Zsukiménesen tartotta 17. kongresszusát az RMDSZ
Egységben az erőnk, közösségben a jövőnk! címmel tartotta meg 17. kongresszusát az RMDSZ a Kolozs megyei Zsukiménesen, ahol a kormányzó romániai pártok küldöttsége, Románia és Magyarország miniszterelnöke is képviseltette magát. Bár személyi változás nem történt a kongresszus alkalmával (ez nem egy tisztújító esemény volt), a küldöttek elfogadtak egy dokumentációt, az ebbe foglaltak az erdélyi magyar közösség jövőjét hivatottak fejleszteni.
A kongresszus megnyitóján Csoma Botond parlamenti képviselő, frakcióvezető, az RMDSZ szóvivője kiemelte, hogy örvend annak, hogy a kongresszust Kolozs megyében és nem Kolozsváron szervezték meg, mert bár Kolozsvár Erdély fővárosa, és egyben megyeszékhely is, nemcsak a kincses városból áll Erdély és a megye. Csoma Botond ugyanakkor azt is aláhúzta, hogy a romániai magyar közösség számára nem járható út az elszigetelődés. Nem szabad elfelejteni magyarul, de minél jobban meg kell tanulni románul, emelte ki a szóvivő.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere beszédében viccként azt is elmondta, hogy Romániában azért kell négyévente választásokat tartani, hogy eldöntsék, hogy kivel kormányoz az RMDSZ. Az elöljáró ezen túlmenően komoly hangvételben beszélt arról a stratégiai együttműködésről, amelyet az RMDSZ-szel folytat, ezért pedig köszönetet is mondott a szövetség tagjainak, illetve azt is nyomatékosította, hogy az elmúlt 20 évben közösen építik a várost és a megyét, ahol reményei szerint a közeljövőben lesz metropoliszövezetet kiszolgáló vonat is (ami Marosvásárhelyen és környékén látszólag sehogy sem sikerül – szerkesztői megjegyzés). Kolozsvár polgármestere arról is megemlékezett, hogy a kultúra nem falakat kell építsen az emberek közé, hanem össze kell kösse őket, valamint, hogy meg kell találni azokat a pontokat, amelyek összekötnek, hiszen csak így lehet jó viszonyban élni. Ez a béke feltétele is. Emil Boc arról is beszélt, hogy nem lehet elfogadni azt, hogy egyes országok háborúkkal akarják érvényesíteni az érdekeiket, a védelem és a béke érdekében szükség van egy erős, egységes Európára.
Az RMDSZ egy stabil pont a romániai politikában, amely nemcsak a magyarságot képviseli, hanem a kormányzásból is felelős partnerként veszi ki a részét, nyomatékosította Ilie Bolojan, Románia miniszterelnöke, aki külön köszönetet mondott az RMDSZ-es minisztereknek és államtitkároknak. A kormányfő beszédében hangsúlyozta azt is, hogy az emberek, nemzetiségtől függetlenül, jobban szeretnek élni, meg akarják őrizni az identitásukat, és együtt akarnak haladni a jövő Európájának irányába, ezek a dolgok pedig összekötnek mindenkit, ezek a tényezők sokkal erősebbek, mint azok, amelyek szétválasztanák az állampolgárokat. Ilie Bolojan beszédének a végén ismét kiemelte, hogy az RMDSZ felelős partner, és a jövőben is számít a szövetségre.
