ben 1,5 százalékos növekedés várható, ami 0,5 százalékponttal múlja felül a júliusban becsültet.
Az euróövezetben a tavalyi 3,3 százalék után idén 0,7 százalék lehet a GDP-növekedés, 0,2 százalékponttal kisebb a júliusban becsültnél, amit 2024-ben 1,2 százalékos növekedés követhet, 0,3 százalékponttal alacsonyabb a júliusban jelzettnél.
A tavalyi 1,8 százalékos németországi GDP-növekedést idén 0,5 százalék csökkenés követheti, 0,2 százalékponttal nagyobb a júliusban becsültnél. Az IMF szerint a német GDP jövőre 0,9 százalékkal nő, míg a júliusi előrejelzés jelentősebb, 1,3 százalékos növekedést valószínűsített 2024-re.
Az Egyesült Királyság gazdasági növekedése a tavalyi 4,1 százalékról idén 0,5 százalékra lassul, ami némileg kedvezőbb adat a júliusban várt 0,4 százaléknál. Jövőre 0,6 százalék lehet a gazdasági növekedés, elmarad a júliusban becsült 1 százaléktól.
A feltörekvő térségekben a tavalyi 4,1 százalék bővülés után 4 százalék lesz a GDP-növekedés idén és jövőre, a júliusi becsléshez képest az ideit nem változtatták, a jövő évit 0,1 százalékponttal rontotta az IMF.
Kínában a tavalyi 3 százalékos GDP-növekedés után az idén 5 százalékos, jövőre 4,8 százalékos növekedést várnak a jelentés összeállítói, az idei évit 0,2 százalékponttal, a jövő évit 0,3 százalékponttal rontották a júliusi becsléshez viszonyítva.
Indiában, ahol tavaly 7,2 százalékkal nőtt a GDP, idén és jövőre egyaránt 6,3 százalékkal bővül a gazdaság teljesítménye a kedden ismertetett új előrejelzés szerint. Az ideit 0,2 százalékponttal javították a júliusi becsléshez képest, a jövő évre várt növekedési előrejelzésen nem változtattak.
Oroszország GDP-je idén 2,2 százalékkal nőhet a júliusban becsült 1,5 százalékkal szemben, jövőre pedig 1,1 százalék lehet a gazdasági növekedés, ami kisebb a júliusban becsült 1,3 százaléknál. Az orosz GDP tavaly 2,1 százalékkal csökkent. Oroszországban a tavalyi 13,8 százalék után idén 5,3 százalék, jövőre 6,3 százalék infláció lehet. A munkanélküliség a tavalyi 3,9 százalékról idén 3,3 százalékra, jövőre 3,1 százalékra csökken.
A világkereskedelmi forgalom az idén 0,9 százalékkal nő, 1,1 százalékponttal kisebb mértékben a júliusban becsültnél. A jövő évre vonatkozó növekedési adatot 0,2 százalékponttal, 3,5 százalékra gyengítették. Tavaly 5,1 százalékkal bővült a világkereskedelmi forgalom.
Az olajár az idén júliusban vártnál 4,2 százalékponttal nagyobb mértékben, 16,5 százalékkal csökken, jövőre pedig a júliusban becsülthöz viszonyítva 5,5 százalékponttal jelentősebben, 0,7 százalékkal csökken. A Brent, a Dubai Fateh és a WTI olajtípusok árának a számtani átlaga 2022-ben 96,36 dollár volt, az idén 80,49 dollár, jövőre pedig 79,92 dollár lehet.
Idei inflációs előrejelzését a fejlett régiókban a júliusi 4,7 százalékról 4,6 százalékra, a jövő évit pedig 2,8 százalékról 3 százalékra változtatta az IMF, miután tavaly 7,3 százalék volt. A fejlődő régiókban a tavalyi 9,8 százalék után az idén – a júliusi becsléshez képest – 0,2 százalékponttal magasabb, 8,5 százalékos, jövőre 1 százalékponttal magasabb, 7,8 százalékos infláció várható.
A globális infláció a tavalyi 8,7 százalék után idén 6,9 százalék, jövőre 5,8 százalék lesz, a júliusi becsléshez képest az ideit 0,1 százalékponttal, a jövő évit 0,6 százalékponttal felfelé módosították. (MTI)
