3. Bethlenszentmiklósi Magyar Napok

Az identitás megőrzése, a közösség megerősítése a cél

Szeptember 13–14-én harmadik alkalommal tartotta meg a Bethlenszentmiklósi Magyar Napokat a Jövőnk a Szórványban Egyesület. A kétnapos Fehér megyei eseményen többek között sor került egy takarítóakcióra, egy rendhagyó zöld tanórára, filmvetítésre, ökumenikus istentiszteletre, a Bukaresti Liszt Intézet jóvoltából megnyitották a Magyar zeneszerzők című kiállítást, fellépett a Csillagszeműek néptánccsoport, amelyet bethlenszentmiklósi gyerekek alkotnak, valamint a helyi felnőttek Tulipán néptánccsoportja is. Emellett színpadra állt a Szomszédnéni Produkciós Iroda és a Koszika& The Hotshots is.

– A programkínálatot minden évben a közösség igényeihez igazítva próbáljuk kialakítani, hiszen róluk szól ez az esemény, és ők is aktívan részt vesznek a szervezésben, az idén mintegy 100 szervezőt számlált az esemény – mondta Bodoczi Annamária, a Jövőnk a Szórványban Egyesület életrehívója és vezetője.

A rendezvény kapcsán kiemelkedő fejlődésről beszélnek a bethlenszentmiklósiak. Veress Tímea úgy fogalmazott, hogy egy álom vált valóra azáltal, hogy három évvel ezelőtt Bodoczi Annamária kezdeményezésére megszületett a magyar napok, és azóta csak fejlődött a rendezvény. Az első évben csak egynapos volt, de olyan nagy igény volt rá, és akkora sikert aratott, hogy a második már kétnapossá nőtt, mondta Veress Tímea, és azt is kiemelte, hogy szükség van megfelelő képviseletre.

Buluc Bálint bethlenszentmiklósi lakos lapunknak úgy vélekedett, hogy a magyar napok egy hatalmas esemény a közösség életében, és bíznak abban, hogy lesz folytatása, ennek érdekében támogatásáról is biztosította a szervezőket, akiknek ezúton is köszönetet mondott. Miklós Erzsébet, Bethlenszentmiklós szülöttje, aki 25 éve tanítóként dolgozik a településen, szintén részt vett a magyar napokon. Elmondása szerint a Jövőnk a Szórványban és Bodoczi Annamária tevékenysége több esemény által is megmozgatja a közösséget. A magyar napok és a további rendezvények segítenek az identitástudat megőrzésében, a magyar közösség megmaradásában, mondta Miklós Erzsébet, aki arra is rávilágított, hogy ezen programoknak köszönhetően a vegyes házasságból származó gyermekeket egyre nagyobb arányban íratják magyar osztályba.

Az első Bethlenszentmiklósi Magyar Napok alkalmával még csak egy távlati álom volt, hogy a közösség el tudja hívni a Szomszédnéni Produkciós Irodát. A harmadik évben viszont már ott volt a két humorista, ez az eset pedig nagyon jól igazolja azt, hogy amennyiben valakik keményen, őszintén és egy igaz ügy érdekében dolgoznak, az álmok valóra válnak! A Szomszédnéni Produkciós Iroda két tagja, Bálint Ferenc és Tóth Szabolcs színpadra lépésük előtt lapunknak elmondták, hogy az emberek leginkább az anyanyelvükön tudnak nevetni, továbbá a poénoknak, a szórakoztatáson túl, van egy erőteljes nyelvmegőrző szerepük is. A humor az egyik legjobb orvosság, mondta Bálint Ferenc, majd viccesen azt is hozzátette, hogy ő pusztán humorral a minap gyógyított meg egy nyílt kartörést, az illető pedig azóta sem panaszkodik.

A rendezvényen jelen volt Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter is, aki egyrészt a takarítóakción is részt vett, másrészt a diákoknak tartott egy rendhagyó zöldórát. Előbbi kapcsán a polgármester egy kicsit lelőtte a poént, mivel a magyar napok tiszteletére összeszedette a szemetet faluban, viszont még így is találtak az üzlet körül néhány eldobált hulladékot, és ezzel is tisztábbá varázsoltuk a települést, mondta Tánczos, aki a környezetvédelmi óra tapasztalatai alapján azt is elárulta, hogy a bethlenszentmiklósi gyerekek tökéletesen ismerik a betétdíjas rendszert, a faluban pedig egyetlen eldobott palackot sem találtak, továbbá a fiatalokat nagyon is érdekli a környezet védelme.

A szenátor külön kitért a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok egészére. Meglátása szerint ez egy olyan esemény, ahol a magyar közösség megmutatja az értékeit, ez pedig nem a szegregációról szól. 

– Többen jelen voltak a megye és település vezetői, politikusai közül, akik nyitottsággal fordultak a magyar közösség irányába, tették ezt olyan politikusok is, akikkel a parlamentben számos vitám volt a kisebbségi kérdések kapcsán – emelte ki Tánczos Barna, aki arra is rámutatott, hogy rengeteg dicséretet kapott a helyi és az erdélyi magyar közösség is.