Sorin Grindeanu miniszterelnök-helyettes, a PSD ideiglenes elnöke is beszédet tartott, azonban azt megelőzően a székely himnusz alatt kiment a teremből. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kongresszusvégi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ő nem vette észre a PSD-elnök kivonulását, ennek az okát tőle kell megkérdezni. A válaszra nem kellett sokat várni: Sorin Grindeanu szombaton már arról beszélt, hogy Romániának egy hivatalos himnusza van: a román, ezzel magyarázta a képviselőház elnöke, hogy kiment a teremből, amikor az összes többi kongresszushoz hasonlóan idén is elhangzott a székely himnusz. Ugyanakkor beszédében Grindeanu köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért Magyarország az Európai Tanács soros elnökeként hozzájárult ahhoz, hogy Romániát 13 év várakoztatás után felvegyék teljes jogúan a schengeni övezetbe. A PSD ideiglenes elnöke a miniszterelnökhöz hasonlóan szintén beszélt az egység fontosságáról, illetve arról is, hogy az RMDSZ egy sikertörténet, amely a bizonyítéka annak, hogy komolysággal bent lehet maradni a politikában.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke beszédének első felében Krasznahorkai Lászlót méltatta, akinek egy nappal az RMDSZ kongresszusa előtt, csütörtökön odaítélték az irodalmi Nobel-díjat. Magyarország miniszterelnöke, rátérve a politikára, aláhúzta, hogy az általa irányított ország is érdekelt Románia fejlődésében, továbbá kiemelte, hogy az RMDSZ nem egy kisebbségi szervezet, hanem egy nemzetstratégiai tényező. Orbán Viktor beszédében röviden helyet kapott a kampány is a 2026-os választások kapcsán.
– Napjainkban globális kihívásokat él át Európa, az EU bizonyos tekintetben területeket veszít – mondta a Népújságnak Winkler Gyula EP-képviselő, aki lapunknak azt is kiemelte, hogy olyan lépésekre van szükség, amelyek segítik az európai versenyképesség visszaszerzését, illetve amelyek munkahelyeket hoznak létre az unióban. Egy kétszemélyes frakció nem tud csodákat tenni, de hozzá tud járulni a megoldáshoz, a történelem jó oldalán szeretnének állni!
– Nem csak egy egyszerű kongresszus volt az idei, hiszen 2025-ben ünnepli 35. születésnapját az RMDSZ, ez idő alatt pedig sokat fejlődött a szövetség, és sokat fejlődött Románia is – mondta lapunknak Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke, aki visszaemlékezett, hogy amikor az alakuló ülést tartották, még harckocsikkal kellett védeni Nagyváradon az épületet, ehhez képest a 17. kongresszuson már jelen volt mind Románia, mind Magyarország miniszterelnöke. A fejlődést nem lehet elvitatni, viszont azzal is tisztában kell lenni, hogy nehéz a jelenlegi helyzet mind az RMDSZ, mind az EU, mind a globális politika számára, hiszen nincs politikai stabilitás, nincs társadalmi béke. Az emberek egy része utálja a politikusokat, viszont a jó politikus abban érdekelt, hogy a közösségének jó legyen az élete, emelte ki Takács Csaba.
A kongresszusnak volt két hiányzója is. Bár meghívták, mégsem ment el Nicușor Dan román államfő, illetve nem volt jelen Markó Béla volt szövetségi elnök sem. Ez volt az első olyan kongresszus, amelyen Markó Béla nem vett részt, pedig értesülések szerint a felszólalását a szervezők is betervezték. Takács Csaba erről a Népújságnak elmondta: Markó Béla úgy vélekedhetett, hogy nem ezen a fórumon kell elmondania azt az álláspontját, ami a kongresszus jövőképében disszonáns hangot jelenthet. A volt ügyvezető elnök azt is elárulta, hogy Markó Bélának vannak aggályai, de bízik az RMDSZ mai vezetésében, hogy helyt fognak tudni állni. A hiányzók kapcsán azt is meg kell említeni, hogy a felsőoktatási intézmények közül egyedül a magyar kormány által létrehozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képviseltette magát, amely intézmény valóban szerves része az erdélyi magyar felsőoktatásnak. Azt nem tudni, hogy más egyetemeknek küldtek-e meghívót. Az viszont érzékelhető volt, hogy az RMDSZ-es politikusok is a magyar kormányfő jelenlétében a Sapientiát helyezték rivaldafénybe, elfelejtve, hogy Erdélyben itt van a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, amely az ország legjobb egyeteme, és a diákok nem egy esetben világversenyekről térnek haza első díjjal, de illett volna megemlíteni a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet, az orvosit vagy éppen a Partiumi Keresztény Egyetemet is.