A bethlenszentmiklósi szórványmagyar közösség olyan, mint egy főnixmadár, amely saját hamvából ismét életre kel és megerősödik, példázta a volt környezetvédelmi miniszter, aki külön nyomatékosította azt is, hogy ez a közösség megmutatja az értékeit. A további és szélesebb körű megerősödés érdekében szükség van egy olyan szórványképviselőre, aki fel tudja karolni az ügyeket, és tesz a közösségekért. Az RMDSZ 2016 óta egy befutónak számító helyet ad a szórványnak, hogy az ott élőknek is legyen hangjuk a román parlamentben, mutatott rá Tánczos.

A harmadik Bethlenszentmiklósi Magyar Napok megnyitóján részt vett Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, a szövetség szóvivője is, aki lapunknak az Erdélyben több helyen is előforduló magyar napok fontosságáról beszélt. Elmondása szerint az első Kolozsvári Magyar Napok egy mérföldkő a kincses város magyarsága számára, hiszen a hírhedten sovén Funar-korszakban elképzelhetetlen volt egy ilyen jellegű esemény. Mostanra pedig, így 15 év távlatából, a Kolozsvári Magyar Napok Erdély legnagyobb kulturális seregszemléje, fogalmazott a frakcióvezető, aki arra is rávilágított, hogy a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok is jó úton halad. Elkezdődött egy folyamat, és ahogy egy kínai mondás is tartja, minden az első lépéssel kezdődik, mondta Csoma, aki külön nyomatékosította azt is, hogy nagyon jó, hogy sikerült olyan embereket találni, akik foglalkoznak a szervezéssel, hiszen sokszor van egy jó ötlet, gondolat, nincs, aki megvalósítsa. Bethlenszentmiklóson Bodoczi Annamáriának és csapatának köszönhetően sikerült megszervezni a magyar napokat és a hozzá szükséges anyagi támogatást is megszerezni.

A szóvivő nyilatkozatában arra is kitért, hogy az RMDSZ mindig szívügyének tekintette a szórványban is a magyar oktatást. Az anyanyelven történő oktatásnak két célja van, az egyik a minőségi oktatás, a másik pedig az identitástudat megerősítése, viszont az oktatás mellett az identitás megőrzése érdekében szükség van olyan eseményekre is, mint a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, hiszen ezek is hozzájárulnak a közösség egyben tartásához, húzta alá Csoma Botond.

A magyar napok megnyitóján beszédet mondott Kovács István unitárius püspök is, aki azt követően a Népújságnak adott interjújában kiemelte, hogy a szórvány nem a halálraítéltséget jelenti nemzeti értelemben, hanem egy realitás, amiben az a feladat, hogy a közösségépítés révén érjünk el csodákat. Egy ilyen csoda a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok is, az eseménynek és Bodoczi Annamáriának köszönhetően újjászületett a településen a magyar közösség, mondta a püspök, aki továbbá úgy vélekedett, hogy az identitást nem az egyén, hanem a közösség éli meg, viszont az identitás is el tud sorvadni ott, ahol a megélésére nincs lehetőség, mert hamu alatt nem élhet egy közösség. Bethlenszentmiklóson nem ez a helyzet, hiszen a Jövőnk a Szórványban Egyesület felújította a régi iskolát, ahol közösségi házat hoztak létre, valamint számos eseményt szerveznek, ez pedig olyan a közösség számára, mint a levegő, életszükséglet, mondta Kovács István.

A püspök arról is beszélt lapunknak, hogy a közösségnek szüksége van arra, hogy felmutathassa értékeit, és hogy azokat elfogadják más közösségek. Egy ügyet csak olyan személy tud megfelelően képviselni, aki belülről is ismeri, így van ez a szórvány esetében is; Kovács István püspök úgy látja, hogy a rendkívüli dolgok eléréséhez nem kell valaki messziről jöjjön, az adott helyen, az adott körülmények között kell ismerje a járást, ott kell tudjon mozgósítani, eredményeket elérni, ahogy teszi ezt Bodoczi Annamária is.

A Bethlenszentmiklósi Magyar Napok sikerességét és a közösség irányából érkező elismertségét bizonyítja az is, hogy szombaton az emberek az eső ellenére is kimentek az eseményre, a rendezvény keretében a nyugdíjas pedagógusokat is díjazták. Bodoczi Annamária az esemény végén köszönetet mondott mindenkinek, hogy úgy neveltek fel egy falut, hogy értéket tudnak teremteni, illetve külön kiemelte azt is, hogy a magyar napok a közösség munkájának az eredménye is. A helyszínen tapintható volt a jó értelemben vett elérzékenyültség és többek szemében a meghatódás könnyei is megjelentek.

 Bár lejártak a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, a közösség az év további részében sem marad program nélkül. Szeptember utolsó hétvégéjén egy magyar lakodalom dokumentumfilmszerű leforgatása lesz a szórványban, aminek szintén a hagyományok őrzése, megörökítése a célja, mondta Bodoczi Annamária. Október végén–november elején ismét megszervezik a mellrákszűrést, de lesz szüreti bál is, valamint decemberi ünnepi események is lesznek a Jövőnk a Szórványban Egyesület szervezésének köszönhetően.