Az RMDSZ 17. kongresszusát sikeresnek ítélte meg Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, aki külön sikertörténetként határozta meg, hogy Ilie Bolojan és Orbán Viktor miniszterelnökök a kongresszus alatt ismét tudtak beszélni, a téma az erdélyi magyarság volt. – Az RMDSZ 17. kongresszusa siker, pont mint az erdélyi magyarság történelme, hiszen minden helyzetben erősek tudtunk maradni – fogalmazott Tánczos Barna, aki az államfő távolmaradása kapcsán lapunknak elmondta, hogy nem tudják, hogy végül miért nem érkezett meg Nicușor Dan, viszont látni kell azt is, hogy nem kiszámítható egy államelnök programja.
A kormányzásról is beszélt a Népújságnak a miniszterelnök-helyettes, aki kijelentette, hogy nem opció az RMDSZ számára, hogy az AUR-ral üljön ellenzékben, még akkor sem, ha népszerűtlen intézkedéseket kell meghozni, ami miatt a lakosság bírálja a politikusokat. Tánczos Barna elmondta, hogy nehéz gazdasági helyzetben van az ország, de van megoldás, a szükséges lépéseket pedig meg kell hozni, hiszen ez az alapfeltétele a jövő építésének. Jövőt kell építeni a fiataloknak, mondta a miniszterelnök-helyettes, aki nyomatékosította, hogy a mind a közösségnek, mind az RMDSZ-nek innovatívnak kell lennie, hiszen egy változási hullámban vagyunk, amit meg kell lovagolni, ellenkező esetben lemaradunk.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke zárónyilatkozatában a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ugyan a 17. kongresszuson nem volt választás, de elfogadtak egy dokumentumot; a tervezet a következő évek irányát hivatott kijelölni, továbbá kinevezték stratégiai igazgatónak Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét, az Önkormányzati Tanács elnökét.
Kelemen Hunor továbbá arról is beszélt, hogy a szövetség nehéz időben vállalta a kormányzást, és a józan észt képviseli a kormányban. Ezen túlmenően kiemelte, hogy a következőkben is minden szinten el fogják végezni a vállalt munkát, ez elengedhetetlen a közösség jövője szempontjából, valamint felkészülnek a következő évekre is annak érdekében, hogy megerősítsék a közösség képviseletét.
Az RMDSZ elnökének a sajtótájékoztatón feltették azt a kérdést, hogy miért nem hívta meg az RMDSZ kongresszusára Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, mivel a magyarországi ellenzék legnagyobb pártja számos felmérés szerint népszerűbb a Fidesznél. A szövetségi elnök válasza erre az volt, hogy olyan pártok vezetőit és képviselőit hívták el, akik kormányon vannak. Nem hívták meg az AUR-t (amely a romániai közvélemény-kutatások szerint jelenleg a legnépszerűbb), és nem hívták meg a Tisza Pártot sem. Orbán Viktor kampányolása kapcsán Kelemen Hunor úgy nyilatkozott, hogy mindenki azt mond, amit akar.
Antal Árpádot már a Népújság kérdezte arról, hogy hétfőtől a stratégiai igazgatói szerepet is betölti az RMDSZ-ben, ami az elöljáró elmondása szerint egy háttérmunka, és a stratégia előkészítését célozza. Antal Árpád továbbá arról is beszélt, hogy létre szeretnék hozni az ErdélyGPT-t, aminek az lesz a szerepe, hogy a mesterséges intelligencia révén segítsék az erdélyi magyarokat többek között űrlapok kitöltésében. A mesterséges intelligencia segítségével évtizedeket lehet lépni a nyelvhasználat területén, mondta a stratégiai igazgató, aki úgy vélekedett, hogy digitalizációval a fiatalokat is jobban be lehet kapcsolni a közéletbe. Erre szükség is van, mert jelenleg globális szinten azt lehet tapasztalni, hogy a fiatalok politikai aktivitása sokkal alacsonyabb, mint az idősebb korosztályoké.
A kidolgozás alatt álló stratégia kapcsán Antal Árpád reményét fejezte ki, hogy ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy a jövőben is sikeres legyen az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség.
